Agyonverte baltával öt családtagját egy mezőtúri férfi, volt, akit szinte feldarabolt

Old rusty axe with wooden handle stuck in the stump Large ax in hand

Egy idős mezőtúri asszony 1966. szeptemberében átsétált a szomszédba, mert nem látta az ott lakókat, semmi mozgás nem volt a háznál, és kíváncsi volt, hogy minden rendben van-e. A Szegfű utca 7. számhoz ért, belépett a házba, ahol öt holttest hevert a földön. Brutálisan meggyilkolták özvegy Fazekas Sándornét, Burai Árpádnét, annak nyolc hónapos gyerekét, Nagy Istvánnét, valamint a 10 éves Nagy Ilonát. Az asszony azonnal hívta a rendőrséget. A gyilkosságsorozatot rendkívüli fizikai erővel, baltával követték el. A szálak a tizenhatszorosan büntetett előéletű Burai Árpádhoz, az egyik áldozat férjéhez vezettek. A hosszú bírósági tárgyalás alatt – amelyet akkoriban a tömeg nagy érdeklődéssel figyelt - kiderült, hogy Burai kegyetlen, rendkívül agresszív ember, az emberi élet semmit sem jelent számára. Korábban terrorizálta az édesanyját is, valamint előző házastársát, aki elmenekült tőle. Burait végül halálra ítélték és felakasztották.

Így találták meg a holttesteket

A szomszédasszony 1966 egyik szeptemberi napján azt vette észre, hogy régóta semmi mozgás nincs a szomszéd házban, a Szegfű utca 7-ben, ezért úgy döntött, meglátogatja az ott lakókat, hogy megbizonyosodjon, minden rendben van. Amint belépett a házba, öt holttestet talált, köztük egy tíz éves és egy nyolc hónapos kislány holttestét. Azonnal hívta a rendőrséget. A nyomozás hamar kiderítette, hogy a tettes Burai Árpád lehet, az egyik áldozat férje. Volt, akit szinte feldarabolt a kegyetlen gyilkos.

illusztráció Forrás: Shutterstock/Zef Art

Korábban tizenhatszor ítélték már el a gyilkost

Burai Árpád már 14 éves korában bűnözésből élt. Előbb csak piti tolvaj volt. Huszonöt éves korában, 1956-ban viszont már súlyos testi sértés miatt került rács mögé.
Nagy boksztehetségnek tartották, de egyszer az ellenfél mellett a bírót is kiütötte.
A rendkívül agresszív ember bűnlajstromában később szerepelt többek között hivatalos személy elleni erőszak, garázdaság, önbíráskodás is. Mindenkit megvert, aki közelebb engedte magához. Az első feleségét és közös lányukat is rendszeresen verte, akik elmenekültek tőle.

Második feleségét terhesen ütötte meg úgy, hogy 1964-ben emiatt újra börtönbe került.

1966-ban szabadult, amikor már a második feleség is elvált tőle, és eltűnt az agresszív gyilkos szeme elől. Burai addigra már 11 évet ült a Csillagbörtönben.
A férfinak a beszámolók szerint egy halálfejes tetoválás volt a bal kezén "Bűn az élet" felirattal.
1966 nyarán, augusztus 10-én ismerkedett meg egy nővel, aki néhány hónapos kislányát egyedül nevelte. Szeptember 2-án már össze is házasodtak. A nőnek nem volt ideje arra, hogy alaposabban megismerje a rendkívül agresszív Burait. Nem sokáig tartott az asszony boldogsága, néhány nap múlva úgy megverte Burai, hogy kórházba került.
Burai szeptember 10-én ruhát vitt be az asszonynak a kórházba, majd együtt jöttek ki onnan. Ezután a férj visszament munkahelyére, ahol négy óráig dolgozott. Közben Burainé összepakolta holmiját, és egy levelet hagyott hátra, amelyben azt írta: nem kíván olyan emberrel élni, aki azzal fenyegeti, hogy meggyilkolja. A levelet az ajtó egyik résébe dugta, és ruháit összeszedve átment a Szegfű utca 7. szám alatti házba az egyik ismerőséhez, Fazekas Sándornéhoz.

Burai éktelen haragra gerjedt, és keresni kezdte a nejét.

Szeptember 13-án meg is találta Fazekaséknál. Mindenképpen meg akarta torolni, hogy elhagyta a felesége. Az asszonyon és néhány hónapos gyerekén kívül a házban volt még a szállásadó Fazekasné, egy másik asszony, Nagyné és annak 10 éves lánya. Burai senkinek sem kegyelmezett – baltával ütötte agyon feleségét, Fazekasnét, Nagy Istvánnét, és annak lányát, valamint a csecsemőt is.

