A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia április 15-én vette kezdetét egy nagyszabású nyitórendezvénnyel, Budapest több helyszínén, színes programok, utcaszínházi performanszok, artistaprodukciók, és koncertek fogadták az érdeklődőket.
A Színházi Olimpia programjai a Nemzeti Színház koordinálásával, országszerte 70 helyszínen, 7500 résztvevővel, 750 előadással, 58 ország 400 társulatának részvételével valósul meg Magyarországon.
Az olimpia fő üzenete a következő:
Az emberek nem magányos szigetek, hidakat kell építeni, hogy közelebb jussunk egymáshoz, a különböző hagyományokhoz, kultúrákhoz.
A nagyszabású rendezvény zászlaját a Duna-parton, a Nemzeti Színháznál vonták fel, a Budapesti Operettszínházat Fischl Mónika képviselte. Méltóképpen csatlakozva a megnyitóhoz, az Operettszínházban aznap este a La Mancha lovagja előadás előtt, az idén 200 éve született Petőfi Sándor verse hangzott el. A Színészdal c. költeményt Füredi Nikolett, Nádasi Veronika, Bálint Ádám és Homonnay Zsolt adták elő.
2023. június 3-a és 11-e között a Csárdáskirálynő(k)é a főszerep a Budapesti Operettszínházban a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia programsorozatához csatlakozva. Három nemzet; magyar, litván és francia „mérkőzik meg" saját feldolgozásaikkal Kálmán Imre klasszikusából, a Csárdáskirálynő Fesztivál keretein belül. A 2023-as év hivatalosan is A magyar operett éve, így különösen izgalmasnak ígérkezik a nemzetközi alkotásokat felvonultató találkozás.
Június 3-án 19 órától az Operettszínház Csárdáskirálynő produkciója nyitja meg az eseményt.
Az előadás - a Margitszigeti Szabadtéri Színpad előbemutatója után - 2019 szeptemberétől került fel a Budapesti Operettszínház repertoárjára, hármas szereposztásban, Vidnyánszky Attila rendezésében, Bozsik Yvette koreográfiájával, Cziegler Balázs grandiózus díszletével és Berzsenyi Krisztina jelmezeivel. A darab főúri, bohém szereplőivel, szerelmi bonyodalmaival és fülbemászó dallamaival maga volt, és lett a könnyedség emlékműve, ugyanakkor megjelennek benne a történelmi Magyarország, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásának viharfelhői is.
A Csárdáskirálynő Fesztivál második előadása, mely a „Silvia" címet viseli, június 7-én kerül bemutatásra, a litván Kaunas-i Állami Zenés Színház társulatának fellépésével. A Csárdáskirálynőt 1946 óta többször is színpadra állította a litván színház. A rendező, Rita Bunikytė áthelyezte a cselekményt a XX. század korai éveibe, egy varieté-színházba.
Elmondása szerint:
a Csárdáskirálynőnek nagyszerű a zenéje, teli van szellemes intrikával, a története elbűvölő és reményt sugárzó; a litván közönség imádja. Mindez arra sarkallta a színházat, hogy újra repertoárra tűzze a művet 2019-ben, immáron ötödik alkalommal. A mi „Silvia" előadásunk tele van látható és láthatatlan hősökkel, akik mind a szerelemért harcolnak . K. Daujotaitė jelmeztervező alkotásai nagyon pontosan jelenítik meg Kaunas város divatját az 1930-as években, melyek hűen tükrözik a kor látványvilágát.
Június 10-én francia nyelven szólal meg a Csárdáskirálynő „Princesse Czardas" címmel a Bordeaux-i Lychore társulat és a Aix-les-Bains-i Operettfesztivál előadásában. A produkciót Jean-François Vinciguerra rendezésében, Estelle Danvers koreográfiájával tekinthetik meg a nézők. Az előadás rendezője szerint:
Kálmán Imre elbűvölő zenéje szívünk és lelkünk mélyén érint meg. A lét felszínessége rajzolódik ki előttünk a csárdás hangjaira, megszínezve a jövőkép nélküli remény érzetével...
A Fesztivál a nagyszabású „Best of Csárdás" gálakoncerttel ér véget június 11-én, amelyen a három társulat művészei vesznek részt, közösen ünnepelve a világhírű Kálmán-művet.
Részletes program és jegyvásárlás az Operettszínház honlapján keresztül lehetséges.