Történelmi siker, hogy ilyen gyorsan elérte a kormány az egy számjegyű inflációt

Tata, 2019. június 5. Tejtermékek a tatai Interspar hipermarketben a megnyitó napján, 2019. június 5-én. MTI/Bodnár Boglárka

Az egy számjegyű infláció eléréséhez – a kormányzati intézkedések mellett – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett online árfigyelő rendszer is jelentősen hozzájárult – emelte ki az Origónak adott interjúban Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke. Hozzátette: jól látszik, hogy az online árfigyelő, illetve a kormányzati intézkedések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Rigó szerint az infláció senkinek sem jó, mert felzabálja a fizetésünket, felzabálja a gazdasági gyarapodást, a vagyont, így küzdeni kell ellene. Az elnök azt is elmondta, hogy Görögországban és Romániában is működik árfigyelő rendszer élelmiszerekre, Németországban üzemanyagokra, de itthon is van erre példa benzinkutak árai és online boltok termékei összehasonlítására. A GVH elnöke részletesen elmondta, hogy a nemzeti versenyhatóság az elmúlt egy évben milyen eszközökkel járult hozzá az infláció elleni küzdelemhez, és hogy ezek az intézkedések miért számítanak nemzetközi szinten is egyedülállónak.

Az online Árfigyelő hogyan segíti az emberek mindennapjait?

Az Árfigyelő – ami a www.arfigyelo.gvh.hu címen érhető el – egy tipikus piaci eszköz, nem durva beavatkozás a piacba, viszont

arra készteti a kijelölt hat nagy áruházláncot, hogy naponta versenyezzenek. Kezdetben ők sem hitték el, hogy ez jól fog működni.

A fő elvárásunk az volt, hogy az online Árfigyelő segítségével helyzetbe hozzuk a fogyasztót, mert így nem kell neki hat helyről szórólapokat összehasonlítania, boltokat járnia, hanem bizonyos termékkategóriákban az egymásra nagyon hasonlító, vagy ugyanolyan márkájú termékek árait megnézheti az árfigyelőn. Mára kialakult egy napi szintű árverseny a nagy multicégek között. A jogszabály azt mondja, hogy a láncoknak legkésőbb éjfélig fel kell tölteniük a következő napi árakat, amit a rendszer csak hajnali 4 órakor nyit ki. Az Árfigyelőben minden hajnalban új verseny kezdődik. Bár az áruházláncok korábban is akcióztak, csak ritkábban.

Az erőteljesebb akciózásnak az is oka volt, hogy a gazdasági helyzet miatt csökkent a kereslet.

Ez meglátszódott abban is, hogy a hazai kiskereskedelmi forgalom a korábbi évek növekedése után csökkenésnek indult, azonban az áremelkedések egészen 2023 elejéig folytatódtak.

Forrás: GVH

Tudna a nyerészkedésre példákat mondani?

Mindkettő vizsgált ágazat esetében találtunk bizonyítékot a termelői, a feldolgozói és a kiskereskedelmi árrések és nyereségszintek megnövekedésére. A tejtermékek gyorsított ágazati vizsgálata során vizsgált termékek közül kiemelhető például a 20%-os tejföl és a trappista sajt. Az átlagos bruttó árrés nominálisan jelentősen növekedett 2021-ről 2022-re. Összetételét megvizsgálva pedig látható, hogy

a kiskereskedők nyereségének aránya megsokszorozódott a bruttó árrésen belül. Hasonló jelenségeket tapasztaltunk a tartós élelmiszerek vizsgálata során is, itt kiemelhetőek például a gyorsfagyasztott zöldborsó vagy a fagyasztott zöldségkeverék.

Ezt most megakadályozza az Árfigyelő?

Nem elsősorban csak az Árfigyelő, hanem a kibontakozott piaci verseny a kormányzati intézkedésekkel együtt. Ne feledkezzünk meg a például a kötelező akcióztatásról. Az Árfigyelő önmagában egy eszköz, ami a GVH két fontos céljának eléréséhez is hozzájárul. Először is serkenti a piaci versenyt, növeli az átláthatóságot és az árak összehasonlíthatóságán keresztül sokkal jobb döntési helyzetbe hozza a fogyasztókat. Az Árfigyelő elsősorban a vásárlókért van.

Mennyire népszerű ez a rendszer?

Jól látszik, hogy volt igény egy ilyen szolgáltatásra és remek, hogy ezt az állam tudja biztosítani, mert így garantált az adatok hitelessége. Az emberek egyre több időt töltenek el az oldalon.

Az eddig eltelt hónapok során legalább 1,3 millió egyedi látogató kereste fel az árfigyelőt, és már egy augusztus elején készült, tőlünk független felmérés is azt mutatta, hogy több mint 6 millióan értesültek róla.

A honlapon eltöltött idő már 4 és fél percet tesz ki. Valószínűleg azért, mert az indulás óta már több új funkciót élesítettünk, amihez felhasználtuk a vásárlók visszajelzéseit, igényeit is.

