Brüsszel a magyarok mindennapi megélhetését veszélyezteti

Dühös európai gazdák tüntetnek a közös agrárpolitika ellen Brüsszelben 2024. február 1-én

"Ha nincs piacvédelem, ha ellenőrizetlenül és kontrollálatlanul szabadítják rá az európai piacra az Ukrajnából érkezett mezőgazdasági termékeket, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek, hiszen nemcsak az élelmezésbiztonság, hanem a gazdák megélhetése, Európa jövője is veszélybe kerülhet. Nem nézhetjük mindezt szó nélkül" - mondta az Origónak Nagy István agrárminiszter, aki azt is hozzátette: míg Nyugat-Európában gazdatüntetések vannak a megszorítások miatt, addig hazánkban támogatásokkal, valamint kamattámogatott hitelekkel segítik a kis- és közepes gazdaságokat. "Abban bízom, hogy a most zajló megmozdulássorozat Európa kijózanodásának folyamata" - hangsúlyozta. Az agrárminiszter beszélt a műhúsról is, amiről úgy fogalmazott: borzalmas dolog, ami ellen minden eszközzel fel kell lépni, mert annak engedélyezése és forgalmazása beláthatatlan következményekkel járhat. "Ha a műhúst el lehet készíteni, és ez általános lesz, az olyan változásokat idéz elő, amiket a világ működése nem fog túlélni" - mondta. Interjú Nagy István agrárminiszterrel.

Hetek óta tüntetnek Európában a gazdák - traktorral vonulnak az utcákra. Mit szeretnének elérni?

Helyzet van, a mindennapi kenyerünk forog veszélyben. Azt látjuk, hogy Nyugat-Európában a gazdák kifejezik elégedetlenségüket azon brüsszeli döntések kapcsán, amelyek oda vezettek, hogy az európai agrárpolitika még sohasem volt ennyire szélsőséges zöld ideológiákkal átitatva. Az elégedetlenségek és megmozdulások, amelyeknek most szemtanúi lehetünk, azt jelentik, hogy visszatérhetünk végre a normalitás útjára. Mert az élelmezésbiztonságunkat semmi sem veszélyeztetheti. Az európai politikusok számára az európai polgárnak kell a legfontosabbnak lenni. 

Ha nincs piacvédelem, ha ellenőrizetlenül és kontrollálatlanul szabadítják rá az európai piacra az Ukrajnából érkezett mezőgazdasági termékeket, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek, hiszen nemcsak az élelmezésbiztonság, hanem a gazdák megélhetése, Európa jövője is veszélybe kerülhet. 

Nem nézhetjük mindezt szó nélkül. Ne feledjük azonban azt sem, hogy míg Nyugat-Európában gazdatüntetések vannak a megszorítások miatt, addig hazánkban támogatásokkal, valamint kamattámogatott hitelekkel segítjük a kis- és közepes gazdaságokat. Az idei esztendőben megkezdődik 2900 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználása a magyar vidék, az agrárium és az élelmiszer-előállítás javára. A 600 milliárd forintos uniós forrást a Kormány további 2300 milliárddal egészíti ki 2027-ig. E forrásokból gazdaságfejlesztésre, a jövő építésének technológiai alapjaira 1500 milliárd forintot fordítunk.

Dr. Nagy István agrárminiszter
Fotó: Pelsőczy Csaba

A zöld ideológia hogyan befolyásolja az európai agráriumot?

Abban bízom, hogy a most zajló megmozdulássorozat Európa kijózanodásának folyamata. Szembetűnő ugyanis, hogy az Európai Unióban nem tartják megfelelően tiszteletben, hogy a mezőgazdaság az európai gazdaság fontos eleme. Számos országban a gazdák számára kedvezőtlen döntéseket hoztak, amelyek a termelőkre nehezedő uniós szabályokkal és adminisztrációval, valamint az ukrán termékek importnyomásával nagyon megnehezítették a helyzetüket. Magyarország egyetért például a növényvédő szerek felhasználásában rejlő kockázatokkal és a használat mértékének csökkentésével, ugyanakkor a nem körültekintően meghatározott csökkentési célértékek kötelező elérése veszélyezteti a termesztés biztonságát, veszélyezteti a termelők versenyképességét és az élelmiszer-ellátást. Ne feledjük, 2022-ben az Európai Bizottság olyan javaslatot terjesztett elő, amely nem vette figyelembe a tagállamok közti felhasználási különbségeket, és „fűnyíróelv-szerűen" 50%-kal csökkentette volna a növényvédő szerek felhasználását 2030-ig. 

