Magyar Nobel-csoda: két Nobel-díj két nap alatt

Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus, az idei két magyar Nobel-díjas tudós

Kertész Imre 2002-es ésHerskó Ferenc 2004-es kitüntetése óta nem kapott magyar író vagy kutató Nobel-díjat. Húsz év elteltével azonban megtört a jég, és nem is akárhogy. Egyszerre két kiváló magyar tudós munkáját is elismerték a legrangosabb tudományos díjjal. Karikó Katalint már évek óta emlegették a díjra esélyesek között, Krausz Ferencről viszont csak a legbennfentesebbek tudták, hogy a díj várományosa lehet. Ebben bizonyára az is közrejátszott, hogy az új fizikai Nobel-díjas kutatási témája sokkal elvontabb, mint a Covid-19 elleni vakcina kifejlesztésében nagy szerepet játszó kutatónőé.

Karikó Katalin Szolnokon látta meg a napvilágot, mégis tősgyökeres kisújszállásinak vallja magát. Tanulmányait a kisújszállási Arany János Általános Iskolában kezdte meg. A biológiát mindig is szerette, a Móricz Zsigmond református gimnáziumban pedig végre igazi szakmai alapokat kaphatott.

A Szegedi Tudományegyetemen végzett felsőfokú tanulmányai után a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba került. Karikó Katalin később azt mondta a Délmagyarnak, hogy „minden szép és jó Szegeden történt vele".

Karikó Katalin beszédet mond egy októberi díjátadón Forrás: AFP

A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban Duda Ernő és Kondorosi Éva egy napon azzal kereste meg a laborban, hogy foszfolipideket analizáljanak, mert ezek segítségével DNS-t szeretnének bejuttatni emlősök sejtjeibe. Karikó Katalin örömmel csatlakozott a két tudóshoz, s ez a kutatás egész életére kihatott. A központban a magyar tudományos akadémia ösztöndíjasaként kezdett el foglalkozni az RNS-sel is.

Szeged nem csak kutatói karrierjének meghatározó helyszíne volt, itt ismerte meg férjét, később itt házasodtak össze, a lányuk is a szegedi klinikán született.

Ám nem csak boldog pillanatok érték a csongrádi megyeszékhelyen. Éppen harmincadik születésnapjára esett, hogy minden további nélkül kiadták az útját a kutatóközpontban. Ezután családjával meg sem álltak a tengerentúlig, Philadelphiáig, ahol a helyi Temple Universityn sikerült állást szereznie. Módosított nukleozidokkal dolgozott, közben pedig kereste a módját, hogy a saját témájával is foglalkozzon.

A Penn Medicine által közreadott, a philadelphiai Pennsylvaniai Egyetemen készített kép Karikó Katalin magyar biokémikusról és Drew Weissman amerikai mikrobiológusról Forrás: MTI/EPA/Penn Medicine/Peggy Peterson

Némi vargabetű után a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta a munkáját. A pennsylvaniai intézményben ismerkedett meg Drew Weissmannel (vele megosztva kapta a Nobel-díjat), akivel aztán egy évtizednyi közös munka után kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-terápiás alkalmazások szabadalmát. Közösen alapítottak céget, amely 2007-ben egymillió dollárt kapott az amerikai egészségügyi központtól; ez volt az első alkalom, hogy Karikó mRNS-re fókuszáló pályázata sikeresnek bizonyult. Ezt követően, ha lassan is, de végre kezdte elismerni a szakma a munkáját, 2013-ban pedig már a németországi BioNTech alelnöke lett, azóta ingázik Philadelphia és Mainz között.

A Nobel-díj bizottság a következőképpen indokolta a díj odaítélését a két kutatónak: „a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a COVID-19 ellen".

A cikk a következő oldalon folytatódik!