Ukrajna uniós csatlakozása olyan drámai lenne, amit még felmérni sem lehet

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter évértékelő interjút ad az Origónak 2023. december 15-én a Külügyminisztériumban.

Ukrajna uniós integrációja nem áll jelenleg sem a tagországok, sem az Unió érdekében, mert annak olyan drámai hatásai lennének, amelyeket most még teljesen felmérni sem lehet – mondta az Origónak adott évértékelő interjúban a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter úgy látja: hosszú ideje látszik, hogy "az európai politikai vezetők egy része küzd azzal a tudattal, hogy az Ukrajna kapcsán felvállat politikai stratégiájuk teljesen megbukott". A külügyminiszter szerint most kivont karddal rohannak előre a semmibe, de a bizonytalanba őrült módon futni ilyen fontos kérdésekben teljesen felelőtlen és érthetetlen is. Az Origónak arról is beszélt, hogy az európai uniós tagországok többsége valójában nem támogatja az uniós bővítést. Hozzátette: a globális biztonság ma rosszabb helyzetben van, mint egy éve, és rosszabb helyzetben van, mint bármikor a hidegháború lezárása óta. A miniszter beszélt a szuverenitásunk fontosságáról, az izraeli helyzetről, a beruházási rekordokról, és arról is, mit vár a jövő évtől és mik lesznek a legnagyobb feladatok, amikkel szembe kell majd nézni.

Ha külföldi pénzből sikerült volna megtéveszteni a magyar emberek többségét – mint ahogy nem sikerült –, akkor az ország élére egy olyan kormány került volna, amely egyértelműen külföldi érdekeket kellett volna, hogy szolgáljon, mivel azok finanszírozták őket.

Tehát ha egy pártot külföldről támogatnak, és megnyeri a választást, akkor nyilvánvalóan teljesítenie kell a megbízók felé. Innentől kezdve nem az ország érdeke számít, hanem az a bizonyos külső érdek.

Mi nem szeretnénk azt látni, hogy Magyarországon a belpolitikába kívülről beavatkoznak, és külső érdekek mentén szerveződne a magyar belpolitika, ezért a még meglévő és nagyon innovatív módon megtalált kiskapukat is bezártuk. Amennyire lehetett, jogilag vízhatlanná tettük a magyar szuverenitásvédelmi rendszert.

Ön nemrégiben járt Ugandában, Ghánában és Csádban is. Magyar külügyminiszter még soha nem járt Csádban, egészen eddig. Mi volt a legfontosabb tapasztalata az afrikai útja során? Milyen most a béke, a biztonság és a stabilitás értéke a világban?

Afrika lakossága hat-hétszeresére nőtt néhány évtizeden belül, ezért nyilvánvaló, hogy annak érdekében, hogy ezt az embertömeget meg tudja tartani, munkát kell biztosítania ezeknek az embereknek, ehhez pedig beruházásokra és gazdasági fejlesztésekre van szükség. Az is látszik, hogy az afrikai országok egy jelentős része önerőből – olyan mértékben, mint amennyiben erre szükség lenne –, nem tudja megcsinálni ezt.

Európai segítség nélkül az afrikai országok nem fogják tudni helyben tartani a megnövekedett lakosságot, ezért is fontos, hogy milyen összetételű lesz majd a következő Európai Bizottság és Európai Parlament, mert

ott fog eldőlni, hogy Európa, Brüsszel, az európai intézmények, egyes nagy európai tagországok az afrikai embereket Európába fogják-e csábítani, vagy képesek lesznek politikát váltani, és segítenek abban, hogy az afrikai emberek helyben maradjanak.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ehhez nagy európai gazdaságfejlesztési programokat kell végrehajtani Afrikában. Magyarország a saját eszközeivel, a saját dimenzióival, a saját lehetőségeihez mérten ezt csinálja. Kötött-segély hitelprogramokat hajtunk végre, számos országban vízipari, mezőgazdasági és közigazgatási fejlesztéseket támogatunk, a Hungary Helps keretében a keresztény közösségek helyben maradását segítjük. Több ezer afrikai diáknak adunk ösztöndíjat, hogy aztán a saját országukba hazatérve hozzá tudjanak járulni annak fejlesztéséhez. Készen állunk arra is, hogy a Száhel-övezetben katonai erővel is hozzájáruljunk a stabilitás fenntartásához a migrációs hullámok megindulásának elkerülése érdekében.

