A bíróság ítéletet hirdetett Donáth László ügyében, aki a momentumos EP-képviselő, Donáth Anna apja. Az egykori MSZP-s politikust, Gyurcsány Ferenc bizalmasát testi sértés és szeméremsértés miatt ítélték el, és egymillió forintos pénzbírságot szabtak ki rá a megismételt elsőfokú eljárásban. Mit lehet tudni az eljárásról? Lesz még folytatása, vagy ennyivel „megússza" Donáth?
Általánosságban elmondható, hogy a Fővárosi Törvényszék hivatalos tájékoztatása szerint a bíróság két rendbeli folytatólagosan elkövetett szeméremsértés, valamint testi sértés vétségében mondta ki bűnösnek a lelkészt, akit az ügyészség aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettével, valamint folytatólagosan elkövetett szeméremsértés vétségével vádolt. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő, ezért a jelen ügyben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a 2023. június 12-én kihirdetett ítélet szerint
a terhelt vezetői pozíciójával és hatalmi helyzetével visszaélve a sértettet munkavégzés közben több alkalommal, akarata ellenére, testszerte megérintette, szexuális tartalmú ajánlatokat tett neki stb.
A Törvényszék sajtóközleménye szerint a sértett minden alkalommal visszautasította a vádlott közeledését, a történtekről – egy esetet kivéve – nem tett említést az intézményvezetőnek, mert – a vádlott befolyásos pozíciója miatt – féltette az állását. Egy másik alkalommal a sértett a takarítóeszköz-tároló kocsit egy festmény előtt hagyta, annak ellenére, hogy ezt a vádlott korábban megtiltotta számára. Amikor a terhelt észlelte, hogy a sértett megszegte az utasítását, felelősségre vonta, majd megfenyegette, és két kézzel megfogta a nyakát, amit kis erővel rövid ideig meg is szorított.
A hivatalos tájékoztatás szerint a büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a terhelt büntetlen előéletét és idősebb korát, az időmúlást, valamint azt is, hogy meg kellett ismételni az eljárást. Súlyosító körülmény volt a szeméremsértés tekintetében a folytatólagos elkövetés. Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, míg az ügyészség 3 munkanapot tartott fenn a jogorvoslat megtételére.
Donáth Anna apja tehát mindössze egymilliós bírságot kapott, amiért szexuálisan zaklatta, majd fojtogatta is a szeretetotthon női dolgozóját. Mi az oka, hogy maga Donáth Anna és a dollárbaloldal is mélyen hallgat az üggyel kapcsolatban?
Alapvetés, hogy a szakirodalom a nemi erkölcs elleni bűncselekmények szabályozási alapjaként a társadalom erkölcsi ítéletét jelöli meg. E körben említhető, hogy a morális hitelesség általában a politikai közélet és a demokratikus rendszer sarokköve is. Sokan úgy látják, hogy a dollárbaloldal próbál szembenézni a terhes múltjával, igyekszik leküzdeni egy ehhez kapcsolódó súlyos hitelességi válságot, erről azonban tavaly áprilisban gyakorlatilag véglegesen lecsúsztak, hiszen
becsapták a magyar választópolgárokat, és gátlástalan módon illegitim forrásokból próbáltak választási győzelmet kovácsolni.
Az ilyen és ehhez hasonló ügyek nyilvánvalóan alááshatják vagy tovább rombolhatják az ellenzék erkölcsi szavahihetőségét, ezért sem meglepő, hogy inkább a kínos hallgatást választja az egykori szocialista politikus ügye kapcsán.
Mi várhat most Donáth Lászlóra? Többen felvetették ugyanis, hogy mivel Donáth Anna apja bizonyítottan szexuálisan közeledett a sértetthez, ezek után mennyire hiteles, ha folytatja lelkészi hivatását?
A kérdésre alapvetően a Magyarországi Evangélikus Egyháznak kell válaszolnia. Általános jelleggel elmondható, hogy az egyháznak saját törvényei vannak, amelyek részletesen szabályozzák az egyházi szolgálat feltételeit. Emellett azonban fontos, hogy a 2005. évi III. törvény szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészétől elvárja, hogy
a lelkész köteles magatartásával, viselkedésével és külső megjelenésével is hivatalának megfelelni.
Ugyanezen jogszabálysértés 30. § (1) bekezdése szerint az egyházi alkalmazásban levő lelkész szolgálatával kapcsolatban felmerült, illetve beérkezett panasz elbírálására – amennyiben az illetékes egyházkerületben működik – a lelkészi becsületszék jogosult, ha az nem tartozik az egyházi bíróság hatáskörébe. A 44. § (1) bekezdés alapján pedig a lelkészi szolgálati jogviszony megszűnik az evangélikus egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 34. §-ban leírt fegyelmi büntetésekről szóló ítélet jogerőssé válásának napján.
Sokfajta emberre van szüksége egy politikai csoportosulásnak, olyanokra, (...) akikről azt gondoljuk, hogy bennük van a mi moralitásunk, mint Donáth Laciban – 2003-ban így vélekedett barátjáról Gyurcsány Ferenc. Miért hallgat most a DK elnöke, és nem nyilvánít véleményt az elítélt egykori párttársáról?
Nehéz eldönteni, hogy a hallgatás vagy a beszéd üdvösebb a baloldal vezetőjét illetően. A Demokratikus Koalíció elnöke ugyanis a Sukoró-per jogerős ítéletére fenyegetően reagált: a nyomozó ügyészek, az elmarasztaló ítéletet hozó bírák a bűnösök, míg az elítéltek ártatlanok voltak szerinte. Gyurcsány azt is leszögezte:
a bűnös eljárásban résztvevők ellen meg minden törvényes eszközzel fellépünk.
Gyurcsánynak nem ez az első ilyen esete: amikor például 2011 októberében Sukoróval kapcsolatban hivatali visszaéléssel gyanúsította meg őt a Központi Nyomozó Főügyészség, a volt kormányfő egyenesen esküszegéssel vádolta az ügyészeket.
2015 októberében pedig azt nyilatkozta: a Sukoró-ügyben hozott ítéletek azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás egy része törvénytelenül, politikai elvárásoknak eleget téve működik.
Gyurcsány fenyegetőzése egyenesen dél-olaszországi maffiatempó, ugyanis Szicíliában (volt) szokás, hogy a maffia vezetői vagy tagjai megfenyegetik a bírókat és ügyészeket.
Hogyan hat a baloldal megítélésére ez, és az ehhez hasonló ügyek? Korábban a jobbikos Földi István szexuálisan zaklatta egyik párttársát, de például a Politico is írt arról, hogy rendszeresek a szexuális zaklatási ügyek az Európai Parlamentben. Mi lehet ezen ügyek oka, természete, és miért tussolja el őket a baloldal, amikor csak tudja?
Ami különösen megdöbbentő a hasonló természetű ügyeknél, az a nyilvánvaló kettős mérce a fősodratú politikai sajtó részéről itthon és a tengerentúlon is. Például ha Donald Trumpról van szó, minden ügyét nagyítóval vizsgálják, amikor pedig egy Tara Reade nevű hölgy 2020-ban egy régebbi – 1993-as – szexuális visszaélés vádjával állt elő Joe Biden ellen, azt igyekeztek "másként teríteni", és a vád kapcsán később fölmerült ellentmondásokat felnagyítani.
A baloldal sok esetben a szexuális zaklatások ügyét kész fegyverként használni ellenfeleivel szemben, azonban ha „saját" ügyekről van szó, inkább a botrányok eltussolására törekszik, amihez részben a mainstream balliberális sajtó védőernyőjét hívja segítségül, többnyire sikerrel.