Sikeresek a kormányzati intézkedések: gyorsan csökken az infláció

Budapest, 2023. június 1. A 2023. június 1-jétől életbe lépő kötelező akciózásban szereplő termék ártáblája a budapesti Corvin Bevásárlóközpontban lévő CBA üzletben 2023. június 1-jén. Ezen a napon elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben a háborús és szankciós áremelkedés miatt megnövekedett élelmiszerárak visszaszorítására. Ez egy újabb kormányzati intézkedés a magyar családok és nyugdíjasok védelmére. Az élelmiszerüzletekben 20 termékkategóriában számíthatnak a vásárlók árleszállításokra. Valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket szükséges a kötelező akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal kedvezőbb áron értékesíteni. MTI/Hegedüs Róbert

Előrejelzésünk szerint decemberre már 8,2 százalékra csökkenhet az infláció mértéke, azonban az egy számjegyű tartományt az áremelkedési ütem már novemberben elérheti – mondta megkeresésünkre Molnár Dániel. A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a magas infláció mindenkinek fáj, de elsősorban az alacsony jövedelműek helyzetét rontja, ők megtakarítások híján nem tudnak alkalmazkodni a magasabb árakhoz, ezért a társadalmi igazságosság érdekében szükséges volt, hogy a kormányzat aktívan beavatkozzon az infláció letörésébe, mivel ha megvárta volna, hogy a piaci viszonyok rendeződjenek, akkor az a jólét csökkenésével járna. Ezért augusztustól a kötelező akciók mértéke 10-ről 15 százalékra növekszik az áruházakban, amelyeket kiterjesztenek az árstop alól kivont termékekre is. A kötelező akciózás mellett az online árfigyelő rendszer is siker: határozottan csökkentek miatta az árak. A csökkenő árak mellett pedig az is segíti a családokat, hogy augusztus 1-től hideg élelmiszerre is felhasználható a SZÉP-kártya kerete.

Augusztustól a kötelező akciók mértéke 10-ről 15 százalékra növekszik az áruházakban, amelyeket kiterjesztenek az árstop alól kivont termékekre is. Ez mit jelent majd a gyakorlatban, és vannak-e arra adatok, hogyan hatott ez a vásárlóerőre, illetve a nagy áruházak közötti versenyre?

A kötelező akciózás működése alapvetően nem tér el a vállalatok által egyébként is alkalmazott heti rendszerességű akcióktól, azonban azt szabályozott keretek közé szorítja. Emellett a széles termékkört érintő lefedettség is azt eredményezi, hogy a vásárlók betérve a nagy kereskedelmi láncok üzleteibe, minden héten találhatnak olyan termékkosarat, amelynek ára érdemben, legalább 10 százalékkal olcsóbb, mint egy hónappal korábban. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy

a kereskedelmi láncok több termék esetében az előírtnál nagyobb árcsökkentést hajtanak végre, kihasználva a médiafigyelem rejtette marketing lehetőséget.

De az intézkedés hatékonyságát mutatja az is, hogy júniusban, a bevezetés első hónapjában, havi alapon 0,4 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak, amelyre legutóbbi 2021 júniusában volt példa.

A kötelező akciózás mellett az online árfigyelő rendszer is jól vizsgázott: határozottan csökkentek az árak, ami hozzájárult az infláció csökkenéséhez is. Sokszor illeti a baloldal kritikával ennek a létjogosultságát. Mi az igazság?

Az árfigyelő rendszer egy nagyon hatásos rendszer, amely érdemben tudja segíteni a tudatos vásárlókat abban, hogy megtalálják a legjobb ajánlatokat, ennek köszönhetően pedig egy-egy nagybevásárlás keretében akár több ezer forintot is megspórolhatnak. A másik oldalról az árfigyelő rendszer a nagy kereskedelmi láncoknak nem okoz jelentős többletköltséget vagy adminisztrációs terhet. Emellett az ő oldalukról is vannak előnyei a rendszernek, könnyen át tudják látni a legfőbb versenytársaik árait, ami pedig a verseny fokozódásához vezet, és így az árak csökkenéséhez, amelyből persze elsősorban a fogyasztók profitálnak.

A csökkenő árak mellett az is segíti a családokat, hogy augusztus 1-től hideg élelmiszerre is felhasználható a SZÉP-kártya kerete. Miért volt erre szükség?

A SZÉP Kártya egy béren kívüli juttatás, amelyet a munkáltatók kedvezményes adózás mellett nyújthatnak a munkavállalók számára. A módosítás lehetővé teszi, hogy a munkáltatók növeljék az így adható összeget, ezzel javítva a munkavállalók jövedelmi helyzetét. Az intézkedésre azért van szükség, mert a reálbérek csökkenése miatt érdemben visszaesett a fogyasztás az idei első félévben, amely rontja a családok helyzetét. A felhasználási kör kibővítésével pedig szélesedett azon termékek köre, amit a fogyasztók meg tudnak vásárolni.

Ön szerint mikorra érhető el az egy számjegyű infláció?

Előrejelzésünk szerint decemberre már 8,2 százalékra csökkenhet az infláció mértéke, azonban az egy számjegyű tartományt az áremelkedési ütem már novemberben elérheti.

Összességében hogyan értékelhetőek a kormány eddigi intézkedései a gazdasági helyzet stabilizálása tekintetében?

Az infláció letörése elsősorban a jegybank feladata lenne mandátumából is fakadóan, azonban a jelenlegi magas inflációs környezetben a monetáris intézkedések nem elegendőek, így szükség van a kormányzati beavatkozásra is. A magas infláció mindenkinek fáj, de elsősorban az alacsony jövedelműek helyzetét rontja, ők megtakarítások híján nem tudnak alkalmazkodni a magasabb árakhoz, ezért körükben a fogyasztás csökkenésével kell számolni. Így pedig a társadalmi igazságosság érdekében szükséges, hogy a kormányzat aktívan beavatkozzon az infláció letörésébe, mivel ha megvárná, hogy a piaci viszonyok rendeződjenek, akkor az a jólét csökkenésével járna.

Sokat segítenek az embereknek a kormány intézkedései Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2023 Dusan Petkovic/Shutterstock. No use without permission./Dusan Petkovic