Magyarország megteszi a saját részét. A probléma az, hogy ma az európai mainstream továbbra is migrációpárti, és ezért az afrikai országoknak nem segítenek abban, hogy megtartsák a lakosságukat, hanem inkább arra biztatják őket, hogy keljenek útra, és jöjjenek Európába. Európa olyan mértékű bevándorlási sokkot nem fog tudni kezelni, ami az afrikai népességnövekedésből következik, ezért nagyon fontos világossá tenni, hogy

Magyarországon nem vagyunk hajlandóak migránsokat befogadni, itt mi kitartunk amellett, hogy csak az jöhet be, akit mi beengedünk, és ki kell tartani amellett is, hogy nincs kötelező betelepítési kvóta, és hogy a brüsszeli migrációs politikát jelentős mértékben meg kell változtatni.

Bulgária a közelmúltban ellenséges lépést tett Észak-Macedóniával, Szerbiával és Magyarországgal szemben azzal, hogy adót vetett ki a három országnak szállított földgáz tranzitjára. Mit lehet tudni Magyarország földgázellátásának biztosítottságáról?

Ez a tranzitadónak nevezett pénzügyi teher rendkívül ellenséges lépés Bulgária részéről. Mindhárom ország Bulgárián keresztül, Oroszországból szerzi be a földgáz ellátásához szükséges mennyiség nagy részét. Az észak-macedónok a száz százalékát, a szerbek is nagy részét, és mi, magyarok az ellátásunk 85 százalékát.

Szórakozni más országok energiabiztonságával nem helyes, mert az energiaellátás biztonsága egy nemzetbiztonsági kérdés. Előzetes egyeztetés és jelzés nélkül bajba sodorni, veszélyeztetni más országok energiabiztonságát elfogadhatatlan. Ez a nemzetközi politika legalja.

Jómagam világossá tettem a bolgár külügyminiszter kollégának, hogy amennyiben ez a jogszabály érvényben marad, Magyarország meg fogja vétózni Bulgária schengeni csatlakozását, amely rendkívül fontos a bolgároknak, nekünk viszont fontos, hogy el tudjuk látni az országot. A kolléga világosan megkérdezte, hogy ha ők eltörlik ezt a Magyarország energiaellátás-biztonságát veszélyeztető törvényt, mi visszalépünk-e a vétótól. Egyértelműen igennel válaszoltam neki. Nemrégiben azt a jelzést kaptuk, hogy a bolgár parlament előtt már ott is van az a törvény, amely megsemmisíti ezt a döntést. Ha ez hatályba lép, akkor fogjuk elhinni, hogy ezt valóban meglépték a bolgárok, és akkor természetesen mi is vissza fogjuk vonni a vétónkat Bulgária schengeni tagsága kapcsán.

A fentebb elmondottak miatt is, milyen az Oroszországgal való kapcsolatunk?

Továbbra is csak a legjobbakat tudom elmondani. Oroszország és a szerződéses orosz partnereinkként működő orosz vállalatok abszolút megbízhatóak, kiszámíthatóan és szerződésszerűen kapjuk az energiahordozókat Oroszországból. Amikor adott esetben többre volt szükségünk, megkaptuk a plusz mennyiségeket is.

Magyarország számára nincs olcsóbb, jobb és megbízhatóbb forrás, mint az orosz, ezért nemzeti érdekünk fenntartani a pragmatikus együttműködést Oroszországgal, azon belül is abszolút stratégiai érdekünk fenntartani az energetikai együttműködést.

Eddig az oroszok korrekt partnerek voltak az energiaellátásunk szempontjából, és remélem, hogy ez így marad a jövőben is.

Hogyan értékelhetjük a közel-keleti helyzetet?

Izrael kapcsán kulcskérdés, hogy az Ábrahám-megállapodások szellemisége elhal-e, vagy túlél, ugyanis ezek hosszú évtizedek kudarcai után először hozták el a reális lehetőségét a békés együttélésnek és valamifajta reményt adó rendezésnek a Közel-Keleten. Minél hosszabban tart a mostani konfliktus, minél nagyobb veszteségek lesznek, annál nagyobb a veszélye annak, hogy ezen megállapodások szellemisége elhal. Ez a regionális és globális biztonság szempontjából is nagyon rossz lenne. Nekünk most az a fontos, hogy egyrészt kiálljunk Izrael mellett, hiszen Izraelt terrortámadás érte, másrészt segítsünk azoknak a felelősségteljesen viselkedő arab országoknak, amelyek az Ábraham-megállapodások szellemiségét még életben tartják, hogy ezt majd hosszabban is meg tudják tenni. Szerintem ez adja a vízválasztót ebben a kérdésben.

