Mennyit spóroltak a családok a rezsicsökkentéssel, és mennyit kellene fizetniük, ha ez az intézkedés megszűnne?
A rezsicsökkentés egy olyan vívmány, amelyet a kormány közösen valósított meg a magyar emberekkel.
Az intézkedés minden magyar családnak havi átlagban 181 ezer forintos megtakarítást jelent. A rezsivédelemnek köszönhető, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon jutnak a legolcsóbban áramhoz és gázhoz a háztartások.
A kormány tudta, hogy ez csak akkor megvalósítható, ha a költségvetést hozzáigazítjuk, és abban létrehozunk alapokat. A 2023-ast egyenesen a rezsivédelem költségvetésének minősítette a kormány, amit 2024-ben is fenn kíván tartani – az Európai Bizottság örökös ellenkezése és mostani „iránymutatása" dacára. Tovább működik a Rezsivédelmi Alap is, amelybe az idei évre a költségvetés eredetileg 680 milliárd forintot irányzott volna elő, de főleg a háború hatásaira hivatkozva megemelte az összeget 2630 milliárdra, a jövő évi előirányzat pedig 1361 milliárd forint.
A 2024-es költségvetésben is az egyik legfontosabb cél, hogy háborús időben is megvédjük a rezsicsökkentést. Magyarországnak ez az egész áremelkedés csak tavaly 4000 milliárd forintjába került. Az ország éves energiaszámlája előzőleg kb. 7 milliárd euró volt évente, most 17 milliárd euróra növekedett.
Szerencsére jelenleg csökken az energia ára, de továbbra is fel kell készülnünk minden eshetőségre, mert a háború- és szankciópárti európai és hazai baloldal nem fér a bőrébe, kiszámíthatatlan a helyzet, pláne, ha a háború elhúzódik.
Ez mit jelent a gyakorlatban?
Minden gáztárolót feltöltünk, ami azért is nagy dolog, mert most hazai kézben vannak a tárolóink, 2010-ben még nem volt így. A baloldal természetesen ezt a döntést is támadta.
Érdemes emlékezni arra, hogy a Mol-részvények 21 százaléka is az oroszoké volt, amelyet Gyurcsányék adtak el nekik.
Stratégiailag fontos, hogy diverzifikáljuk a gázszállításokat, ezért most már hat irányból van interkonnektorunk, így amikor az Északi Áramlattal gond volt (felrobbantották, leállították), nekünk akkor is jött a gáz.
Előrelátó, felkészült és hatékony a kormány az ország energia-ellátásbiztonsága érdekében. Nem véletlenül lett az Energiaügyi Minisztérium egy ezen a piacon jártas szakemberre, Lantos Csabára bízva, és az sem véletlen, hogy Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter csúcsot döntött az energiaszállításokkal kapcsolatos szerződések megkötésében. Nekünk, ahogy a múlt télen, úgy idén télen is lesz elegendő gázunk. Kemény tél esetén is van elegendő energiánk.
Szeretném megköszönni a kormányzati és önkormányzati intézmények dolgozóinak, hogy télen példát mutatva jelentősen csökkentették a fűtés energiafelhasználását. Szeretném megköszönni a lakosoknak is, hogy önmaguktól is csökkentették a gázfogyasztásukat. Nemcsak saját magukon, hanem az országon is segíteni akartak.
Magyarországon tavaly mintegy 17 százalékkal csökkent ennek köszönhetően a gázfogyasztás. Az emberek önmaguktól is rájöttek, hogy érdemes spórolni, és ez a nagyszerű a nemzeti konzultációban: hogy tud egy olyan közösséget létrehozni, amely egy irányba tart. Látszódott már a pandémia idején is, hogy az emberek önvédelmi képessége erősödött, és mindannyian egy célért tettünk. Ezt úgy szoktuk mondani, hogy nekünk Magyarország, a magyar emberek érdeke az első!
A rezsicsökkentés befejezését is előirányozta legfrissebb javaslatcsomagjában az Európai Bizottság. „A tagállamoknak fel kell számolniuk a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig" – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos, ami Magyarország esetében a rezsicsökkentés felszámolását jelenti. Megteheti ezt a Bizottság?
Az üzenet egyértelmű: Brüsszel megszorításokat akar, a rezsicsökkentés eltörlését akarja. A baloldal meg megint azt fújja, mint Brüsszel.
A baloldal már tavaly is azzal jött a kampányban, hogy el kell törölni a rezsicsökkentést. Ha ők kerültek volna hatalomra, meg is tették volna, és rászabadították volna a háborús energiaárakat a magyar családokra.
Ne feledjük, hogy a baloldalt külföldről fizetik, és a guruló dollárokért cserébe nemcsak háborúba sodornák Magyarországot, hanem az energiapiacon is lemondanának a nemzeti érdekekről.
Magyarország továbbra is meg fogja őrizni a rezsicsökkentés vívmányait.
A hatályos rezsicsökkentési törvényben, amelyet jómagam nyújtottam be annak idején az Országgyűlésnek, benne van, miért hoztuk létre ezt az intézkedést. Olyan magasak voltak az árak, hogy a rezsicsökkentést háromszor kellett előterjeszteni másfél év alatt, így lett a végén az eredetihez képest egy 24-25 százalékos csökkenés.