Kezdetektől fogva azért harcoltunk Brüsszelben, hogy olyan szabályozást fogadjanak el, amely úgy járul hozzá a környezeti és klímacélok megvalósításához, hogy közben az élelmezésbiztonságot nem veszélyezteti.

Nagy öröm számunkra, hogy a magyar álláspontnak megfelelően sikerült meghátrálásra bírni a brüsszeli bürokratákat. Az Európai Bizottság ugyanis visszavonja a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendelettervezetét. Teremtett világunkért felelősek vagyunk, ugyanakkor a gazdák versenyképességét is meg kívánjuk őrizni.

Az európai élelmiszer-termelést hogyan befolyásolják az Unió erre vonatkozó szabályai és az EU-ba áramló ukrán gabona?

Ki kell mondanunk, hogy Brüsszel nem kockáztathatja az élelmiszer-biztonságot. 

Az ukrán mezőgazdaságra sokkal enyhébb szabályok vonatkoznak, ugyanakkor teljes és vámmentes behozatali lehetőséget kaptak Brüsszeltől az uniós piacra, így igazságtalan versenyhelyzet alakult ki.

Elsőként azok a nemzetek szenvedik el a piaci egyensúlytalanság bizonytalanságát, amelyek közvetlenül Ukrajna szomszédságában élnek, mint például hazánk is. De előbb-utóbb ez a veszély, ez a veszteség eléri Európa többi részét is, és érezhető lesz Franciaországban, Németországban, de Brüsszelben is, mint ahogy azt látjuk is. Ezt a folyamatot meg kell állítani! 

Az Európai Bizottságnak ugyanis az európai gazdák érdekeit kell képviselnie az ukránokkal szemben, nem pedig fordítva.

Nincs hová hátrálnunk: meg kell akadályozni az ukrán termékek importját, mert a termelés feltételei és körülményei nem azonosak, az uniós szabályozás miatt az európai gazdák súlyos veszteségeket szenvednek el. Ebbéli véleményünket megerősítette az a múlt hét pénteki gazdademonstráció, amelyet a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezett Záhonyban, tiltakozásul az ellen, hogy az Európai Bizottság újabb egy évvel meghosszabbítaná az ukrán termékek korlátlan importját. Ezzel ugyanis egész Európa számára jelezték a gazdálkodók, hogy nem tűrik szó nélkül, hogy Brüsszel még mindig nem akar közös megoldást találni a problémákra. Mert mégiscsak méltatlan, hogy miközben a baromfi, a tojás és a cukor lekerülését javasolják a korlátlanul behozható és vámmentes termékek listájáról, addig a kelet-európai országokat magukra hagyják a gabonaproblémával.

Gazdatüntetés Brüsszelben     Belgium on February 1, 2024. Dursun Aydemir / Anadolu (Photo by Dursun Aydemir / ANADOLU / Anadolu via AFP) 
Fotó: Anadolu via AFP/2024 Anadolu/Dursun Aydemir 

Egyre többet hallunk a műhúsról. Mi a véleménye erről, milyen kockázatot hordozhat egy ilyen termék?

Borzalmas dolog, ami ellen minden eszközzel fel kell lépnünk, mert a műhús engedélyezése és forgalmazása beláthatatlan következményekkel járhat. Éppen ezért is szeretnénk szigorúan fellépni ellene. A kollégáim már dolgoznak azon az átfogó jogszabályon, ami ezt a kérdést megnyugtatóan rendezi.

Mit jelent egyáltalán a műhús? Hogyan állítják elő?

A tenyésztett húst állati eredetű sejtekből, táptalaj felhasználásával mesterségesen növesztik. 

Ami elborzasztó, hogy kivesznek egy élő állatból egy élő szövetet, majd egy kádba teszik és mesterséges körülmények között, sejtszaporítással növesztik meg a húst.

Tehát ez egy laboratóriumban kotyvasztott termék. Ráadásul a tömeges előállítása a jelenlegi technológia mellett sokkal károsabb a környezetre, mint a valódi marha- vagy csirkehús. Mindemellett a fogyasztók reakcióiból is azt látjuk, hogy az emberek döntő többsége - több mint 80%-a - ellenzi a műhúsfogyasztást.

Dr. Nagy István agrárminiszter
Fotó: Pelsőczy Csaba

Mely országokban engedélyezett a műhús, és Magyarország tud-e küzdeni ellene?

