Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Bizottság uniós költségvetési módosító javaslata jelenlegi formájában komolytalan és vitára alkalmatlan, jelentette ki kedden Orbán Viktor miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint a horvát, a belga, a luxemburgi, a szlovák és a svéd miniszterelnökkel. A videókonferencia után kiadott közlemény szerint
Brüsszel összesen 50 milliárd eurós támogatást nyújtana Ukrajnának úgy, hogy a háború kezdete óta az országnak küldött EU-források felhasználása egyelőre tisztázatlan.
Brüsszel újabb forrásokat követel a tagállamoktól, hogy fedezze az emelkedő kamatok miatti hiányt az uniós költségvetésben, miközben a korábbi közös hitelfelvételből Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzt továbbra is visszatartja. Ez elfogadhatatlan – fogalmazott a miniszterelnök.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt, hogy a kormány szeretné tudni, hogy kiszámolta-e a bizottság, miért költött többet, mint azt tervezte, milyen forrásokat használt fel másként, mint ahogyan azt tervezte.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta egyébként Kijev összesen közel 170 milliárd eurónyi pénzügyi, humanitárius és katonai segélyt kapott.
Ebből az Európai Unió egymaga 70 milliárd eurót folyósított.
Ukrajnában rendszerszintű korrupció van, nem tartoznak senkinek sem elszámolással, így gyakorlatilag bármi történhet a forrásokkal, miközben az ország csődben van, csak a nyugati pénz tartja életben. Ezek után megdöbbentő, hogy Ursula Von der Leyen javaslatának értelmében 2024 és 2027 között újabb 50 milliárd eurót küldene az Európai Unió.
Azt is tisztázni kell, hogy a 2021-ben indult európai uniós költségvetési ciklus első két és fél évében az Európai Bizottság (EB) milyen jogcímeken és mekkora összeget juttatott Ukrajnának, ugyanis Magyarország, Lengyelország és még három tagállam egyetlen eurócentet sem kapott a helyreállítási alap forrásaiból.
Így felvetődhet a kérdés, hogy a tagállamok fejlesztéseinek finanszírozására szolgáló források azért nem jutnak el a tagállamokhoz, mert ezeket a pénzeket adta oda Brüsszel Ukrajnának
- erről Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő beszélt.
Hozzátette: az EU költségvetését 2020 decemberében fogadta el az Európai Tanács és az Európai Parlament, amikor még nem volt háború Ukrajnában, tehát az ezt követő kétéves időszakban merült fel a támogatási igény. Alapos az a feltételezés, hogy
az Ukrajnának juttatott milliárdok eredetileg más költségvetési célokat szolgáltak volna, más uniós programok - engedélyezett vagy engedély nélküli - átcsoportosításából származtak.
Láthatóan azonban Brüsszel kifogyott a pénzből, erről maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is beszélt, amikor arra szólította fel a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá a plusz költségek fedezéséhez.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden arra is felhívta a figyelmet, a brüsszeli költségvetési javaslat kapcsán, hogy
a brüsszeli bürokraták fizetésemelésére további euró milliárdokat venne el a tagállamoktól a Bizottság. Ez felháborító!
- fogalmazott a kormányfő.
Az európai parlamenti képviselők egyébként a különböző költségtérítésekkel jelenleg havonta akár több, mint 5 millió forintot is kaphatnak. Tavaly július 1-től ugyanis bruttó 9 ezer 800 euróra – vagyis nagyjából 3,6 millió forintra – növekedett a képviselők tiszteletdíja, amely mellé egyéb juttatásokat is igénybe tudnak venni.
A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szintén kapott fizetésemelést akkor,
az ő fizetése több mint 32 ezer euróra, vagyis havonta több mint 12 millió forintra rúg.
A szankciók miatt nehéz gazdasági helyzetbe került EU-ban tehát, amíg az átlagpolgárok a megemelkedett energia- és élelmiszerárakkal küzdenek, addig a brüsszeli bürokraták többmilliós havi fizetésüket keveslik, és a tagállamoktól követelnek plusz forrásokat.
Ukrajna támogatása mellett migrációs kérdésekre is plusz forrásokra lenne szüksége az Európai Bizottságnak.
Probléma, hogy a bizottság költségvetési javaslata tovább duzzasztaná a brüsszeli bürokráciát.
A magyar kormányzati álláspont szerint Brüsszel ahelyett, hogy megállítaná az illegális bevándorlást, újabb milliárdokat akar költeni az illegális migránsok Európába áramlásának támogatására, jelentette ki ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, aki megismételte:
az illegális migrációra az lenne a megoldás, hogy ha valaki benyújt egy belépési kérelmet az Unió területére, akkor amíg a kérelmét el nem bírálták, az adott személynek az európai határokon kívül kell maradnia.
Ráadásul, mint ismert, a pluszbefizetések és a kötelező migránskvóták mellett azokat a tagállamokat, amelyek nem akarnak migránsokat befogadni, plusz összegekkel büntetnék.
