A baloldal továbbra is a háború pártján áll

GYURCSÁNY Ferenc
Budapest, 2023. február 5. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke évértékelő beszédet mond pártja tisztújító kongresszusán a Budapest Kongresszusi Központban 2023. február 5-én. MTI/Kovács Attila
Vágólapra másolva!
Több mint egy évvel az orosz-ukrán katonai konfliktus kirobbanása után sem változott a baloldal álláspontja, továbbra is a háború pártján állnak, miközben a kormánypártok azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaznak. A baloldali képviselők hozzászólásaiból az is világossá vált, hogy a Parlamentben elutasítják a Fidesz-KDNP által a napokban benyújtott békepárti határozati javaslatot. Összeállításunkból kiderül, ha a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzéken múlna, hazánk már fél lábbal háborúban állna, hiszen fegyvereket szállítanának Ukrajnának, átengednék a területünkön a katonai eszközöket, sőt akár magyar katonákat is küldenének a frontra.
Vágólapra másolva!

A közelmúltban rendeztek egy nyilvános vitát, amelyből világossá vált, hogy semmit nem változott a baloldal, folytatják a háború eszkalációjával fenyegető politikát. A sajátos érvrendszerükre Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke világított rá, amikor Dömötör Csabával, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárával vitázott. A miniszterhelyettes idézte Tordai egy tavaly áprilisi nyilatkozatát, amely szerint

Tordai Bence Fotó: Csudai Sándor - Origo

Erre a baloldali politikus helyeselt, és megjegyezte, azért gondolja így ma is, hogy „ne kelljen szégyenkezni". Majd a további szópárbajban újra

kijelentette Tordai, hogy fegyvereket kellene szállítanunk Ukrajnának,

ahogy „mindenki" teszi. Mindez szerinte nem jelenti azt, hogy bekapcsolódnánk a háborúba. A Párbeszéd társelnöke aztán egy ellentmondásos okfejtésbe bocsátkozott arról, hogy ők miként akarják kikényszeríteni a békét. „Önök (a kormány - a szerk.) olyan békét szeretnének, ahol Oroszország legyőzi Ukrajnát, ezért ellenzik a fegyverszállításokat, mi pedig azt mondjuk, hogy ki kell állni a megtámadott mellett, segíteni kell őket, hogy megvédjék magukat, és hogyha Oroszország belátja, hogy nem fog tudni győzedelmeskedni, akkor talán felülkerekedik a józan ész és kivonulnak az ukrán hadszíntérről."

Háborúpárti retorika a Momentumtól

Szintén a napokban állt ki a fegyverszállítások mellett a Momentum több politikusa is. Bedő Dávid parlamenti képviselő az ATV-ben kijelentette, hogy

többek között a fegyverszállítások elutasítása miatt nem szavazza meg a pártja a Fidesz-KDNP békepárti parlamenti határozati javaslatát.

Szerinte is csak akkor lesz béke, ha az oroszok kivonulnak Ukrajnából, addig pedig gőzerővel támogatni kell az ukránokat minden eszközzel. A baloldal háborúpárti álláspontját megerősítve feltette a költői kérdést: „hogyan lehet az oroszok ellen harcolni, hogyha nincsen megfelelő felszerelésük és fegyvereik az ukránoknak?"

Az ugyancsak momentumos Tompos Márton a Klubrádióban nonszensznek nevezte, hogy a kormánypártok azonnali tűzszünetet követelnek, majd egy hosszú zavaros monológban azt állította, hogy ezzel „kitennék Ukrajna lakosságának egy jelentős részét, illetve területének 20 százalékát az orosz hadsereg kénye-kedvének." Továbbá undorítónak és visszautasítandónak nevezte, hogy miközben a miniszterelnök békepártiként kampányol és kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, nem akar fegyvert szállítani a szomszéd országnak. „Mi pedig abban hiszünk, hogy Ukrajnának igenis meg kell védenie önmagát, nekünk meg támogatni kell ebben.

– fogalmazott Tompos.

Emlékezetes, hogy már egy évvel ezelőtt is ugyanez a vehemens háborúpártiság volt jellemző a baloldalra. Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke egy publicisztikában azt írta, hogy „a szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez."

Tavaly novemberben a lengyelországi rakétabecsapódás kapcsán már vadászgépek szállítását is vizionálta Fekete-Győr.

Fekete-Győr András Forrás: Youtube

Az incidensnek lehetséges következményeit boncolgatva úgy fogalmazott: „hogy ez a fegyverszállításokban, mondjuk vadászgépek leszállításában ölt-e majd testet, azt nem tudom, de ugye Lengyelország adott volna vadászgépeket valamikor március, áprilisban, de ezt nem engedték neki. Ez változtathat egyébként a háború menetén is. Nekünk, magyaroknak, nekünk az az érdekünk, hogy Ukrajna megnyerje ezt a honvédő háborút Oroszországgal szemben, hogy az orosz határ az ne Kelet-Magyarországon kezdődjön, hanem sokkal keletebbre."

Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője és Berg Dániel – a szintén momentumos EP-képviselő Cseh Katalin férje – a háború kirobbanása után néhány nappal katonai segítségnyújtást sürgetett Ukrajnának. Donáth erről egy Facebook-bejegyzésben írt. „Az ukrán elnök és pártja csatlakozik európai pártcsaládunkhoz. Ukrajna európai ország, és Putyin bűnös háborúja támadás az egész európai közösség ellen. A mai napon pártcsaládunk, az ALDE pártvezetői rendkívüli ülést tartottak az ukrán helyzetről, és – a momentumos ALDE-alelnök, Berg Dániel támogatásával – azonnali hatállyal elfogadtuk Vologyimir Zelenszkij pártjának, A Nép Szolgájának csatlakozási kérelmét pártcsaládunkba. Közösen elfogadott határozatban erősebb szankciókat, több katonai és humanitárius segítséget sürgetünk Ukrajnának. BÉKÉT!" Maga Cseh Katalin is hasonló álláspontot képviselt a közösségi oldalán közzétett élő bejelentkezésben tavaly március elsején. Utalva Fekete-Győr már idézett írására az uniós képviselő asszony azt mondta:

Donáthék párttársa, Hajnal Miklós tavaly októberben az ATV-ben beszélt arról, hogy a magyar kormány szerinte akadályozni próbálja, hogy a Nyugat segítse Ukrajnát. Majd az 1956-os forradalommal vont párhuzamot, mondván, hogy „ha felhánytorgatjuk a Nyugat segítségének a hiányát '56-ban, akkor szerintem az egyetlen álláspont, ami képviselhető lenne Orbán Viktor által is, az egyébként az, hogy álljunk ki Ukrajna mellett a lehető legharcosabb, lehető legtámogatóbb módon, minden lehetséges eszközzel, hiszen ugyanezt vártuk volna a Nyugattól is '56-ban."

Márki-Zay katonákat is küldött volna

A baloldal volt miniszterelnök-jelöltjének nevéhez fűződnek talán a legmarkánsabb kardcsörtető nyilatkozatok. Márki-Zay Péter tavaly februárban még a háború kitörése előtt a Partizánnak adott interjúban úgy fogalmazott: ha kirobban egy katonai konfliktus, akkor Ukrajnának minden segítséget megadnának, amit a NATO szövetségi rendszere megenged.

Márki-Zay Péter Forrás: Facebook/Márki-Zay Péter

A riporternek a segítség konkrét formáját firtató kérdésére Márki-Zay egyértelművé tette: „Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is." Két nappal a háború kitörése előtt az ATV Egyenes beszéd című műsorában kijelentette: „Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk."

Fegyverszállításokat követeltek Gyurcsányék

A Gyurcsány-párt, és maga Gyurcsány Ferenc is hangzatos nyilatkozatokban követelte Ukrajna katonai támogatását. Gyurcsány egy Facebook-posztban azt írta: „Például azzal indokolta a fegyverszállítások lehetetlenségét (Orbán Viktor – a szerk.), hogy azokkal a fegyverekkel esetleg magyar emberekre is lőnek majd, hiszen Kárpátalján magyarok is élnek. Szegény Orbán, félreértette a helyzetet, azt hitte, az oroszoknak kellene fegyvert adni. Nem, nem azoknak. Az EU a hazájukat védő ukrán népnek ad, akik között sok nemzetiségi állampolgár él, köztük magyarok is."

Gyurcsány Ferenc Forrás: MTI/Kovács Attila

Rónai Sándor, a Gyurcsány-párt EP-képviselője egy videóban arról értekezett, hogy az Unió egyes tagállamai és a NATO milyen katonai és pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának.

Ezután sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar kormány nem segíti száz százalékig ezt a folyamatot, hiszen más uniós tagállamok például fegyverek szállításában segítenek.

A szintén gyurcsányista EP-képviselő, Ara-Kovács Attila a Klikk TV-ben beszélt arról, hogy

részt vett egy fegyverszállításokat követelő brüsszeli tüntetésen.

Mint mondta, a demonstráció kifejezetten azért szerveződött, hogy Ukrajnát támogassák. „Én tartottam itt a DK részéről a frontot. Ott nagyon egyértelműnek tűnt számomra, hogy mindenki milyen értelemben elkötelezett ebben a háborúban" – hangsúlyozta a gyurcsányista politikus.

A hivatásos katonákat küldte volna a frontra a jobbikos képviselő

A Jobbik is kivette a részét a háborús hangulatkeltésből tavaly. Potocskáné Kőrösi Anita, a párt parlamenti képviselője egy fórumon cinikus kijelentést tett, mondván, hogy

A jobbikos politikus utalt arra, hogy neki is van férje és két fia, akik hadkötelesek lennének. „Hát nyilván nem akarom én sem, hogy a gyerekeimet és a férjemet elvigyék (...). Aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogyha a NATO hadba küldi, akkor ő fölüljön a repülőre és elmenjen a háborúba. Mer' ő ezért kapja a fizetését. Ő ezt a szakmát, ezt a hivatást választotta."

Az LMP-s Kendernay János a közösségi oldalán írt arról, hogy Márki-Zay Péter helyesen állította, hogy

A hosszú lista még folytatható lenne, de a fenti nyilatkozatokból is teljesen egyértelmű, hogy a baloldal a háború kezdetétől napjainkig folyamatosan a konfliktus eszkalálódását jelentő politikát támogatja. Ez az álláspont szembemegy a választók döntő többségének akaratával, akik a 2022-es országgyűlési választásokon kinyilvánították elkötelezettségüket a béke mellett, amit a kormánypártok jelenleg is képviselnek.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!