A szadista férfi szinte a felismerhetetlenségig verte szét az áldozatok fejét, a nyolc hónapos csecsemőt a falhoz vágta, emiatt a babának megrepedt a koponyája.

A feleségét - miután baltával agyonvágta - még meg is rugdosta, ezután ugrált a holttestén. A gyilkos eszközt, a baltát az ingébe csavarta, és a kútba dobta. Letartóztatásáig Burai bujkált és egyszer öngyilkosságot is megkísérelt.

Burai Árpád a bíróságon Forrás: Arcanum/Tükör

Óriási tömeg a tárgyaláson

A baltát hamar megtalálták, és az is kiderült a rendőrség számára, hogy éppen ezt az inget viselte a férfi az esküvőjén. Burait néhány napon belül elfogták.

„Ki ez a bestiális ember, ez a dúvad?"

– tette fel a kérdést Burai Árpáddal kapcsolatban a Magyar Nemzet újságírója 1967-ben. Burai nem tudott sem írni, sem olvasni, mégis jegyzetelt a tárgyaláson. Különböző sajátos ábrákkal jelölte meg a tanúkat és szó szerint fejben tartotta a vallomásaikat. A jegyzőkönyveket felolvasták előtte, és többször majdnem betűre visszaidézett mindent.
A Szolnok Megyei Bíróság tárgyalóterme dugig volt kíváncsiskodókkal az eljárás lefolytatása során. A férfi a gyilkosság időpontjára nem tudott semmilyen elfogadható alibit felmutatni.
Az eset természetszerűen a '60-as években is nagy nyilvánosságot kapott.

Az újságok – például a Szolnok Megyei Néplap is - az akkori időkben kevésbé jellemző bulváros formában számoltak be a eseményekről és a nyilvános tárgyalásokról.

"Az elvetemült férfi a börtönök koronázatlan királya. Eddig már tizenhatszor ítélték hosszabb-rövidebb ideig tartó szabadságvesztésre. Harmincnyolc évéből tizenegyet a börtönben töltött. A rendkívül kötekedő természetű és fizikai erejű Burai azonban itt sem bírt magával, ezért állandóan fenyítve volt"

– írta a Szolnok Megyei Néplap 1967. január 1-jén.
A Békés Megyei Népújság 1967. május 16-án Tagad az ötös gyilkossággal vádolt alvilág „Tibi"-je címmel részletesen beszámolt a bírósági tárgyalás egyik napjáról.

"Négy markos fegyőr kísérte a mezőtúri ötös gyilkossággal vádolt Burai Árpádot, a Szolnok megyei Bíróságra, talpig vasban! A tárgyalás megnyitása után a bíró első kérdése az volt, hogy miért nem vették le a vádlottról a bilincseket, mire az őrség jelentette, hogy a börtönparancsnok csak így látja biztosítottnak a teremben levők testi épségét, Burai ugyanis a tárgyalás megkezdése előtt is dühöngött a cellában, ezért a kezét a bokájához bilincselték."

- írta a lap.
Ezután ismertették Buraival a vádat – vagyis hogy kegyetlenül megölt öt embert.

Bíró: Burai Árpád, megértette a vádat? Bűnösnek érzi-e magát?

Vádlott: Megértettem, de nem érzem magam bűnösnek!

A vádlott szeptember 10 és 13 között többször kereste a feleségét a Szegfű utcai lakásban, de csak szeptember 13-án talált rá, amikor — a vádirat szerint - a gyilkosságot elkövette.

Bíró: Burai, maga többször kereste a feleségét, ugye?

Vádlott: Igen, kerestem.

Bíró: Mikor kereste utoljára?

Vádlott: Hát, szeptember 13-án.

Bíró: Magát szeptember 17-én tartóztatták le. Miért csak 13-ig kereste a feleségét. Maga még szabadon mozgott három napig. Ez időben miért nem járt a Szegfű utcában?

Vádlott: Hát úgy gondoltam, nincs ott nekem semmi keresnivalóm!

A vádlott, az orvosszakértők egyértelmű állítása szerint a letartóztatása előtt önakasztást kísérelt meg. Körös-körül piros csík volt a nyakán.

Vádlott: Nem igaz ez se. Ráestem az öcséméknél a ruhaszárító kötélre, attól volt a csík a nyakamon.

