A szombati cikkünk összegzéseként megállapítottuk, hogy a dollárbaloldal egy évvel ezelőtti nyilatkozatai alapján kétségtelen:
ha az áprilisi választásokon Gyurcsány Ferencék győztek volna, akkor minden brüsszeli elvárást teljesítenek, és Magyarország fél lábbal már háborúban állna.
Ezt a következtetést az idézett, erőszakosan háborúpárti megszólalásokon túl több olyan fejlemény igazolja, amelyek magyarázatot adnak arra is, miért megy szembe látványosan a dollárbaloldal a magyar emberek többségének akaratával. Közismert, hogy a 2022-es választási kampányra összesen 4 milliárd forintnak megfelelő dollárt kapott a baloldal, nagyrészt az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy nevű alapítvány közvetítésével, amelyet Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök bizalmi embere, Korányi Dávid vezet. Ez a szervezet közvetlenül a magyar választás előtt jött létre, és feladata az volt, hogy befolyásolja a hazai belpolitikát a kormányváltás érdekében. A pénzekből részesült a Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom, de jelentős, milliárdos nagyságrendű összeg érkezett a baloldali kampányt lebonyolító DatAdat nevű céghez és a szintén Gyurcsány-Bajnai-tengelyhez köthető és médiahálózatot is működtető Oraculum 2020 Kft.-hez.
A törvénysértés gyanúját felvető külföldi finanszírozás arra enged következtetni, hogy ezért valamilyen megrendelést kellett, vagy kell ma is teljesítenie a dollárbaloldalnak és a vele együttműködő dollármédiának.
Innen nézve már érthető, miért ragaszkodnak a választói akarattal ellentétes háborúpárti politikához, és miért akarják a brüsszeli és washingtoni instrukcióknak megfelelően belesodorni Magyarországot az orosz-ukrán háborúba.
A következtetést több azóta elhangzott baloldali nyilatkozat is erősíti. A Jobbik elnöke és európai parlamenti képviselője, Gyöngyösi Márton március 5-én a Hit Rádió műsorában egyértelműen kijelentette, hogy Magyarországnak be kell állnia abba a sorba, amit Brüsszel vezet. A műsorvezető kérdésére köntörfalazás nélkül elmondta, hogy mit várnak hazánktól Brüsszelben:
„nagyon világosan álljon be a sorba, tartsa a sort" a Brüsszelben meghatározott politika tekintetében.
Gyöngyösi válaszából tehát egyértelművé vált, hogy az uniós döntéshozók és a mögöttük álló érdekcsoportok azt akarják:
Magyarország adja fel a békepárti álláspontját, és ha úgy kívánják Brüsszelből, akkor küldjön fegyvert, vagy vezessen be ész nélkül mindenféle energiaszankciót.
Ez utóbbit is megerősítette Gyöngyösi, hiszen a műsorban hangsúlyozta, hogy szerinte a szankciók működnek, úgy látja, nincs más lehetőség az oroszok megbüntetésére, ezért teljes körű gazdasági szankciókat követel Oroszország ellen.
A guruló dollárok közvetítésében kulcsszerepet vállalt Korányi Dávid volt főnöke is harciasan kiállt Ukrajna fegyveres támogatása mellett. Karácsony Gergely főpolgármester a háború egyéves évfordulóján úgy fogalmazott:
Budapest a béke mellett áll, Budapest Ukrajna mellett áll, Budapest az euroatlanti együttműködés és szolidaritás mellett áll, és ebből nem enged. Szerinte béke akkor lesz, ha Ukrajna győz.
A békét Ukrajna nemzeti szuverenitásának és területi integritásának biztosítása hozza el, ennek pedig ma az euroatlanti együttműködés és szolidaritás erősítése a feltétele.
Világos szavak, nyilvánvaló üzenet a baloldal finanszírozói felé, hogy teljes erőbedobással támogatják Brüsszel és Washington háborús politikáját.
A kompromisszumok nélküli háborúpártiságot tükrözi a baloldali ellenzék hozzáállása a Fidesz–KDNP békepárti határozati javaslatához is. A Momentum a fegyverszállításokat hiányolja a nyilatkozatból, a szocialisták és a Párbeszéd teljesen átírná a nyilatkozatot, Gyöngyösi Márton pedig arról beszélt parlamenti felszólalásában, hogy a békepárti javaslat nem a magyarok érdeke. Gyurcsányék eközben saját határozati indítványt nyújtottak be, amivel kifejezték, hogy nem értenek egyet a kormánypárti nyilatkozattal.
Mindez nem meglepő, hiszen a dollárbaloldal főnöke, Gyurcsány Ferenc – mint azt korábbi cikkünkben idéztük – már a kezdetekkor egyértelművé tette:
a háború pártján áll, szerinte ugyanis pocsék ember, aki nem hal meg Ukrajnáért.
A háború egyéves évfordulóján a közösségi oldalán szégyenletesnek nevezte a kormány békepárti politikáját. Sőt, Gyurcsány ennél is tovább ment, a közös európai célt is meghatározta a háború kapcsán. Teljesen az ukránok helyzetébe képzelve magát lényegében a fegyveres harcok folytatása mellett foglalt állást. Azt írta ugyanis, hogy az oroszok kiűzése a közös európai cél, és ehhez Magyarországnak kötelessége támogatni Ukrajna háborúját.