Jelenleg is hatalmas beruházási verseny zajlik a világban, mi több rekordot is elkönyvelhetünk. Milyen évet zárunk?

Tavaly annak ellenére, hogy rendkívül nagy nehézségei voltak a világgazdaságnak, a magyar gazdaság meg tudta dönteni a beruházási rekordot és az exportrekordot is. Tavaly 6,5 milliárd euró volt a beruházásösztönzési rendszeren keresztül a Magyarországra érkezett beruházások összértéke, amihez fogható korábban még soha nem történt. 142 milliárd euró volt az exportunk.

A magyar gazdaság a világgazdaságba egy mélyen integrálódott, nyitott gazdaság, ami azt jelenti, hogy a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozunk – ezt az alapján állapítják meg, hogy az export milyen módon aránylik a GDP-hez –, nálunk az export nagyjából a GDP 85 százalékával megfeleltethető.

Szijjártó Péter beszélt az energiaellátás-biztonságról és a jövőbeni lehetőségekről is Fotó: Csudai Sándor - Origo

Idén sikerült mindkét, általában megdönthetetlennek hitt rekordot megdönteni. Az esztendő végére nagyjából egy 6 százalékos exportnövekedésünk lesz, amit azt jelenti majd, hogy 150 milliárd euró környékére lesz tehető majd az idei magyar kivitel, amely a világon a 33. legmagasabb érték lehet, és lakosságszám szerint a 95. helyen állunk – így érdemes ezt nézni.

A beruházások tekintetében pedig megduplázzuk a tavalyi rekordot. 6,5 milliárd euró helyett 13 milliárd euró lesz az év végi adat, aminek azért van nagy jelentősége, mert igaz, amit ön is mondott: ezekben a beruházási versenyekben nem egyedül veszünk részt.

A világ minden országa éles küzdelmet vív azokért a beruházásokért, amelyeket többek között mi megnyerünk. Tehát egy-egy ilyen beruházás-bejelentés mindig egy nagy csata végét jelenti.

Sok esetben regionális versenytársakat kell magunk mögé utasítani, sok esetben viszont a világ teljesen más részeiről érkeznek a versenytársak. Eddig, ahogyan a számok is mutatják, sikeresek tudtunk lenni.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Milyen jövő évre számít? Ön szerint mik lesznek a legnagyobb kihívások, amelyekkel szembe kell majd néznünk?

A jövő évet meg fogja határozni az európai parlamenti választás, és vízválasztó lehet az európai jövő szempontjából az, hogy sikerül-e a patrióta pártoknak a szerepüket, súlyukat, befolyásukat növelni az Európai Parlamentben; sikerül-e Európa elveszített versenyképességéből legalább egy kicsit visszaszerezni, és az is látszik, hogy Kína előretörése megállíthatatlan. A keleti, főként kínai beszállítók alapvetően kritikus fontosságúvá váltak a nagy nyugat-európai vállalatok számára.

Az a helyzet állt elő, hogy az európai és a globális gazdaság szempontjából is meghatározó, teljesen új iparágban, az elektromos alapokra átálló autóiparban a nyugati gyártók nem tudnak létezni a keleti beszállítóik nélkül.

Ez az első olyan alkalom, amikor a globális gazdaság egy technológiai forradalmában a Kelet előtte jár a Nyugatnak, és itt ez még jobban kiemeli a Keleti Nyitás stratégiánk fontosságát és jelentőségét. Ennek keretében voltunk képesek arra, hogy nagy keleti beruházásokat hozzunk Magyarországra.

Van egy nagyon jól kiegyensúlyozott szerkezete a magyar beruházás-ösztönzésnek. Idén 48 százalék lesz a keleti és 42 százalék a nyugati beruházás, 10 százalék a magyaroké. Megvan a diverzifikáció, ami biztonságot ad. A jövő évet is az fogja meghatározni, hogy ebben az autóipari forradalomban, amely a globális gazdasági pályát abszolút determinálni fogja, kik tudnak a győztesek oldalára kerülni. És mi technológiai szempontból az élen vagyunk, nekünk ez egy jó verseny, mert mondhatnánk úgy is, hogy

az időmérőn bejöttünk a második helyre, és az első sorból vághatunk neki a versenynek, ami egy jó pozíciót ad nekünk.