A Publicus Intézet Népszavában megjelent felmérése szerint a megkérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy Orbán Viktor kormányfő Pekingben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A kutatás adatai alapján a Putyinnal történt találkozót 52 százalék nem – vagy „inkább nem" – tartotta elfogadhatónak, míg a megkérdezettek 35 százaléka szerint elfogadható volt.
A Magyar Társadalomkutató a Publicusszal szemben tárgyilagosan arra volt kíváncsi, hogy mit gondolnak a magyarok arról, hogy a kormányfő helyes döntést hozott-e akkor, amikor elfogadta a nem általa kezdeményezett találkozóra vonatkozó meghívást.
A magyarok többsége (50 százalék) szerint helyes, hogy Orbán Viktor elfogadta az orosz elnök meghívását, és ennél kevesebben (38 százalék) gondolták úgy, hogy ez inkább helytelen döntés volt.
Jól látható, hogy a magyarok többsége nem köti össze a találkozó tényét az agresszió támogatásával, ugyanakkor támogatják, és nem utasítják el a tárgyalóasztal melletti kapcsolattartás lehetőségét.
A Publicus felméréseit eleve kellő óvatossággal kell kezelni, Pulai András, az intézet vezetője a 2022-es országgyűlési választás napján azt nyilatkozta, hogy „zárul az olló, az ellenzék aktivitása magas, a Fidesz-szavazóknál elbizonytalanodás tapasztalható".
Később a Fidesz–KDNP rekordmennyiségű szavazatot szerzett, Pulaiék utolsó, közvetlenül a választások előtt döntetlenhez közeli eredményt jelző kutatása pedig közel húsz százalékkal nézte el az eredményt.
A Publicus Intézet mostani felmérésével sincs minden rendben: nem ismert módszerrel azt a kérdést tették fel, hogy „Ön szerint elfogadható, hogy miközben európai vezetők kerülik az Ukrajnát megtámadó orosz elnököt, addig a magyar kormányfő tárgyal vele?"
A „többcsövű" kérdésre válaszolva valójában nemcsak egy dologról mondtak véleményt a megkérdezettek, mivel a találkozó tényével összekötötte az agresszió elfogadását, és azt is sugallta, hogy mi lett volna az elvárható magatartás.
Az általánosító felvezetéssel ellentétben ráadásul nem Orbán Viktor az első uniós vezető, aki személyesen találkozott a háború kitörése óta Vlagyimir Putyinnal, hiszen Karl Nehammer osztrák kancellár már jóval korábban beszélgetett személyesen az orosz elnökkel.
A Publicus kutatása rávilágított arra is, hogy a megkérdezettek nem voltak tisztában azzal, hogy ki kezdeményezte a találkozót, hiszen többségük vagy nem tudta megválaszolni az erre irányuló kérdést, vagy helytelenül Magyarországot gondolták kezdeményezőnek - írja a Magyar Nemzet.