A kormány a tavalyi év végén létrejött megállapodásnak megfelelően üdvözli, hogy EU-s pénzek folyamatosan érkeznek Magyarországra.
Már tavaly megállapodtunk az EU-val arról, hogy az igazságszolgáltatást érintő, szerintünk indokolatlan módosítások közül melyeket kell elfogadni
- emlékeztetett Gulyás Gergely az év első Kormányinfóján.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint épeszű ember a bíróságok függetlenségét Magyarországon nem kérdőjelezte meg az elmúlt években. Ennek ellenére a kormány teljesítette a brüsszeli követeléseket, változtatásokat hajtott végre az igazságszolgáltatásban, aminek köszönhetően az uniós költségvetési források egy részét felszabadították – jelentette ki Gulyás Gergely.
Mint mondta, a tegnapi európai parlamenti vita során az uniós források kifizetését a bizottság elnöke az LMBTQ-ügyektől, és a migrációtól tette függővé. Két olyan ügyben próbál a Bizottság, és az EP nyomást gyakorolni a kormányra, amelyben a magyar emberek népszavazás formájában egyértelműen kinyilvánították akaratukat – mondta a miniszter. Mint fogalmazott, olyan ügyekben, amelyek nem ártanak az országnak a kormány képes együttműködni, de az említett kérdésekben engedni antidemokratikus lenne. Gulyás Gergely elmondta: mindenki kimutatta a foga fehérjét, hiszen az elmúlt hónapokban a baloldallal is voltak viták a kérdésben,
a magyar baloldal pedig ma sem adta fel a reményét, hogy a pedagógus-béremelést megakadályozza.
A kormány terve továbbra is világos: 2026-ra 880 ezer forint lesz a pedagógusok átlagbére.
A miniszter közölte, hogy a tanárok béremelését a baloldal nem tudta megakadályozni. A bérek jelentősen emelkedtek január elsejével, az erről szóló határozatot a hónap végéig minden pedagógus kézhez kapja, de hogy nagyot tudjunk előrelépni, szükség van uniós forrásokra.
Azok a mi pénzeink, nem ajándékba kapjuk, de aki így akarja vizsgálni a béremelést, annak tudnia kell, hogy 2030-ig vállaltuk, hogy 6000 milliárd forintot szánunk az emelésre. Ebből 1,77 milliárd eurót biztosít az Európai Bizottság. Idén 32,2 százalékos emeléshez jutnak a pedagógusok februárig – tudatta.
Jelezte, ami a további béreket illeti, ebben a ciklusban meg fogják duplázni a béreket, jövőre további 21 százalékos emelés várható, az átlagos bér meghaladja majd a 800 ezer forintot. 2026-ban pedig 880 forint lesz már a tanárok átlagbére.
A kormány az államigazgatásban dolgozók jövedelmét is vizsgálta. Az állami szférában is előrelépés, hogy az orvosok 2,2 milliós átlagbért kapnak már, a szakápolóknál pedig korábbi döntés értelmében márciusban 20 százalékos lesz az emelés, 720 ezer forintos átlagbérük lesz ezután az ápolóknak.
Nyugdíjasokról szólva elmondta,
18,5 százalékos emelés volt tavaly a nyugdíjakban, míg idén a 6 százalékos emelés várhatóan magasabb lesz, mint az idei évi infláció.
A rendvédelmi dolgozók bére is emelkedett, 80 ezer forinttal kapnak többet idén, mint 2023-ban, a katonáknál 11 százalékos volt a béremelés, a családtámogatások mértéke is jelentősen nőtt idén – sorolta tovább Gulyás Gergely.
Hozzátette: Összességében hazánk egy inflációs gazdasági helyzetben, háborús helyzetben olyan gazdaságpolitikát tud folytatni, mellyel le tudjuk küzdeni az inflációt.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő megköszönte mindenkinek, aki kitöltötte a nemzeti konzultációt: tájékoztatása szerint 1 millió 518 ezer 455-en küldték vissza a kérdőívet.
Gulyás Gergely újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: a cinizmus, a romlottság, és a pofátlanság csúcsa az, hogy Cseh Katalin érvel amellett, hogy Magyarország ne kapjon uniós forrásokat.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: egyetért Tompos Márton kijelentésével, miszerint ugyanaz történne Magyarországon, ha kormányváltás lenne, mint ami most történik Lengyelországban. Gulyás Gergely szerint érdemes megnézni a brüsszeli reakciókat, mert ez megmutatja, hogy milyen „inkorrekt, hipokrita, kettős mércét alkalmazó banda uralja Brüsszelt."
