Rendületlenül folytatja a háborúpárti politikát a dollárbaloldal, továbbra is kiállnak Ukrajna fegyveres támogatása mellett, amivel belesodornák Magyarországot a konfliktusba. Nem véletlen, hogy az orosz-ukrán háború kezdetétől ezt a kardcsörtető álláspontot képviseli a hazai baloldal, hiszen közben kiderült, hogy a választási kampányukat mintegy 4 milliárd forintnak megfelelő dollárral támogatták az Egyesült Államokból.
A pénz döntő hányada a spekuláns Soros Györgytől származik, aki közismerten a jelenleg kormányzó amerikai demokraták egyik meghatározó háttérembere, és finanszírozója.
A magyarországi dollárbaloldalhoz az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy nevű alapítvány közvetítésével érkezett a pénzügyi támogatás nagy része. Az NGO vezetője Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök bizalmi embere, Korányi Dávid. Ez a szervezet közvetlenül a tavaly áprilisi választás előtt jött létre, és feladata az volt, hogy befolyásolja a hazai belpolitikát a kormányváltás érdekében.
A pénzekből részesült a Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom, de jelentős, milliárdos nagyságrendű összeg érkezett a baloldali kampányt lebonyolító DatAdat nevű céghez és a szintén Gyurcsány-Bajnai tengelyhez köthető és médiahálózatot is működtető Oraculum 2000 Kft-hez.
A törvénysértés gyanúját felvető külföldi finanszírozás ténye nyilvánvalóan arra enged következtetni, hogy ezért valamilyen megrendelést kellett, vagy kell ma is teljesítenie a dollárbaloldalnak és a vele együttműködő dollármédiának. Így már nem annyira meglepő, hogy ragaszkodnak a választói akarattal ellentétes háborúpárti politikához.
A közelmúltban a budapesti amerikai nagykövetség indított plakátkampányt, amellyel a magyar kormány azonnali tűzszünetet követelő békepárti álláspontját akarták ellensúlyozni. A példátlan módon egy idegen ország által megrendelt és finanszírozott hazai politikai kampányakciót azonnal magáévá tette a dollárbaloldal, a Jobbik elnöke és meghatározó politikusai a plakátokon szereplő „Ruszkik haza!" jelszót állították be háttérképnek a közösségi oldalaikon.
A baloldali politikusok megdolgoznak a dollárokért, 15 hónapja próbálják meggyőzni a hazai közvéleményt a háborúpárti uniós és amerikai álláspont helyességéről – kevés sikerrel.
A 2022. áprilisi választások előtt a legfontosabb kampánytéma az ukrajnai konfliktus és az arra adott európai, iletve magyar válasz volt; katonai, politikai és gazdasági téren egyaránt.
Elsőként érdemes felidézni a háború kitörését közvetlenül megelőző, valamint az azt követő, április 3-ig terjedő időszak baloldali nyilatkozatait.
Márki-Zay Péter, volt baloldali miniszterelnök-jelölt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMN) elnöke 2022. február 13-án egy Partizán interjúban azt mondta:
Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk. Nyilván, itt Magyarország, azért valljuk be... ha nem Putyin ügynökeként működne Magyarország, akkor természetes, hogy a NATO tagjaként, minden módon, amit a NATO eldönt, azon belül a szövetség keretein belül, mindenféle segítséget megadhat Ukrajnának. (...) Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.
Márki-Zay Péter 2022. február 23-án a német Tagesspiegelnek adott interjúban így vélekedett:
Természetesen Magyarországnak, mint NATO- és EU-tagnak, csatlakoznia kell minden Oroszország elleni szankcióhoz. Ez elvi kérdés – még akkor is, ha ez gazdaságilag árt nekünk. A fegyverszállításokat is támogatnám, amennyiben a NATO és az EU e mellett döntene. Mindig a közös döntéseket követnénk.
Kendernay János (LMP) 2022. február 27-én a Facebookon nyilatkozott így:
Márki-Zay Péter azt állította, és állítja helyesen, hogy amennyiben a NATO közösen úgy dönt, akkor megy katona és fegyver is (...) És nem egy-két nyugati állam (szállít – a szerk.) már fegyvereket is Ukrajnába. Nagyon nem csodálkoznék azon, ha Magyarország is hasonlóan cselekedne.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2022. február 28-án a Facebookon azt írta:
Például azzal indokolta a fegyverszállítások lehetetlenségét (Orbán Viktor – a szerk.), hogy »azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek.« Szegény Orbán, félreértette a helyzetet, azt hitte, az oroszoknak kellene fegyvert adni. Nem, nem azoknak. Az EU a hazájukat védő ukrán népnek ad, akik között sok nemzetiségű állampolgár él, köztük magyarok is.
Ara-Kovács Attila, a DK EP-képviselője 2022. február 28-án, miután részt vett egy fegyverszállításokat követelő brüsszeli tüntetésen ezt mondta:
Szombaton volt egy nagy tüntetés itt, ami kifejezetten azért szerveződött, hogy Ukrajnát támogassuk. Én magam is ott voltam. Kollégáim közül nem volt itt senki, mert ők viszont otthon, a Budapesten hasonló rendezvényeken vettek részt. Én tartottam itt a DK részéről a frontot. Ott (a fegyverszállítást követelő brüsszeli tüntetésen – a szerk.) nagyon egyértelműnek tűnt számomra, hogy mindenki, milyen értelemben elkötelezett ebben a háborúban.
A CIKK A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! A FOLYTATÁSÉRT KÉRJÜK, HOGY LAPOZZON!