A Kommunista Ifjúsági Szövetségben Gyurcsány Ferenccel egy időben indult politikai pályafutása folyamán évtizedekre visszanyúló „bűnlajstromot” halmozott fel Varju László, a Demokratikus Koalíció egyik meghatározó politikusa, akit a napokban ítélt el a bíróság, részben jogerősen. A Gyurcsány pártjának országgyűlési képviselője a 2022-es választás után három bűncselekmény vádlottjaként vette fel a parlamenti mandátumát.
A Magyar Nemzet emlékeztetett, a Gyurcsány-párti politikus ellen a múlt hét csütörtökön hozott elmarasztaló ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla.
Az egyik vádpont szerint Varju, Gyurcsány pártjának képviselőjelöltjeként, a 2018-as országgyűlési választások előtt, győzelmi esélyeinek növelése érdekében, visszalépésre akart bírni egy független képviselőt, akinek ezért anyagi ellenszolgáltatást ígért.
A másik két vádpont az ellenzék 2018 decemberi, MTVA székháznál okozott botrányához kapcsolódik, amikor is Varju politikustársaival együtt randalírozott az épületben, összetűzésbe kerülve az ottani biztonsági szolgálattal. A képviselő a vád szerint egy biztonsági őrnek nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozott. Az ítélőtábla végül részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, így nemcsak választás rendje elleni bűntettben és garázdaságban, hanem testi sértésben is bűnösnek találta Varju Lászlót. Az első fokon kiszabott büntetési tételt, azaz a 900 ezer forintos pénzbírságot ugyanakkor a táblabíróság helyben hagyta. Mivel a testi sértés ügyében első- és másodfokon ellentétes ítéletek születtek, a döntés csak részben emelkedett jogerőre. Varjuék ebbe kapaszkodva be is jelentették fellebbezésüket. A részben jogerősen elítélt baloldali képviselő és pártja Gyurcsány Ferenccel az élen vitatja a független bíróság ítéletének jogosságát, és esze ágában sincs lemondani a mandátumáról.
A lap szerint amennyire megszokott gyakorlat a baloldalon a következmények nélküliség, annyira jellemző Varju László eddigi politikusi tevékenységére a szabályok be nem tartása, illetve az agresszivitás és a balhézás.
Emlékezetes, hogy nemcsak az MTVA székházában okozott botrányt 2018 decemberében, hanem az Országgyűlésben is randalírozott a baloldali képviselőtársaival, amiért később meg is büntette a házelnök.
Gyurcsányék alelnöke 2021-ben már a saját párttársát is megfenyegette, aki emiatt távozott is a pártból. Hoffer Dávid, tatabányai önkormányzati képviselő több helyi ügyben úgy ítélte meg, hogy vállalhatatlanul döntött a polgármester vezette baloldali koalíció. Állítása szerint, amikor ezt szóvá tette, a Gyurcsány-párti alpolgármester is fenyegetően beszélt vele, majd miután kiszavazott frakciójából, egyenesen a Gyurcsány-párt alelnöke, Varju László hívta fel. Az országgyűlési képviselő szintén fenyegető hangnemben akarta rávenni, hogy változtassa meg a döntését. Hoffer Dávid felvázolta Varjunak, hogy Szűcsné Posztovics Ilona ezzel a döntésével a várost akarja kifosztani, mire az alelnök annyit reagált:
Na és? Neked az a dolgod, hogy úgy szavazz, ahogy a pártelnököd mondja!
A Magyar Nemzet úgy látja, az agresszív viselkedésen túl jellemző Varjura, hogy a képviselői tevékenység szabályait nem tekinti magára nézve kötelezőnek. Előfordult, hogy trükközött a vagyonnyilatkozatával és egyszer éppen Lamperth Mónika, egykori MSZP-s belügyminiszter buktatta le. Még 2016 áprilisában a Gyurcsány pártjának alelnöke Facebook-oldalán ajánlott egy panziót, majd a posztra Lamperth Mónika ezt írta:
Lacikám, nem láttam a vagyonbevallásodban ezt a kis pecót. :)
Abban tényleg nem szerepel, de a Direkt36 kiderítette, hogy a taksonyi Zöld Sziget Panzió valóban Varju Lászlóé és családjáé volt. Pontosabban Varju cégének tulajdona, ám ezt nem kell feltüntetni a képviselői vagyonnyilatkozatban, amely így nem adott teljes képet a Gyurcsány-párti alelnök valós anyagi helyzetéről. A cégek tulajdonába tartozott a taksonyi panzió mellett két kisebb balatoni üdülő és két autó is.