Tompos Márton, a Momentum képviselője is döbbenetes háborúpárti nyilatkozatot tett, szerinte
nem szabad tűzszünetet kötni a szomszédban dúló fegyveres konfliktusban.
Tompos azt is egyértelművé tette, hogy nem fogják megszavazni a békepárti nyilatkozatot, egész egyszerűen kamunak minősítette. Azt is elmondta, hogy Magyarországnak igenis támogatni kell Ukrajnát a harcban. Bedő Dávid momentumos képviselő is arról beszélt, hogy pártja azért sem szavazza meg a békepárti nyilatkozatot, mert abban szerepel a fegyverszállítások elutasítása.
Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke, jelenlegi országgyűlési képviselője már a háború előtt a fegyverszállításokról beszélt, amit többször is megerősített. Legutóbb a novemberi lengyelországi rakétabecsapódás után azt taglalta, milyen típusú segítséget kellene nyújtani a továbbiakban Ukrajnának.
Hogy ez a fegyverszállításokban, mondjuk vadászgépek leszállításában ölt-e majd testet, azt nem tudom, de ugye Lengyelország adott volna vadászgépeket valamikor március, áprilisban, de ezt nem engedték neki. Ez változtathat egyébként a háború menetén is. Nekünk, magyaroknak, nekünk az az érdekünk, hogy Ukrajna megnyerje ezt a honvédő háborút Oroszországgal szemben, hogy az orosz határ, az ne Kelet-Magyarországon kezdődjön, hanem sokkal keletebbre.
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője is hangosan bírálta a békepárti nyilatkozatot a parlamenti vitában. Ez persze nem meglepő, ugyanis Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke nem sokkal korábban Dömötör Csabával, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárával folytatott nyilvános vitában már kifejtette sajátos érvrendszerüket. A miniszterhelyettes idézte Tordai egy tavaly áprilisi nyilatkozatát, amely szerint
itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat.
Erre a baloldali politikus helyeselt, és megjegyezte, hogy azért gondolja így ma is, hogy „ne kelljen szégyenkezni". Majd Tordai újra kijelentette, hogy fegyvereket kellene szállítanunk Ukrajnának, ahogy „mindenki" teszi.
Még a Párbeszédnél maradva, Murányi András kommunikációs igazgató az ATV egyik műsorában rátett egy lapáttal kollégái döbbenetes megszólalásaira, amikor trágárkodva gúnyolódni kezdett a békepárti nyilatkozaton, ami szerinte „kártékony", egy „fércmű", majd azzal folytatta, hogy „guggoló ülésben, seggrészegen" jobbat írna.
A megszorításairól hírhedt Bokros Lajos egykori baloldali pénzügyminiszter sem akart lemaradni. Az Élet és Irodalom hasábjain a háború egyéves évfordulóján kifejtette, hogy Magyarországnak támogatnia kellene az ukrán hadsereget, mert szerinte a világ és Magyarország haladó erőinek (vagyis a dollárbaloldalnak) az az érdeke, hogy az oroszokat katonailag legyőzzék, és ebből nem érdemes kimaradni hazánknak. Sőt, ennél is hajmeresztőbb megállapítást tett; azt írta, hogy
az oroszok katonai vereségéért a harmadik világháború sem kár.
Konkrétan úgy fogalmazott:
Nem akarja senki a harmadik világháborút, de ennek nem lehet alternatívája az orosz imperializmus győzelme Ukrajnában.
A Gyurcsány vezette baloldal emblematikus figurája mindezzel egyértelművé tette, hogy Magyarországnak be kell lépni a háborúba, mert ezt kívánja a dollárbaloldal érdeke.
Gyurcsány Ferenc volt államtitkára, az egykori SZDSZ-es Horn Gábor, aki jelenleg egy, a dollárbaloldalhoz kötődő elemzőintézet vezetője, szintén arról beszélt, hogy ha szükséges, akkor fegyvert is kell szállítani a háborúba. Horn szerint bármi áron, de segíteni kell az ukránokat.
Krekó Péter, egy másik baloldali elemzőintézet, a Political Capital vezetője a háborúról szóló egyik kerekasztal-beszélgetésen fejezte ki elégedetlenségét az európai fegyverszállításokkal, mert azok szerinte túl lassúak. Annak viszont örült, hogy a németek tankokat küldenek, egy olyan időszakban, amikor a közvélemény támogatása csökkent. Krekó korábban is egyértelművé tette, hogy a háború pártján áll; tavaly nyáron arról beszélt, hogy
a magyar emberekkel fizettetné meg a háború árát.
A momentumos Berg Dániel – Cseh Katalin EP-képviselő férje – egy március 2-i Facebook-posztjában gyalázta a magyar emberek többségét. Az európai liberális pártcsalád, az ALDE egyik alelnöke a kormány békepárti politikáját bírálta, szerinte a kormányzati hozzáállás az emberség és a szolidaritás teljes hiányát mutatja, amivel
mi sem vagyunk különbek annál, aki meghúzza a puska ravaszát, vagy kioldja a bomba biztosítékát.
Teljesen egyértelmű tehát, hogy a baloldal és nemzetközi érdekcsoportok bele akarják préselni Magyarországot a háborúba. Ők képviselik Magyarországon a háborúpárti álláspontot, míg a nemzeti oldal a béke pártján áll. Ennek újabb markáns kifejezését jelenti a Fidesz–KDNP békepárti határozati javaslata, amelyről a tervek szerint március 31-én szavaz az Országgyűlés.