Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Késsel lehetett vágni a feszültséget a lengyel fővárosban csütörtökön, mivel Mateusz Morawieczki volt lengyel miniszterelnök tüntetésre kérte fel támogatóit. A menet, amely a lengyel parlament, a Szejm elől indult és a köztelevízió épületéig tartott, tele volt indulatoktól fűtött, méltán haragos tüntetőkkel. A résztvevők szinte kivétel nélkül boldogan üdvözöltek minket, amikor megtudták, hogy magyarok vagyunk: „Polak, Węgier, dwa bratanki (lengyel, magyar két társ – a szerk.)" – hangzott a közismert mondat azonnal, ahogy kezet ráztunk a lengyel hazafiakkal.
Az Origo kérdésére válaszolva, hogy mi a véleménye az új kérdéses törvényekről és a bebörtönzött képviselőkről Michał Ziółkowski, egy irodai asszisztens kifejtette:
Nincsenek törvények...Tusk megszegi a törvényt, ő nem a törvény. Bezáratta a szabad sajtót; amit ő csinál, az a törvénnyel szembe megy! A börtönbüntetés is törvénysértés. Korrupcióval vádolták meg őket, ez Tusk bosszúja! Ő egy áruló! Ő nem is lengyel, nem tartjuk lengyelnek. Nagyon dühös vagyok.
Egy másik tüntető, Adam Fayas, aki üzletember szintén nem rejtette véka alá gondolatait: „Azért vagyok itt, mert tegnap a rendőrség behatolt az elnöki rezidenciára; az elnök a hadsereg vezetője, képzelje el, ha ez a Fehér Házban történt volna meg... A titkosszolgálat lelőtte volna őket. A média pedig csak hallgat. A börtönbüntetések szörnyen igazságtalanok, én lázadóknak hívnám őket" – mondta. Egy hölgy pedig azt kérte a magyar sajtótól, hogy mondja el az igazságot arról, ami Lengyelországban történik. –
Ne feledkezzetek meg rólunk, védjetek meg minket az unióban!
– fogalmazott.
A tüntetők dühüket szlogenek skandálásával is kifejezték. Csak úgy zengett a tér:
Gyalázat!" „Alkotmány!" Győzni fogunk" „Szabad Lengyelországot!" Pokolba a kommunizmussal!"„Üdvözöljük a hősöket!
A tüntetésen felszólalók között voltak Jarosław Kaczyński, a tüntetést szervező Jog és Igazságosság (PiS) ellenzéki párt elnöke, Przemyslaw Czarnek, a korábbi oktatási miniszter és Jan Majchrowski, neves közéleti szereplő, aki 2018-tól a Legfelsőbb Bíróság egyik munkatársa. Kaczyński beszédében leszögezte: „Nem fognak minket soha legyőzni!". Megjegyezte:
Az a szándéka Tusk csapatának, hogy ne a lengyel, hanem a német államiságot tartsák fenn. Mi megvédjük az európai nemzeteket a német imperializmus újrahódításától.
Az egyik médium, a koszalini rádió arról számolt be, hogy a szervezők beszámolója alapján a tüntetésen 200 ezer ember vett részt, és a megmozdulás a Szabad Lengyelek Tüntetése címet érdemelte ki.
„E pillanatban nincs jogbiztonság Lengyelországban. Azzal, hogy a szivárványkoalíció, a fősodratú brüsszeli elit és a globalista média hathatós támogatásával még az ellenzékben töltött években aláásta az Országos Bírói Tanácsba, a Legfelsőbb Bíróságba és az Alkotmánybíróságba vetett alapvető közbizalmat, és megkérdőjelezte ezek törvényességét, most az erősebb uralkodik elve érvényesül" – magyarázta a Magyar Nemzetnek Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója a lengyelországi tisztogatásokkal kapcsolatban.
A szakértő elmondta, „akié a hatalom, az tudja eldönteni, hogy milyen bírókat ismer el, milyen bírósági ítéleteket tart magára nézve kötelezőnek". Kiemelte, Lengyelországban azt látni, olyan,
mintha a lengyelek nemcsak törvényhozó és azon keresztül végrehajtó, hanem szinte bírói hatalmat is választottak volna októberben, ami nyilvánvalóan elképzelhetetlen egy demokráciában
„A képviselők ügyében is két ellentétes ítéletet hozott a Legfelsőbb Bíróság: az egyik kamarája érvényesnek tekinti az elnöki kegyelmet, a másik nem, a különböző pártok és szervek pedig eldöntik, hogy melyiket tekintik magukra nézve kötelezőnek. A köztársasági elnök és az új koalíciót képviselő házelnök között sincsen egyetértés, teljességgel paradox jogi környezet állt elő" – húzta alá.
Noha a lengyelországi helyzetnek világszerte híre ment, a baloldal feltűnően csendben van, még azok is, akik a leghangosabban szoktak a szólásszabadság és a jogállamiság mellett érvelni. Rosonczy-Kovács Mihály szerint sokatmondó ilyen helyzetben, hogy „melyik oldalon találunk a szövetségesekétől eltérő véleményéket". „A kormányt kívülről támogató Együtt baloldali párt társelnöke, Adrian Zandberg nemrég felhívta a figyelmet arra, hogy a közmédia átalakításának módja jogilag kockázatos, de például a lengyel Helsinki Emberjogi Alapítvány is kritikus hangú nyilatkozatot jelentett meg a kormány idevágó fellépését illetően. Mindez azt mutatja, hogy még a saját táborban, de legalábbis a szövetségesek táborában is berzenkedés övezi a Polgári Platform diktálta lépéseket" – emelte ki Rosonczy-Kovács.
Ebben a helyzetben is, mint ahogy általában a kormány stabilitásával kapcsolatban a legizgalmasabb kérdés a Lengyel Néppárt, a PSL viselkedése. Meddig tudnak asszisztálni a mostani, nagyon finoman kifejezve is komoly jogi aggályokat felvető, a jogbiztonságot teljes mértékben aláásó lépésekhez
– zárta szavait a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója.