Az, hogy a baloldal támadja a rezsicsökkentést, nem újdonság, mert a bevezetése óta ütik-verik, gyalázzák, már akkor is külföldi érdekeket szolgáltak. Ha az atomenergiát nézzük, akkor látható, hogy Németország ágyékon lőtte magát és a saját vesztébe rohan. A németek ugyanis lekapcsolták az atomerőműveiket, pótolni nem, vagy brutális áron tudják, és olcsó energia nélkül a német ipar félkarú óriás.
Ugyanez a helyzet egész Európát tekintve: az ideológiai és az amerikai érdeket szolgáló szankciós döntések tönkreteszik az európai versenyképességet, legatyásítják Európát, elszegényítik az európai polgárokat.
Mire számít, mit vár az elkövetkező időszaktól?
A magyar kormány békepárti. Ha létrejönne a fegyverszünet és a felek tárgyalóasztalhoz ülnének, elindulna a békefolyamat, akkor a piac erre rögtön reagálna, csökkenne az infláció. Most a háborúban hektikus az energia ára, és azért esett vissza, mert a kereslet csökkent, hiszen egyre jobb az időjárás, de ha Brüsszel a 11. szankciós csomagot is tovább erőlteti, akkor az még inkább befolyásolni fogja a helyzetet.
Brüsszel láthatóan nyomja bele a háborúba Európát; a magyar kormány ezzel ellentétes álláspontot képvisel, hiszen ez nem a mi háborúnk, és nem akarjuk ezt teljes egészében megszenvedni.
A magyarok 85 százaléka támogatja a békét. A háború és az elhibázott szankciók hatása alól viszont nem tudjuk magunkat teljes egészében kivonni. A magyar kormány azon dolgozik továbbra is, hogy megvédje a magyar családokat.
A magyar érdek a béke, hogy működőképes legyen a gazdaság, és a magyar családok ne fázzanak télen sem. A meglévő energiafelhasználás, energiabiztonság, rezsicsökkentés érdekében továbbra is fenn kell tartanunk a beszerzéseket az oroszoktól. Az energia-veszélyhelyzeti operatív törzsben, amely kéthetente ülésezik, mindemellett energiadiverzifikációval, a fejlődő magyar ipar energiaellátásának jövőjével, klímavédelmi kérdésekkel, alternatív energiatermeléssel is foglalkozunk. Ha iparfejlesztésben gondolkozunk, akkor az a célunk, hogy Közép-Kelet-Európa ipari központjává váljunk, és ehhez még több energiára van szükség.
Nagy küzdelmek várnak ránk, ezért kérjük a magyar emberek támogatását. A magyar kormány továbbra is azt fogja csinálni, amit megígért. A rezsicsökkentés nem pártpolitikai, nem ideológiai kérdés, hanem a magyar érdek képviselete. Meg tudjuk-e védeni a családokat, meg akarjuk-e védeni Magyarországot. A mi válaszunk az, hogy igen!
Németh Szilárd az interjúban azt is kifejtette az Origónak, hogy sok olyan település van Magyarországon, ahová nem jut el a vezetékes gáz, így ott elsősorban palackos, tartályos vagy ún. falugázt használnak a fogyasztók.
A Fidesz-KDNP képviselői felhívták arra a figyelmet, hogy gyakran nincs elég palack, és kialakult egy olyan gyakorlat, hogy a 11,5 kg töltőtömeg helyett csak 10,9 kg-osat árulnak, ami így nem rezsivédett.
Demeter Zoltán, Borsod 2-es választókerületének képviselője még az Országgyűlésben is felszólalt: Kazincbarcika környékén nagy mennyiségű a PB-gázfelhasználás, de ennek ellenére komoly hiány is fellép időnként, ezért nem folyamatos és nem megfelelő az ellátásbiztonság. A hazai töltők-forgalmazók – a Mol, a Flaga és a Príma Energia – pedig a rendkívül megdrágult beszerzési árak és a megnövekedett szállítási költségek miatt a hazai PB-gázpiacról való teljes kivonulásukat is belengették. Egyik sem megengedhető, hiszen évente 500 ezer magyar ember használ mintegy négy és fél millió PB-gázpalackot, ezen felül még ott van a szintén probán-bután összetételű tartályos és az ún. falugáz is. Nekik mindképpen biztosítani kell, hogy tudjanak fűteni, főzni, termelni; ha úgy tetszik, energiabiztonságban élni.
Ezért készül Németh Szilárd egy olyan önálló törvényjavaslatot benyújtani – a kormány, a Fidesz-KDNP-frakció és a szolgáltatók által is támogatottan –, ami rendezi ezt a helyzetet.
Vissza kell térni a 11,5 kg-os töltőtömegre, aminek nem lehet magasabb az ára, mint a 10,9 kg-osé (ez ma Európa harmadik legolcsóbb kereskedelmi ára), és mindenhová, ahol erre szükség van, el kell jutnia a PB-nek. Egyszerre kell fenntartani az ellátásbiztonságot és a megfizethetőséget.