Bíró: Nem értek valamit, Burai! A rendőrségen azt mondta, hogy egy gally csikarta körbe a nyakát! Itt van a vallomásában...

Vádlott: Az isten tudja mán...

A bíróság az első feleségét is kihallgatta, aki a következőket mondta:

"Hét évig kitartottam mellette, Bíró úr, de pokol volt az életem! Amikor elájultam a veréstől, fellocsolt a kútnál, s tovább ütött. Volt úgy is, hogy levitt a Körös-partra, ott csépelt, ahol ért, s amikor jött arra valaki, belenyomott a vízbe, hogy „nem baj anyjukom, hogy berúgtál, majd kijózanít a jó kis hideg víz"!

A lapban további részleteket is közöltek a tárgyalásról.
"A bűnügy iratanyaga már csaknem 5000 oldal, s a vádlott tovább ontja az egymásnak teljesen ellentmondó vallomásait. Szemrebbenés nélkül felel a legváratlanabb kérdésekre is.

Bíró: Mondja csak, Burai, hol aludt maga szeptember 13-ról 14- re virradó éjszaka?

Vádlott: Az öcséméknél.

Bíró: Ezelőtt 5 perccel meg azt mondta, hogy nem aludt ott!

Vádlott: Akkor félrehordott az eszem.

Bíró: Az öccse is azt vallotta, hogy nem aludt ott!

Vádlott: Akkor lehet, hogy nem aludtam ott, de lehet, hogy ott aludtam.

Bíró: Ha nem aludt ott, akkor hol töltötte az éjszakát?

Vádlott: A szabadban.

Bíró: Az előbb miért nem ezt vallotta?

Vádlott: Mert restelltem, hogy nem volt hol aludnom!"

"A cinikus, elvetemült ember hazugságot-hazugságra halmoz, s amikor észreveszi, hogy rajtakapták, megint kitalál valamit, hogy félrevezesse az igazságot. Iszonyatos lelkierővel védekezik. Lelkierö? - ugyan, hát hol van ebben az emberben az emberség?! Szikrája sincs, maga a megtestesült, gonoszság brutalitás, cinizmus!"

- írta a lap.
A Békés Megyei Népújság 196. június 2-án is részletesen beszámolt a következő tárgyalási napról. Burai még ekkor is tagadott.
"Az elmeszakértők véleménye szerint Burai erősen diszharmonikus lelki alkat, súlyosan szociopata, a társadalomban helyét nem találó egyéniség, de teljesen tudatában van és volt cselekedeteinek, orvos-igazságügyileg felelősségre vonható." - olvasható a Békés Megyei Népújság cikkében.
Az igazságügyi orvosszakértőt is meghallgatták a tárgyaláson. A szakértő megismételte korábban tett nyilatkozatát, hogy Burai Árpádot 1966. szeptember 18-án reggel — a gyilkosság elkövetése után öt nappal — az orvosigazságügyi szabályok mindenre kiterjedő részletességével megvizsgálta, s az akkor még gyanúsított Burai nyakán körkörös piros csíkot észlelt, amely az igazságügyi orvosi gyakorlat véleménye szerint csak a nyak körül vezetett hajlékony eszköz nyoma lehetett.
Burai változatlanul tagadta, hogy önakasztást kísérelt volna meg, de a tanúként kihallgatott háziasszonya elmondotta a szembesítés során, hogy szeptember 14-re virradóra tompa zuhanást hallott a ház padlásán.
Ezek után ismét Burati hallgatta meg a bíróság, aki továbbra is tagadott.

Mindenkivel szembeszegült - a tanúkkal, a szakértőkkel egyaránt, és erős rágalomnak, sőt, gyerekes dolognak tartotta az egész gyilkosságot, amivel vádolták.

