A dollármédia imád gyűlölködni: így támadták a két magyar Nobel-díjast

Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus, az idei két magyar Nobel-díjas tudós

A friss magyar Nobel-díjas a mai napig személyes kapcsolatban van Richter Péterrel, a BME oktatójával. Krausz Ferenc az ELTE-n is tanult, Nobel-díja után természetesen azzal jöttek elő a baloldali médiában, hogy nem is Magyarországon kutat. Mutatjuk, mi az igazság!

A mai napig személyes kapcsolatban van a fizikai Nobel-díjas Krausz Ferenc egykori egyetemi tanárával, Richter Péterrel, sőt a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és az ő kutatócsoportja között is folyamatos, bár változó intenzitású a kapcsolat – derül ki abból az interjúból, melyet Richter Péter, a BME Természettudományi Karánk Atomfizika Tanszékének (Fizikai Intézet) egyetemi oktatója, a Nobel-díjas tudós egykori tanára adott az egyetem portáljának. A Magyar Nemzet szemléje szerint Richter Péter úgy fogalmazott, hogy

Krausz Ferenc olyan hallgatója volt, aki az előadásokon a gyakorlatokból igyekezett mindig a legtöbbet kihozni.

Egyszerre végezte nálunk a villamosmérnöki szakot és részt vett az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikusképzésében is, ebből jól látszott mennyire gyakorlatorientált volt már akkor is. A gyakorlatban is meg akarta valósítani azokat a dolgokat, amelyeket kiszámolt vagy elméletileg megjósolt. Céljai eléréséhez megvolt a tehetsége és kitartása, és ennek köszönhetően, több kollégájával együttműködve, ez sikerült is neki

– mondta Richter Péter. Hangsúlyozta azt is, hogy az egyik legnagyobb hatással Bakos József volt rá, aki akkor vendégprofesszorként tanított a BME Kísérleti Fizika Tanszékén.

Szellemi mentora volt Farkas Győző is, aki a Központi Fizikai Kutató Intézetben dolgozott, és elméletileg megjósolta egy ilyen nagyon rövid impulzus előállításának lehetőségét

– fogalmazott az egyetemi tanár, hozzátéve, akkor még nem álltak rendelkezésre a megvalósításhoz szükséges eszközök.

A baloldal egyből nekiment Krausznak

A portál szerint Richter Péter szavai

egyértelműen cáfolják a hazai baloldal rosszindulatú kijelentéseit arról, hogy a héten Nobel-díjat kapott Karikó Katalin és Krausz Ferenc nem Magyarországnak köszönheti a nemzetközi elismerést.

Amint kiderült ugyanis, hogy hazánk újabb két Nobel-díjast adott a világnak, Gyurcsány Ferenctől Fekete-Győr Andráson át Gyöngyösi Mártonig szinte a teljes ellenzék gyűlölködésre és orbánozásra használta fel a történelmi és örömteli pillanatot. A balliberálisok megfejtése Karikó Katalin és Krausz Ferenc világraszóló sikere kapcsán:

mindkét kutatót elüldözték!

Most ne tépelődjünk egy darabig, hogy Karikó Katalinnak is el kellett mennie, hogy elérje a Nobel-díjat érdemlő teljesítményt. Most nem ez a fontos – kezdte gratulációját Gyurcsány Ferenc. Ehhez képest

Krausz Ferenc kapcsán is elkerülhetetlennek érezte kiemelni bejegyzésében, hogy „régóta külföldön dolgozik" – ami tényszerűen sem állja meg teljesen a helyét, hiszen az utóbbi években több időt tölt itthon.

A momentumos Fekete-Győr sem hazudtolta meg önmagát, ő azt tartotta fontosnak megemlíteni, hogy Krausz Ferencnek a magyar mellett osztrák állampolgársága is van, és Németországban dolgozik.

Ezek között a tehetségek között szinte nem is akad olyan, aki tudományos eredményét Magyarországon érte volna el, azt mutatja, hogy bizony országként és társadalomként komoly önkritikára van okunk. Annak idején Karikó Katalint Magyarországon ellehetetlenítették, és eredményeit végül Amerikában érte el, ahogy oly sok más magyar tudós, akiknek a világ sokat köszönhet – vélekedett Karikó Katalin sikere után Gyöngyösi Márton is. A Jobbik elnöke ma pedig gratulált a „magyar származású" Krausznak.

A dollármédia is elkezdett gyűlölködni

Az ellenzéki politikusok mellett a baloldali sajtó munkatársai sem szűkölködtek rosszindulatban. Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója szerint

nagyon rendes dolog, hogy a magyar politikai vezetés közösségi médiás posztokban ennyire büszke a külföldön befutott magyar Nobel-díjasokra. Semmi gond sincs azzal, hogy ezekhez a sikerekhez semmi közük, hiszen hogyan is lehetne.

A 444.hu Facebook-oldalán „magyar születésű tudósként" hivatkozott Krausz Ferencre, majd külön cikket szenteltek annak, hogy mennyire magyar tudós a Nobel-díjas Krausz Ferenc?

Az RTL.hu és más oldalak pedig Nyáry Krisztiántól idézték a „fájdalmas adatot" arról, hogy „hány olyan Nobel-díjasunk van, akit nem próbáltak meg elüldözni Magyarországról".

A Magyar Nemzet szerint ha a fent idézettek olvasták volna az interjút, ők is tudnák, a kutató sosem tagadta meg magyarságát. Ő maga erről úgy nyilatkozott:

azt vallom, hogy az ember ott dolgozzon, ahol a leghatékonyabban teheti azt.

De Karikó Katalin is többször hangsúlyozta,

ő nem Magyarországon születettnek, hanem magyarnak tartja magát.