A műhússal veszélybe kerül az európai identitásunk. Fontos ugyanakkor, hogy Európában még nem engedélyezett, de Szingapúrban, az Egyesült Államokban és Izraelben már igen. Ezért már idejében fel kell lépni ellene és támogatni kell az olasz kollégák kezdeményezését az európai hagyományos termelés megóvása érdekében. Ha a termőföldtől elválasztjuk az élelmiszer-termelést, akkor minden hagyománytól, minden kultúrától eltávolodunk, identitásunkat veszítjük és gyakorlatilag az európai létforma kerül veszélybe. A laborhús betiltására tehát egyértelműen azért van szükség, mert meg kell becsülnünk a gazdák munkáját. Nélkülük, az ő tevékenységük nélkül nincs élelmiszer és nincs jövő. 

Ha a műhúst el lehet készíteni, és ez általános lesz, az olyan változásokat idéz elő, amiket a világ működése nem fog túlélni. 

Ebben egészen biztos vagyok. Gondoljunk bele, hogy milyen veszélyeket hordoz magában. Szabályozni tudjuk a mechanizmusokat, amelyek megindítják a sejtszaporodást ott, abban a kádban, majd leállnak, esetleg mutálódnak, változnak... Kézben tudjuk tartani a folyamatokat? Minden részletét ismerjük? Ez a teremtett világba, a teremtésbe való beavatkozás. Minden olyan folyamat, ami a beavatkozik a teremtésbe és visszafordíthatatlan változásokat idéz elő, azt a természet megbosszulja.

Az elmúlt hónapokban nagy port kavart a lombkoronasétányok ügye. A nyírmártonfalvai beruházás kapcsán az Állami Számvevőszék is vizsgálódik. Több ellenzéki politikus kezdeményezésére pedig az OLAF, vagyis az Európai Unió csalás elleni hivatala is ellenőrzést indított, illetve az Integritás Hatóság is több szabálytalanságra hívta fel a figyelmet. Az agrártárca észszerűnek tartja ezeket a projekteket?

Való igaz, hogy a projektek nagy érdeklődésre tartanak számot a magyar média és ellenzék részéről is. Sajnálatos azonban, hogy a hivatalos kormányzati tájékoztatások ellenére számos valótlan információ jelent meg az ügyben. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar Vidékfejlesztési Program támogatásával az elmúlt években 55 ezer olyan kisebb-nagyobb beruházás valósulhatott meg, amely hozzájárul a magyar vidék és mezőgazdaság megújulásához. 

A konkrét ügy kapcsán pedig mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy nem kaptak támogatást a hasznavehetetlen lombkoronasétányok.

Ezeknél a beruházásoknál is eredményesen működnek a támogatási rendszer végrehajtási keretei közötti ellenőrzések. E fejlesztések megvalósításához igényeltek ugyan európai uniós támogatást, ám az Irányító Hatóság a kivitelezés ellenőrzése után még 2023 júliusában elállt a sajtóban számtalan alkalommal bemutatott nyírmártonfalvai projekt támogatásától, valamint felfüggesztette a többi projekt kifizetését. Így egyetlen fillér uniós vagy hazai forrás átutalására sem került sor a beruházások kapcsán.

Dr. Nagy István agrárminiszter
Fotó: Pelsőczy Csaba

A nyírmártonfalvai építményt még az Egyesült Államok nagykövete is megtekintette, aki a helyszínen a korrupcióról beszélt…

Nagykövet úr helyszínen tett szemléje és sajtónyilatkozata arra enged következtetni, hogy 

nem tájékozódott megfelelően a beruházásról és valótlan hírek alapján szervezte meg látogatását.

A tényekről David Pressmant levélben is felvilágosítottuk. A szóban forgó beruházással kapcsolatosan - mint ahogy arról az előbb is beszéltem - semmilyen uniós és magyar költségvetési kifizetés nem történt. 

A megvalósításához igényeltek európai uniós támogatást, a feltárt szabálytalanságokra való tekintettel azonban a magyar hatóságok elálltak a projekt finanszírozásától.

Magyarországon ugyanis a Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó beruházási támogatások folyósítása kizárólagosan abban az esetben lehetséges, ha a folyósítást megelőzően mind az adminisztratív, mind a helyszíni ellenőrzés alátámasztja a pályázat megvalósításának tényét és szabályszerűségét. Kénytelenek vagyunk visszautasítani, hogy a projekthez kapcsolódóan közvetetten korrupció gyanúját veti a magyar hatóságokra, miközben egyetlen forint kifizetése sem történt meg, sőt, a magyar hatóságok ellenőrzései alapján szüntették meg a támogatási jogviszonyt.