Dömötör Csaba a baloldali pártok részére folyósított, jogsértő külföldi támogatásokkal kapcsolatban kifejezetten sarkosan fogalmazott a Magyar Nemzetnek.
Eljutottunk oda, hogy a mikroadomány szó a külföldi valuta szinonimája lett. (...) Egészen kínos, hogyan próbálnak életszerűtlen magyarázatokat adni erre az egészre. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy adománygyűjtő ládikákban jön össze félmilliárd forint, jelentős részt külföldi valutában egy olyan politikus mozgalmához, akinek a pártjának a támogatottsága egy százalék körül sántikál. Jogos a magyar emberek elvárása, hogy adjanak tájékoztatást arról, honnan érkezett ez a pénz.
- fogalmazott Dömötör Csaba miniszterhelyettes, aki még hozzátette, hogy nem tekinthető túlzásnak az a gyanú, hogy a 99 Mozgalom "adománygyűjtő ládikái" körüli újabb fejlemények és a baloldali szerecsenmosdatás tulajdonképpen
a dollárbotrány egyik leágazása, amelyben milliárdok érkeztek a baloldali pártok környékére, amit aztán kampányra költöttek.
Az interjúban szóba került a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború, valamint az azzal kapcsolatos nyugati fegyverszállítási politika. Dömötör Csaba arra a kérdésre, hogy milyen következményei lennének hazánkra nézve annak, ha mi is részt vennénk nyugati nyomásra a fegyverszállításban, elmondta, hogy
bárhogy is legyen, Magyarország továbbra is a béke hangja szeretne lenni egy háború szélén álló Európában.
Szerinte a mostani események fényében elmondható, hogy
még mindig kicsi az esélye annak, hogy a nyári hónapokban meginduljanak a béketárgyalások, és ez tükröződik a brüsszeli intézmények által képviselt magatartásból is.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára ezen a ponton emlékeztetett, Washington ötszázmillió dolláros katonai szállítmányt akar küldeni Ukrajnába, további Bradley harckocsikkal és rakétarendszerekkel együtt. Sőt, hívta fel a figyelmet,
a nyugati országok már ott tartanak, hogy akár kazettás bombákat is bevetnének a harctéren.
Ausztrália is 110 millió dollár értékű csomagot szavazott meg, ami többek között hetven harci járművet tartalmaz. Összességében már 39 ország – zömében európai – döntött úgy, hogy katonai eszközöket küld a hadszíntérre.
A brüsszeli intézményrendszerrel összefüggésben pedig szóba került a tömeges migráció és a hazánknak járó helyreállítási alapból származó uniós források kérdése is. Arra a felvetésre, miszerint a béke előmozdítása helyett Brüsszel miért épp most vette elő a betelepítési kvótáknak az európai országokra történő ráerőszakolásának ötletét, Dömötör Csaba tulajdonképpen úgy fogalmazott, hogy
épp azért ebben a kritikus időszakban akarják átverni ezt a kérdést az uniós tagállamokon, mivel abban a hiszemben vannak a brüsszeli bürokraták, hogy a háború és a nyomában kialakult gazdasági válság miatt az európai emberek figyelme máshova koncentrálódik, ezért "fű alatt" próbálják kenyértörésre vinni a kérdést.
Így fordulhatott elő az a helyzet, hogy Brüsszel egyetlen nap alatt, az egyhangúságot megkerülve, minősített többséggel fogadta el a kötelező kvótákról szóló javaslatot, figyelmen kívül hagyva a tagállamok felől felvetett ellenvetéseket, amelyeket megfogalmaztak például Magyarországon vagy Lengyelországban.
A korábbi kvótajavaslatokhoz képest újdonság, hogy minden be nem fogadott bevándorló után nyolcmillió forintot kellene fizetni. Még egy súlyosbító körülmény, hogy az összes határeljárás 28 százalékát a magyar hatóságoknak kellene elvégezniük, ami Magyarországra aránytalanul nagy terhet hárítana. Nálunk is olyan migránsgettók alakulnának ki, mint Görögországban és Olaszországban. Mi ezt nem akarjuk.
- szögezte le Dömötör Csaba.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban pedig elmondta, hogy egyértelműen politikai okai vannak a visszatartásuknak, mivel nyomásgyakorlási eszközként tekintenek rájuk. Mindeközben a jelek szerint kiürült az uniós kassza, többek között azért, mert eurómilliárdokat költöttek Ukrajnára, amikkel nem nagyon tudnak elszámolni, ahogyan félremérték a helyreállítási alap kamatköltségeinek nagyságrendjét is, amire szintén pluszpénzt kérnének. Dömötör Csaba azt sem tartja kizárhatónak, hogy a Magyarországnak szánt források is Ukrajnában végezhették. Ezért a következő hónapokban ez egy forró vitatéma lesz, méghozzá a következő okokból kifolyólag:
A helyzet ahhoz hasonlít, mintha valaki felvenne egy hitelt, de nem kapná meg annak összegét, miközben a bank elkezdi fizettetni a kamatokat, sőt még pótlólagos befizetéseket is kér. Vajon bárki belemenne egy ilyen alkuba?
- tette fel a kérdést Dömötör Csaba államtitkár.
Az interjú végén pedig szóba került egy, a hazai közélet szempontjából égető fontosságú kérdés is, a hírek szerint ugyanis
Budapest augusztusra csődbe mehet.
Dömötör Csaba ezen a ponton külön kihangsúlyozta, hogy
Budapest Magyarország leggazdagabb önkormányzata. A főpolgármester több mint kétszázmilliárd forintos pénzállománnyal vette át a Városházát, amit sikerült mínusz kilencvenmilliárdra apasztania. Más baloldali vezetésű nagyvárosok ugyanakkor nincsenek hasonló pénzügyi helyzetben, ez is bizonyítja szerinte, hogy a főpolgármester nem ura a helyzetnek.
Mindent egybevetve pedig a fentiek fényében vetítette előre a jövő évi, azonos napon (június 9-én) esedékes európai parlamenti és önkormányzati választások kampányára vonatkozó várakozásokat, illetve a tétjét is a szóban forgó választásoknak.
Szerintem még nem volt olyan önkormányzati választás, amelyet ennyire meghatároztak volna az európai és az országos ügyek. (...) Sokan tudják és érzik: az lesz a fő kérdés ezen a választáson, hogy ki tudja Magyarország biztonságát garantálni, és ki képes a legjobban küzdeni azért, hogy nehéz időszakban is visszataláljunk az ütemes gazdasági gyarapodás háború előtti útjára
- fogalmazott Dömötör Csaba államtitkár, aki a Soros-birodalom élén történt "utódlásra" utalva még elmondta:
"Ha már a baloldalt külföldről vezérlik, annál fontosabb, hogy mi (a Fidesz-KDNP pártszövetség - a szerk.) kiálljunk az ország védelme mellett."