Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Fűrész Gábor, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke kifejtette, a Nyugat hanyatlása kapcsán több most zajló eseményt tényekre alapozva akartak megvizsgálni. Elmondta, hogy az Egyesült Államok vizsgálata során nagy segítségükre volt Peter Turchin orosz származású amerikai történész könyve, az Ages of Discord, amelyben az író populációbiológiai szempontokat vizsgált, és amely szerint az USA elmúlt 200 éve kapcsán megnézte, milyen civilizációs és hanyatló ciklusokon ment keresztül.
Az előző hidegháború nagyjából arról szólt, hogy két politikai-gazdasági modell versenyzett egymással: a szovjet és az amerikai. A történelem úgy hozta, hogy először ebbe a szovjetek buktak bele. Fűrész Gábor szerint sokan esnek abba a csapdába, hogy a törésvonalaknak túl nagy jelentőséget tulajdonítanak, és a kontinuitással nem foglalkoznak. Fűrész Gábor leszögezte, hogy sokan azt gondolták, hogy a Szovjetunió felbomlásával egy új korszak kezdődött, viszont szerinte az USA ugyanazzal a lendülettel haladt előre, mint amilyennel harcolt a Szovjetunióval szemben. Ráadásul az amerikai álláspont az volt, hogy mivel elbukott a szovjet alternatíva, így a sajátjukat ki akarták terjeszteni az egész világra, és azt akarták, hogy csatlakozzon mindenki, így az oroszokat és Kínát is megpróbálták ebbe integrálni. Fűrész Gábor beszélt arról is, hogy
minden birodalom egy ponton túl eléri az expanzió határait, mert egy idő után nem lehet fenntartani, ráadásul, ha belülről gyengül egy társadalom, akkor elfogy egy idő után az erőforrás a pozíciók fenntartásához.
Megemlítette, hogy kialakult egy vita, amely ma arról szól, hogy hol legyen az "amerikai birodalom" határa. Donald Trump visszavonult volna, a baloldal viszont azért harcolt, mert szerinte fenn kell tartani a pozíciókat szerte a világban.
Fűrész Gábor úgy látja, hogy az amerikaiak nem értik Kínát, és keletkezett egy új típusú ellenállás az USA és Kína között. Kína a liberális demokráciát és a progresszív ideológiát nem akarta átvenni.
Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője kifejtette, hogy szerinte már benne vagyunk az új hidegháborúban. Fél éve már az uniós és az amerikai szankciós politika középpontjában nem Oroszország, hanem Kína áll. Hortay Olivér kifejtette, hogy szerinte ma is nagy vita van arról, hogy a Nyugat hanyatlik-e vagy sem. Emlékeztetett rá, hogy ma az USA nem áll a fejlődése csúcsán, és nem véletlenül kampányolt úgy korábban Donald Trump, hogy "Tegyük újra naggyá Amerikát!". Hortay szerint a hanyatlás egy hosszú távú tendencia. Leszögezte:
a hanyatlás akár 100 évig is eltarthat, az nem egy pillanatnyi állapot.
Ma olyan világot élünk, amikor a hanyatló birodalmak találkoznak az aspiráns birodalmakkal, különösen Kínának az emelkedésével.
A történelem során ezekben az esetekben nőttek meg a gazdasági és katonai konfliktusok, és szerinte ez lehet a magyarázat az orosz-ukrán háborúra, az izraeli háborúra.
Hortay Olivér elmondta azt is, hogy szerinte amikor a hegemón hanyatlik, nem lehet megjósolni, az aspiránsok közül ki fog nyerni. Hortay szerint Kína nem akar agresszíven expanziót, hanem erőforrásokat szerez a saját stabilitása garantálásához.
Fűrész Gábor szerint "kézfogásra kézfogás, ütésre ütés stratégia" zajlik most a világban. Szerinte nem tudni pontosan, Kína milyen stratégia szerint játszik, és a kínai elnök lépései is azt mutatják, hogy ők együtt akarnak működni, de az amerikai lépések konfrontatívak. A kínai keretek mások, amelyeket nem feltétlenül értünk.
Fűrész Gábor elmondta, hogy a hanyatlás demográfiai természetű is. Ez érinti az Amerikában született fehér lakosságot, de kevésbé érinti az oda érkezőket. Miközben nagyon sok bevándorlót fogadnak be, akik oda érkeznek keresztény civilizációból érkeznek, Európában viszont alábecsülik a kulturális különbségeket. Minél nagyobb fokú a diverzitás, annál lassabb az integráció, vagy akár meg sem tud valósulni.
