A nemzeti konzultációban téma lesz az is, hogy
Brüsszel újabb ötvenmilliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, és ezt a pénzt a tagállamokkal akarja kifizettetni, Magyarországtól is pluszbefizetéseket kér. Úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket. Magyarország már eddig is sok milliárd forintot költött az Ukrajnából menekülők megsegítésére.
Ön mit gondol erről?
Korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, Menczer Tamás kiemelte:
BRÜSSZEL TÖBB TÍZMILLIÁRD EURÓBÓL AKAR FEGYVEREKET VÁSÁROLNI, EZEKET A FEGYVEREKET UKRAJNÁBA AKARJÁK KÜLDENI, ÉS „A BRÜSSZELI KALKULÁCIÓ SZERINT A HÁBORÚ A SZOMSZÉDSÁGUNKBAN MÉG LEGALÁBB NÉGY ÉVIG TARTANI FOG
- mondta. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány ezt nem akarja, hanem azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar.
Úgy kérnek Magyarországtól további hozzájárulást, hogy hazánk jó ideje nem kapja meg a neki szerződés szerint járó uniós pénzeket. Magyarország már eddig is sok milliárd forintot költött az Ukrajnából menekülők megsegítésére. Ezek fényében világossá teheti mindenki a konzultációban, hogy nem szeretne több pénzt fizetni az adóforintjainkból Ukrajnának, különösen nem addig, amíg a nekünk járó pénzt nem kaptuk meg.
Írtunk arról is, hogy Brüsszel 50 milliárd eurót kér a tagállamoktól Ukrajna további finanszírozására. A javaslat nemcsak jelentős anyagi terheket róna az EU teljes lakosságára, de lehetővé tenné a fegyveres konfliktus elhúzódását is. Az európai uniós polgárok szerint azonban a feleket inkább rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra, és a háborúnak azonnal véget kellene vetni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megingathatatlan támogatásáról biztosította Ukrajnát, és – az eddig folyósított 83 milliárd eurón felül – javaslatot tett egy új, 50 milliárd eurós támogatási csomag létrehozására is.
Az összeget az uniós tagállamoknak kellene befizetniük, és abból – a tervek szerint – az EU 2027-ig finanszírozná Ukrajna kiadásait. A csomag hátterében álló brüsszeli stratégia szerint egészen addig támogatni kell az ukránokat, amíg le nem győzik Oroszországot. Ahogyan azt azonban a bizottsági javaslat időhorizontja is mutatja, az elképzelés a háború elhúzódásához vezetne, ráadásul annak realitása erősen megkérdőjelezhető.
Mindezek mellett az elmúlt hetekben egyre világosabbá vált, hogy az Egyesült Államok már nem tudja és nem akarja finanszírozni az ukránokat, részben a Hamász terrortámadása által a Közel-Keleten kialakult válság miatt, másrészt azért, mert az amerikai képviselőháznak Donald Trump egyik legfőbb szövetségese lett az elnöke, ő pedig nem látja értelmét Kijev további pénzelésének.
Éppen ezért Washington az Európai Unióval akarja megfizettetni a háború árát, Ursula von der Leyen és társai pedig szolgaian engedelmeskednek.
Mint arról korábban beszámoltunk, az orosz-ukrán háború kitörése óta Kijev összesen közel 170 milliárd eurónyi pénzügyi, humanitárius és katonai segélyt kapott. Ebből az Európai Unió egymaga 70 milliárd eurót folyósított.
UKRAJNÁBAN RENDSZERSZINTŰ KORRUPCIÓ VAN, NEM TARTOZNAK SENKINEK SEM ELSZÁMOLÁSSAL, ÍGY GYAKORLATILAG BÁRMI TÖRTÉNHET A FORRÁSOKKAL.
Az ország csődben van, csak a nyugati pénz tartja életben. Ezek után megdöbbentő, hogy Ursula Von der Leyen javaslatának értelmében 2024 és 2027 között újabb 50 milliárd eurót küldene az Európai Unió. Európa-szerte hatalmas a felháborodás, mert számos ember véleménye szerint az EU túlköltekezik, csődközeli helyzetbe kerül abban az esetben, ha nem állnak le Ukrajna parttalan pénzügyi támogatásával.
Úgy adnának ugyanis újabb 50 milliárd eurót, hogy az eddigi 2020–2027-es költségvetést újra kell tervezni a fejetlen támogatások miatt, továbbá úgy kapnák meg az ukránok ezt a hatalmas összeget, hogy közben az európai polgárok beleroskadnak az elhibázott brüsszeli szankciók következményeibe, és megszorításokat kell elszenvedniük. Fel kell idézni azt is, hogy míg a súlyos korrupcióval küszködő Ukrajnát feltételek és a transzparencia teljes hiánya nélkül támogatják, addig sem a magyarok, sem a lengyelek nem jutnak hozzá a jogosan járó uniós forrásokhoz.
EGYRE TÖBB SZAKÉRTŐ ÉS POLITIKUS ÚGY VÉLEKEDIK, HOGY A MAGYAR, ILLETVE A LENGYEL FORRÁSOKAT MÁR UKRAJNÁNAK ADHATTÁK.
A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint míg az Európai Unió brüsszeli vezetése tagállami többletbefizetésből szeretné további 50 milliárd euróval támogatni Ukrajnát, addig a magyarok több mint kétharmada (69 százalék) nem ért egyet a további anyagi támogatással, amíg Magyarország nem jut hozzá az Európai Uniós forrásokhoz, s csak ötödük (22 százalék) tartaná ezt elfogadhatónak.
Nem meglepő a kormánypárti szavazók egysége (94 százalék nem ért egyet) a kérdésben, ugyanakkor a baloldali szavazók ebben a kérdésben is megosztottak. Tízből négyen (38 százalék) a kormány álláspontjával értenek egyet, s csak kevéssel vannak többen (45 százalék), akik támogatnák Ukrajna további finanszírozását a magyar pénzekről való lemondás árán is. A Mi Hazánk szavazói kevésbé megosztottak a kérdésben, többségük (81 százalék) ellenzi a brüsszeli javaslatot, szemben 15 százalékukkal, akik egyetértenek vele.
Minden kiemelt társadalmi csoportban többen vannak azok, akik ellenzik Ukrajna finanszírozását, ideértve a fővárosiakat (46 százalék) és a felsőfokú végzettségűeket (52 százalék) is.