A miniszter elmondta:
a megoldhatatlannak tűnő nézetkülönbségek ellenére is van esély arra, hogy Magyarország további uniós forrásokhoz jusson.
Gulyás Gergely optimista a kérdésben. Szentkirályi Alexandra kérdésre elmondta: a következő napokban kiderül, hogy a magyarok milyen arányban válaszoltak a nemzeti konzultáció kérdéseire.
Origós kérdésre, miszerint a Politico által közzétett listán Alex Soros az unió jótevői között került feltüntetésre, a miniszter közölte, ő nem szeretne azon az oldalon lenni, ahol a "kis Soros" van. Gulyás Gergely értelmezése szerint ez egy fordított lista, így is kell értelmezni.
A bizottság hazánkhoz való viszonyulásáról azt mondta, le kéne zárni a vitát azzal, hogy a bizottság elfogadja, mi nem támogatjuk a migrációt és a genderpropagandát.
A lengyelországi helyzetről az Origo kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, a lengyelek döntöttek, és minden választásnak következménye van, Lengyelországban ez most látszik.
A Lánchíd ügyében folyó nyomozásról azt mondta, a büntetőeljárás zajlik, várják a tájékoztatást, de a főváros a forgalmi rendet az előzetes megállapodás ellenére nem állította helyre.
A Budapest-bérletről annyit mondott, reméli, hogy a felek közös álláspontot keresnek, mint mondta a főváros az Építési és Közlekedési Minisztériummal tárgyal. Ha a BKK is osztja Vitézy Dávid véleményét, március végéig remélhetőleg megállapodnak.
Ukrajna támogatásáról annyit mondott, tárgyalások folynak,
de nem biztos, hogy lesz megegyezés, mindenesetre hazánk nem zárta ki a kétoldalú támogatást, de az uniós költségvetésen belüli, illetve a hitelből való támogatást nem tartja jó ötletnek.
Gulyás Gergely elmondta, a magyar tanárbéremelés legfőbb akadálya az európai parlamenti hozzáállás, amely bizottságot kötelezettségszegési eljárással, bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti. Ennek a fő felelősei pedig a miniszter szerint a magyar EP-képviselők, akik Brüsszelben keresnek havi nettó 6 millió forintot, és mindent megtesznek azért, hogy a magyar pedagógusok ne kereshessenek havi 800 ezer forintot.
Gulyás Gergely kérdésre elmondta, 2010 előtt nem kétszeresére emelték a tanári bért, hanem elvettek egy havi bért, és hasonló történt a nyugdíj esetében is. Szólt arról is, hogy 2021-ig, amíg normális évek voltak, addig sikerült tartani a hiányt, de az összes európai országban pontosan ugyanolyan jelenségek vannak, mint Magyarországon. Vissza kell térni a normális gazdálkodáshoz, ami a jelenlegi kormány időszakát jellemezte - tette hozzá.
Gulyás kérdésre elmondta, Azbej Tristan járt Nigerben, mert mi nem csak szavakban akarjuk megoldani a migrációt. Ott helyben kell segíteni. A csádi katonai misszió előkészítése pedig jól halad - tette hozzá.
A német gazdatüntetésekről Gulyás Gergely a magánvéleményét osztotta meg, szerinte a németek bármit csinálnak, azt 150 százalékos hatékonysággal csinálják. A politikáról azt mondta, hogy az úgynevezett kanzlerbonust, ami azt jelenti, hogy a kancellár Németországban mindig népszerűbb a pártoknál, Scholz lenullázta, inkább kanzlerminus van most érvényben.
Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta, Ursula Von Der Leyennek van a legnagyobb esélye arra, hogy az EP-választások után vezesse a bizottságot. A miniszter elárulta: a választások után jobb uniós politikát remél, amit a mostanira tekintettel nem nehéz elérni. Azt is elmondta,
a szlovákoknak is szükségük van Magyarország támogatására az uniós intézményekben, mert a szerdai délelőttöt Magyarország, míg a délutánt Szlovákia támadására szentelték az uniós bürokraták.
Demszky-korszakot idéző helyzet van a fővárosi utakon - mondta egy másik kérdésre Gulyás Gergely.