Deutsch Tamás: A magyar szuverenitást négy veszély fenyegeti

Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a Századvég Szuverenitás Konferenciáján elmondta, hogy Magyarország az európai emberek hangja, de fontos lenne, hogy valóban megszólaljanak az európai emberek. A képviselő szerint a magyar jobboldal a baloldal által létrehozott siket szobákat fel tudta számolni, és ezt kellene tenni Európában is. Ismertette a magyar szuverenitást veszélyeztető négy elemet, és arról is beszélt, milyen képtelen ötletekkel állt elő ismét az EU. Többek között olyan jogosítványokat akarnak adni az Interpolnak, hogy az uniós büntetőjogi tényállások során úgy tudjon nyomozni bármelyik tagállam területén, hogy erről a tagállami hatóságokat ne kelljen értesíteni.

A Fidesz EP-képviselője előadásában kifejtette, hogy sokan mondják a tagállamokról, hogy az Európai Unióba való belépéssel lemondtak a szuverenitásukól, de a magyarok nem mondtak le a szuverenitásukról, és ebből fakadó hatásköröket a tagállamokkal és intézményekkel közösen gyakorolja. A képviselő leszögezte: közösen gyakoroljuk ezeket a hatásköröket ideális esetben, nem pedig lemondunk róla.

Deutsch Tamás szerint a különböző nevet viselő integráció már önmagában is egy szuverenitás-projektnek indult. A képviselő szerint abszurd az, hogy a szuverenitás, mint az Unió lényege, most veszélyt jelent egyes tagállamainak szuverenitására. Az Unió jelmondata, mint „egység a sokféleségben" mai megvalósítása szerinte komolytalan. Deutsch Tamás úgy látja, hogy ma az Unióban négy, egymással szoros kölcsönhatásban lévő jelenség veszélyezteti a tagállamok szuverenitását, különösen a magyarok és a lengyelek számára.

A magyar szuverenitást négy veszély fenyegeti

Ezek az alábbiak:

1. Ugyan az első intézmények kialakulásától kezdve az európai együttműködést egy hitvita kíséri, amely az uniós jog és a nemzeti jog primátusának kérdése köré fonódik. Ma nem ez az eszköze a támadásoknak, hanem más: ez pedig a korábban lopakodónak mondott brüsszeli hatáskörelvonás mára ideológiákkal teletűzdelt nyílt, politikailag motivált vádaskodás.

2. Belső szankciós politika: ez már elindult évekkel korábban a jogállamisági eljárások köntösébe bújtatva. A politikai támadássorozat oka, hogy Európa világpolitikai teljesítménye vékonyodó katonai, versenyképességi, gazdasági értelemben is. A Lisszaboni Stratégiára is utalt a képviselő, amely javítani óhajtotta az EU versenyképességét, ez mára 24-ról 12 százalékra csökkent. Ma az EU-ban a területfejlesztésre, kohéziós politikára fordított összegeket csökkentették, majd ezt követően azt mondták, hogy ha a Stratégia kudarcot vallott, akkor létrehozzák a Horizon programot. Ennek összege lassan megközelíti a kohéziós politika keretösszegét. Ennek a pénznek a 86-92% nem a felzárkózó országokhoz kerül, hanem máshová. Deutsch elmondta, hogy ha ez nem lett volna elég, akkor bevezették a jogállamisági eljárásokat, amely kiváló zsarolási alapot jelent ahhoz, hogy ne kelljen odaadni a forrásokat azoknak, akiknek egyébként az jogosan járna.

Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő Fotó: Polyák Attila - Origo

3. Közép-Európa háttérbe szorítása: korában Németország, Franciaország és Egyesült Királyság döntött el sok mindent, majd 2004-ben már a konvergencia-kritériumokra helyezték a hangsúlyt. Deutsch szerint a britek kilépése után lett érdekes a helyzet, mert a német-francia tengely szuverenitást gyengítő lépéseket kezdett el eszközölni.

4. EU átalakításának tervezete van napirenden: Guy Verhofstadt és négy másik német képviselő terjesztett elő egy ilyen javaslatot, amelyet most novemberben fognak majd tárgyalni. Verhofstadt nyugdíjba készül, de az unió alapszerződéseit módosító tanács elnöke akar lenni zsíros fizetéssel – mondta el Deutsch Tamás. Példákat is hozott.

Olyan jogosítványokat akarnak adni az Interpolnak, hogy az uniós büntetőjogi tényállások során úgy tudjon nyomozni bármelyik tagállam területén, hogy erről a tagállami hatóságokat ne kelljen értesíteni.

Másik ötlet, hogy a hetes cikkelyes eljárást az új rendben úgy csinálnák, hogy egyszerű többséggel döntenének róla, és már a kezdetekkor felfüggesztenék az Európai Bíróságon az adott tagállam szavazati jogát.

Így lehet védekezni a támadások ellen

Deutsch Tamás azt is kifejtette, hogyan lehetne védekezni ezen támadások ellen. Szerinte

• a 2024-es EP-választáson nyerni kell, de nem csupán Magyarországon;
• a nagy szuverenista erők győzelmére van szükség egész Európában;
• szuverenitásvédelmi törvénycsomagra van szükség, mert Magyarországon a dollárbaloldal a saját szuverenitásunk ellen indított támadást azzal, hogy elfogadta a külföldi pénzeket. Az elmúlt években nem volt olyan, a magyar szuverenitást támadó előterjesztés, amelyet ne támogatott volna a dollárbaloldal.
• geopolitikai szempontól a Nyugat-Balkán megszervezésére van szükség, meg kell erősíteni a V4-eket.

Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő beszélt Brüsszel új terveiről is. Fotó: Polyák Attila - Origo

Fontos az európai emberek hangja

Deutsch szerint Magyarország az európai emberek hangja, de fontos lenne, hogy valóban megszólaljanak az európai emberek. A képviselő szerint a magyar jobboldal a baloldal által létrehozott siket szobákat fel tudta számolni, és ezt kellene tenni Európában is.

A Századvég születésnapja kapcsán elmondta, hogy 1991-ben a Századvég folyóiratban az Erdő középről címmel jelent meg Kövér László írása, amely a Bibó Szakkollégium történetét akarta feldolgozni. Szerinte így néz ki a magyar szuverenitásért való harc Brüsszelből. Deutsch szerint

van miért küzdeni, és a kivívott szuverenitásunkat meg kell óvni, vigyázni kell rá.