A lap munkatársa a tárgyalás után beszélt Burai ismerőseivel és családtagjaival.
"A volt rabtársai elmondották, hogy „Tibi" (a vádlott alvilági beceneve) a börtönben olyan rémtörténeteket mesélt nekik, hogy többen rosszul lettek. A jó ízlés és az ember tisztelete meggátol bennünket, hogy ezek közül az iszonyatos esetek közül egyet is elmondjunk... A sógornőjétől tudjuk, hogy amikor Burai katona volt, s hazatért szabadságra, erőszakkal összeverbuválta a rokonokat, vezényelt nekik; egy, kettő, bal, jobb, aki nem lépett akarata szerint azt összeverte... (...) Évekkel ezelőtt, amikor már az egész családdal összeveszett, elrohant, és azt ordította: "még hallani fogtok rólam, majd meglátjátok, ki vagyok", s az esti órákban visszatért egy elefánttal, amelyet a városban vendégszereplő cirkusztól lopott el, hogy azzal tapostatja szét az egész rohadt pereputtyot... Szerencsére a jámbor jószág nem fért be a kapun, s a rendőrök is a nyomában voltak!" - olvasható a cikkben.
A lap szerint Burai az édesanyját is kínozta, nemcsak verte, hanem lelkileg is bántalmazta. Egy alkalommal például Burai pénzt kért édesanyjától, hogy elmehessen kuglizni, az asszony viszont nem adott. Ekkor beleugrott mellőle a hídról a folyóba - lényegében úgy tett, mintha öngyilkos akarna lenni az anyja miatt. Persze, a víz alatt úszni kezdett, és a túloldalon ki is mászott a partra, eközben beteg édesanyja annyira megijedt, hogy elájult izgalmában.

illusztráció Forrás: Shutterstock/Shynearwitch Photo

Az ítélet: halálbüntetés

Az elsőfokú tárgyalás ítélethirdetésének napján elképesztő tömeg jelent meg a bíróságon. A lapok így írtak erről:
„A hatalmas tömeg annyira eltorlaszolta a lépcsőfeljárót, hogy a vádlottat nem tudták a börtönből felvezetni. A tanácsvezető bíró a tarthatatlan állapotot látva kiüríttette a termet és csak a hangoskodók eltávolítása után engedte be az érdeklődők egy részét. Rövid tanácskozás után a tanácsvezető bíró kihirdette az ítéletet.
A hallgatóság néma csendben figyelte szavait:

A Magyar Népköztársaság nevében a megyei bíróság Burai Árpádot különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt halálra ítéli.

"A gyilkosnak e szavak hallatára a szeme sem rebbent meg, egykedvűen ült vissza a székére. Az alig egyperces ítélethirdetést több mint kétórás indoklás követte. (...) A megyei bíróság Burainál enyhítő körülményt nem talált. Súlyosbító körülményként mérlegelte tizenhatszoros büntetett előéletét, a társadalomra és egyénre nézve veszélyes voltát. A vádlott fellebbezett az ítélet ellen, így az iratok a Legfelsőbb Bíróságra kerülnek."
Szinte minden napilap, így a Tolna Megyei Népújság is közölte 1968. július 12-én a Legfelsőbb bíróság ítéletét:
"Csütörtökön délután hozott ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Burai Árpád ügyében. (...) Az első fokú bíróság bűnösnek mondotta ki Burai Árpádot, több emberen és különösen kegyetlen módon elkövetett emberölésben és ezért halálbüntetésre ítélte. Fellebbezés folytán került a bűnügy a Legfelsőbb Bíróság elé. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében kimondotta, hogy Burai Árpád ellen indított bűnügyben a bejelentett fellebbezést elutasítja. (...) A vádlott bűnösségének kérdésével kapcsolatban a Legfőbb Bíróság megállapította: az első fokú bíróság helyes ténybeli következtetéssel és lényegében helyes indokolással állapította meg, hogy a szörnyű bűntettet a vádlott követte el és büntethetőségét kizáró ok hiányában bűnösségét is tévedés nélkül mondotta ki. Az ítélet kihirdetése után a tanácsvezető bíró feltette a kérdést Burai Árpádnak, hogy folyamodik-e kegyelemért. Burai nemmel válaszolt." - olvasható a cikkben.
Burai Árpádot tehát első és másodfokon ugyancsak halálra ítélték, majd pedig – majdnem napra pontosan két évvel a gyilkosságok után – 1968. szeptember 4-én felakasztották.

Forrás:
https://eletellenibuncselekmenyek.hu/blog/bunugyek/burai-a-mezoturi-otszoros-gyilkos.9.ahtml
https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2020/01/a-baltas-gyilkos-buntetoperevel-biszku-is-foglalkozott-1-resz
https://www.szoljon.hu/helyi-kek-hirek/2020/01/a-baltas-gyilkos-buntetoperevel-biszku-is-foglalkozott-2-resz
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1967_05/?query=Burai%20%C3%81rp%C3%A1d&pg=104&layout=s https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1967_06/?query=Burai%20%C3%81rp%C3%A1d&pg=15&layout=s
https://library.hungaricana.hu/hu/view/TolnaMegyeiNepujsag_1968_07/?query=Burai%20%C3%81rp%C3%A1d&pg=85&layout=s