Taksonynál maradva, a Duna-menti településen egy korrupciógyanús ügy kapcsán is felmerült Varju László neve, de az elévülés megmentette a Gyurcsány-párti politikust. A Magyar Nemzet 2014 februárjában írt arról, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség elé került egy feljelentés, amely szerint 2004-ben a Taksonyi Bányászati Kft. önkormányzati üzletrészének eladásakor
Varju László polgármesterként a húszmillió forintos vételáron felül egy hatmillió forintos, úgynevezett ügyvédi munkadíj megfizetését is feltételül szabta
- írták.
Az ügyvéd később annak ellenére tagadta a Pataki Gyulával kötött megbízást, hogy a vállalkozónak 2014-ben is birtokában volt a mindkét fél által aláírt egyezség. Varju akkor nevetséges hazugságnak minősítette a feljelentést, a felelősségre vonására pedig elévülés miatt már nem kerülhetett sor.
A Magyar Nemzet azt írta, hogy a "trükközésben jártas" Varju László 2014-ben azzal is borzolta a közvélemény kedélyeit, hogy a ciklus végeztével felvette a parlamenti képviselői végkielégítését, majd az Európai Parlamentbe távozó szintén Gyurcsány-párti Molnár Csaba helyére visszaült az Országgyűlésbe. Később a Fidesz követelésére kénytelen volt a végkielégítést visszafizetni.
A lap szerint korrupciógyanús ügyekben is bővelkedik Varju László pályafutása. Az egyik ilyen botrányra 2009-ben derült fény, ekkor írt a Magyar Nemzet arról, hogy az akkor fejlesztési ügyekért felelős államtitkári pozícióban lévő Varju tanácsadója és egyben korábbi kampányfőnöke, Pálinkás Szilvia az egyik tulajdonosa és ügyvezetője volt egy uniós pályázatírással is foglalkozó cégnek.
Tehát úgy írt uniós pályázatokat Varju László bizalmasa 2009-ben, hogy Varjunak ráhatása lehetett az elbírálásokra.
Lehmann György közbeszerzési ügyekkel foglalkozó ügyvéd a lapnak akkor azt mondta: mindez óhatatlanul felveti a korrupció, a hivatali visszaélés gyanúját.
Megcsapolták az állami vagyont Varju László szövevényes céghálóját és sokáig titkolt érdekkörét vizsgálva a Mandiner 2021-es tényfeltáró cikke arra jutott, hogy a Gyurcsány pártjának alelnök és csapata is megcsapolta az állami vagyont a rendszerváltás után.
A lap felidézte a kezdeteket is: a rendszerváltoztatás idején szinte egy időben indult el Gyurcsány Ferenc és jelenlegi jobbkezének, Varju Lászlónak a politikai, vállalkozói karrierje. Mindketten részt vettek a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ); illetve az azt „elviekben” utódló Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) alapításában; majd
a kilencvenes években Varjunak és Gyurcsánynak szinte egyenes út vezetett az egykori állampárt utódszervezetéhez, az MSZP-hez.
Ezek fényében nem meglepő, hogy az egykor a Magyar Úttörők Szövetségének (MÚSZ) tulajdonában lévő csillebérci vadászház privatizációjának ügyében is felbukkant Varju neve, azaz a felesége révén érintett volt az ingatlan bűncselekménygyanús eladásában. Még 2003-ban a Magyar Nemzet a Heti Válasz értesülése alapján azt közölte, hogy
Czeglédi Katalin, Varju László MSZP-s országgyűlési képviselő felesége érdekelt abban a cégben, amelyik 1999-ben áron alul, mindössze 15 millió forintért megvásárolta a MÚSZ-tól az ingatlant.
A Bau-bérc Kft. tulajdonosának, a kínai Shen Zhongqiang kézbesítési megbízottja a szocialisták akkori (2003) frakcióigazgatójának hitvese. Mindez azért is volt érdekes információ, mert egy évvel korábban, 2002-ben Varju még cáfolta, hogy valamely rokona érintett lenne a Bau-bérc Kft.-ben. A vadászházat egyébként utóbb visszabérelte az úttörőszövetség. A botrányos ügylet miatt indult eljárás 2007-ben zárult: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Rácz Pétert, a Magyar Úttörők Szövetsége elnökét egy év hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte jogerősen a Fővárosi Bíróság.