Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ukrajnai helyzettel foglalkozó vitán közölte, hogy olyan nemzetet képvisel, amely több mint ötszáz napja a háború szomszédságában él, amely már eddig is óriási árat fizetett a konfliktusért, amelynek tagjai meghalnak a harcokban.
A magyarok nagy árat fizetnek a háborúért, miközben nem terheli őket semmilyen felelősség annak kirobbanásáért
- szögezte le.
Felszólalásában aláhúzta, hogy a háborúról mindenki vagy majdnem mindenki hasonlóan gondolkozik.
"Ezt a háborút el kell ítélni. A háború rossz, brutális, és ezért meg kell állítani, mert emberek halálával, pusztítással, rombolással jár" - hangsúlyozta.
Kiemelte: a nemzetközi politika immár több mint egy éve csak arról szól, hogy mit gondol a világ erről a háborúról, pedig itt lenne az ideje arról is beszélni, hogy ki mit gondol a békéről, hogyan lehetne elérni azt, mi lehetne a megoldás.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a megoldás nem a harctéren, hanem kizárólag a tárgyalóasztalnál keresendő.
"Minél tovább fog tartani a háború, annál több lesz a halálos áldozat (.) Minél előbb kezdődnek meg a béketárgyalások, annál kevesebb ember fog meghalni" - mondta.
Rámutatott, hogy bár egyesek szerint még túl korai lenne megkezdeni a tárgyalásokat, véleménye szerint ez már "tegnap is késő lett volna". "Akik a tárgyalások későbbi megkezdése mellett érvelnek, azok azt kockáztatják, hogy több ember hal meg, több gyerek veszíti el az apját, illetve az újjáépítés is hosszabb és sokkal drágább lesz" - közölte.
Ennek kapcsán pedig méltatta a békés rendezést célzó erőfeszítéseket, például a Vatikán, Törökország, Kína és az afrikai államok részéről.
"Jó lenne, ha az ENSZ platformként szolgálhatna az ilyen párbeszédre" - jelentette ki.
A miniszter ezután kiemelte, hogy az európai uniós tagállamok a távoli fegyveres konfliktusok esetében mindig a békés megoldás, a párbeszéd pártján vannak, a kontinensen a fősodor ezzel szemben Ukrajna vonatkozásában teljesen eltérő állásponton van. "Miért nem vagyunk képesek ugyanazt mondani, mint amikor Európán kívül zajlanak háborúk?" - tette fel a kérdést.
Majd nevetségesnek nevezte a magyar kormányt a szolidaritás hiánya miatt számonkérő hangokat, és emlékeztetett rá, hogy már több mint 1,1 millió menekült érkezett hazánkba Ukrajnából.
Mi továbbra is a béke mellett fogunk érvelni, tekintet nélkül minden támadásra, bírálatra, hazugságra vagy álhírre
- szögezte le.
Illetve élesen visszautasította a kioktatásokat, mondván, hogy a magyarok 1956 után tisztában vannak azzal, hogy milyen a szabadságért harcolni a túlerővel szemben.
Végül pedig sajnálatát fejezte ki a fekete-tengeri gabonamegállapodás összeomlása miatt, és aláhúzta, hogy ez destabilizálhatja az amúgy is törékeny helyzetben lévő országokat, ami pedig újabb migrációs hullámokkal és így a terrorfenyegetettség erősödésével járhat.
Hangsúlyozta: a közép-európai tranzit fokozódni fog, ennek érdekében Magyarország infrastrukturális beruházásokat is végrehajtott, a kormány kész a gabona eljuttatásában segíteni, amennyiben az nem a térségben fog piaci zavarokat okozni.
"Kívánom, hogy több párbeszéd legyen a békéről, mint a fegyverszállításokról. Mi a szomszédságban reméljük, hogy a közeljövőben olyan szomszédunk lesz, amelynek nem kell szenvednie a háborútól" - összegzett.