Az új funkciók mennyire váltak be, és terveznek-e további bővülést?

Azt látjuk, hogy az új funkciókat szívesen használják az emberek. A bevásárlólista funkció és a térképes boltszűkítés is nagyban segíti a magyar embereket abban, hogy pénzt és idő spóroljanak a vásárlásaik során.

A térképes boltszűkítés azért is jó, mert így az egymáshoz közeli boltok is tudnak versenyezni egymással, ami fokozza a mikropiaci versenyt.

Érdekeltek vagyunk ennek további fejlesztésében, hogy például a fogyasztóvédelmi hatóság is tudjon szűkíteni egy adott településre vagy kerületre, mert így könnyebben tudja ellenőrizni majd a hatósági kolléga, hogy betartják-e például a feltüntetett akciókat. Meggyőződésem, hogy az Árfigyelőben még nagy lehetőségek rejlenek, és a magyar fogyasztók érdekében ezeket ki is kell aknázni.

Pénteki hír, hogy már októberben teljesült a kormányzati célkitűzés, sikerült elérni az egy számjegyű inflációt. Mekkora szerepe van ebben az árfigyelőnek?

Mérföldkőhöz érkeztünk pénteken, de nem dőlhetünk hátra. Jól látszik, hogy az online árfigyelő, illetve a kormányzati intézkedések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

Az egy számjegyű infláció eléréséhez – a kormányzati intézkedések mellett – a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett online Árfigyelő rendszer is jelentősen hozzájárult. Jó hír, hogy

az élelmiszerek átlagos ára – hasonlóan szeptemberhez – októberben is csökkent a megelőző hónaphoz képest. Ez alapvetően az erősödő piaci versenynek is köszönhető, amit tovább kell fokozni, ezért újabb termékkategóriákat kell bevonni az árfigyelőbe.

Dolgozunk tovább a magyar emberek érdekében!

Rigó Csaba szerint Görögországban és Romániában is működik árfigyelő rendszer élelmiszerekre, Németországban üzemanyagokra, de itthon is van erre példa benzinkutak árai és online boltok termékei összehasonlítására. Fotó: Polyák Attila - Origo

Önt nemrégiben a világ versenyhatóságait tömörítő szervezet irányítótestülete állandó tagjává választották. Ez milyen feladatokkal jár, miért fontos?

A szervezetnek 141 ország versenyhatósága a tagja. Maga a szervezet költségvetés nélkül működik, leginkább személyi hozzájárulással Kanada, az Egyesült Államok és Németország tartja fenn, emellett öt munkacsoportban folyik a munka, amelyekben a GVH is nagyon aktív. Ennek köszönhetően nyertük el 2021-ben az éves konferencia megszervezését is, amit Budapesten rendeztünk meg, a világjárvány miatt online módon.

A szervezet 21 fős irányító testületébe idén két állandó tagot javasoltak, Indiát és Magyarországot. A tagság nem nekem szól személy szerint, hanem a magyaroknak és Magyarországnak. Nagy lehetőség és hazánk érdeke, hogy olyan klubban munkálkodjunk a gazdaságok összekapcsolásán, ahol nagyon komoly gazdasági erővel rendelkező országok vannak: az Egyesült Államok két fővel, Németország, Franciaország, Spanyolország, Dél-Afrika, Mexikó, Brazília, Japán, és még sorolhatnám.

Ez egy újabb lehetőség arra, hogy öregbítsük hazánk jó hírnevét a GVH teljesítményén keresztül.

És itt fölmerül a kérdés, hogy mihez tud hozzájárulni a magyar nemzeti versenyhatóság? Mostanában nagy érdeklődés övezi, hogy milyen versenyjogi eszközökkel tudtunk hozzájárulni az infláció elleni küzdelemhez.

A görögök és az Európai Bizottság a gyorsított ágazati vizsgálatunk módszertana iránt érdeklődik. A ciprusiak az online árfigyelő funkcióiról és eredményeiről kértek bemutatót.

Rigó Csaba szerint a hazai kiskereskedelmi forgalom a korábbi évek növekedése után csökkenésnek indult, azonban az áremelkedések egészen 2023 elejéig folytatódtak Fotó: Polyák Attila - Origo

Többen érdeklődnek a beavatkozásaink mérésének közgazdasági módszertana iránt, azaz hogyan számoljuk ki és pénzben mennyit ér, ha például felszámolunk egy kartellt. Folyamatos az érdeklődés a hajnali rajtaütések, a begyűjtött adatok elemzésének hatékonysága iránt. Fogyasztóvédelmi területen pedig leginkább az iránt érdeklődnek, hogy miképpen tudjuk védeni a családokat, gyermekeket, időseket és betegeket. Hogyan kezeljük a digitális világban jellemző ajánlási és rangsorolási problémákat, a fogyasztói értékelések körüli jogsértéseket és a sötét mintázatokat.

A magyar nemzeti versenyhatóság nem túl nagy, de „berúgtuk az ajtót" a nemzetközi versenyjogi színtereken.