Európában a Közel-keletről és Afrikából kellene nagyobb részt integrálni, amely nem fog menni. Az USA ebben viszont sikeresebb.
Fűrész Gábor példaként hozta a római birodalmat, amely ciklikusan hanyatlott, mire végleg felbomlott. Fűrész nem szereti a hanyatlás kifejezést, de a számokkal szerinte nehéz vitatkozni.
Az USA-ban a lakosság várható élettartama csökken, miközben a világ egyik legerősebb gazdaságában élnek.
Ez is egy hanyatló ciklust mutat a társadalomról, de ez nem jelenti feltétlenül az egész birodalom hanyatlását. Amerika eljutott a természetes határáig, és nem lehet költséghatékonyan növelni tovább a pozícióit, fenntartani háborúkat. Fűrész Gábor megemlítette azt is, hogy ez egy negatív gazdasági spirált hoz létre, amely miatt kialakul egy belső instabilitás. Fűrész szerint azonban ez a következő évtizedekben meg fog változni, hiszen a civilizációs összeomlás távol van, és ritka is a történelemben. Szerinte az ellenfelek is látják a gyengeségeket, ezért sem véletlen az orosz agresszió időzítése.
Hortay Olivér arról is beszélt, hogy fontosak a külső hatások, amelyek befolyásolják egy állam boldogulását. Három típusba sorolhatóak a rendszerek Nassim Nicholas Taleb filozófus szerint: törékeny, alkalmazkodó és törhetetlen.
Hortay úgy látja, hogy Izrael jó példa arra, hogy a támadások sokkal erősebbé tették az országot, ez azonban nyilván nem tart örökké. Hortay szerint a huszadik században a hidegháború lezárása során integratív szakaszban voltak az országok, manapság viszont nem erről van szó. Az USA-nak is megvannak a súlyos belső problémái: rendkívüli vagyoni, jövedelmi és politikai polarizáció.
AZ EU EKÖZBEN BEÜLT AZ USA MELLETTI ANYÓSÜLÉSRE EBBEN AZ ÚJ „GYÁVA NYÚL VERSENYBEN", ILLETVE EGYRE INKÁBB ÚGY NÉZ KI, HOGY BEÜLTETTÉK.
AZ EU AZONBAN SÚLYOS IRÁNYÍTÁSI VÁLSÁGGAL KÜZD ÉS ÍGY SEM KATONAI, SEM GAZDASÁGI, SEM POLITIKAI ÉRTELEMBEN NEM KÉPES MEGVÉDENI SAJÁT MAGÁT.
Fűrész Gábor szerint Európában látszólag egy globalizációs siker van, de a háttérben mégis aggasztó folyamatok indultak el. Most egy előre nem látható folyamat bontakozik ki. Európában sosem sikerült senkinek hegemón pozíciót kialakítani - véli az elnök. Hozzátette: az EU egy elkeseredett kísérlet ennek megteremtésére, holott ennek nincsenek meg az etnikai alapjai. Hortay Olivér szerint az Unió egy fej nélküli kezdemény, amelyet egy átláthatatlan bürokrácia vezet. Súlyos irányítási válsággal küzd az EU, és a tagállamok nem tudják a bennük lévő potenciált kihasználni. Felhozta példaként Ursula von der Leyen és Joe Biden találkozóját, amely jó példa volt arra, hogy a Bizottság nem képes kiállni, és igazán vezetni Európát.
Megadja Gábor felvetette, hogy az Európai Unió önálló szereplő-e? Fűrész Gábor úgy látja, hogy az EU folyamatosan küzd, és a szuperbürokrácia felemészti, mert nincs esélye egy Európai Egyesült Államok létrejöttének. Fűrész szerint nem lehet kikerülni a francia, brit és német konfliktusokat, ennek történelmi okai vannak, és senki sem tud kikerülni győztesként. Az elnök szerint csak korlátozottan lehet önálló cselekvőként értékelni az EU-t.
Hortay Olivér felvetette, hogy már a látszatra sem adnak az uniós vezetők, elegendő, ha csak a legutóbbi korrupciós botrányra gondolunk. Fűrész Gábor szerint a konfliktusokat sokkal jobban lehetett kezelni, amikor még olyan erős vezetők voltak, mint Angela Merkel. Ma ez már máshogyan működik. Hozzátette: Amerika befolyási övezetének tekinti Európát.
A teljes beszélgetés alább tekinthető meg!
