Mindenekelőtt mondjuk el: a Katona József Színházban 370 néző fér el. Ismételjük meg: 370. Azaz, 190 ember sem ment el, amikor "leengedték a felezőt". Vagyis, gyakorlatilag a Nemzeti Színház fele, mármint a férőhelyek száma. Vagy a harmada, mint a Vígszínház. Magyarul: egy kamaraszínházról beszélünk.
Máté Gábor igazgató – kedves, baráti gesztussal – megnevezett egy szélsőségesen megbukott előadást is. Nem is akármelyiket: vezetőtársa, Ascher Tamás főrendező Turgenyev-adaptációját.
Ezután az Origo riporternője egy-egy fontosabb részletet akart megtudni a Katona József Színháztól. Megkérdezte Máté Gábort, hogy hány előadásuk volt idén, amelyen csupán a nézőtér alig felére fogytak el a jegyek, vagy ahogy ő fogalmaz, „le kellett engedniük a felezőt".
Milyen meglepő: Máté Gábor a hallgatást választotta, nem árulta el.
Hasonlóképp Ascher Tamás sem válaszolt, akinek Apák és Fiúk rendezésére utalt a félházas darabok esetében Máté Gábor. A főrendezőtől azt szerettük volna megtudni, mit gondol, vajon miért nem volt félház sem az előadáson.
Azaz, Ascher nem kívánta elmondani, hogy miért bukott meg ilyen irgalmatlanul az előadása. Remélhetőleg azért ő maga tudja az okokat.
Természetesen minden színház életében lehetnek nehezebb időszakok – persze, nem karácsony előtt –, de a Katona esetében mindez a színház páratlan nagyképűsége miatt érdekes. Rendszeresen arról beszélnek, hogy 100 százalék feletti a látogatottságuk, pótszékek, állóhelyek, nyilván olykor egy-egy lelkesebb néző ráül egy másik néző fejére, satöbbi, satöbbi.
Egyébként, Máté Gábor a legutóbbi interjúban rendkívül szerényen kétszer mondta el, hogy a Katona József Színház a legjobb magyar színház. Szerinte.
Az önbizalom mellé most már csak nézőket kellene szerezni.