Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Demeter Szilárd igazgató a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a jobboldallal szembeni intolerancia elfogadott a progresszív baloldal körében. Manapság a politikai vélemény közzététele a baloldal szerint retorziót érdemel, és ez szerinte nem normális, hanem kommunista időket idéz.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a világ megváltozott az 1960-as évek óta, és a nyugat-európai országokban a kereszténydemokrata kormányok megengedték, hogy az a kommunista ideológia, ami a szovjet időkben született, beszivárogjon az egyetemekre, és mára kizárólagossá váljon. Megerősödtek ezek az ideológiák, és mára teljesen mások lettek a körülmények a régiekhez képest.
Ma nemcsak az egyetemi retorziókkal kell szembenézni, hanem gyakorlatilag az állam a cenzúra alkalmazásával próbálja meg kisegíteni azt az elitet, amely a szociális média kiterjesztésével elveszítette a megmondó szerepét.
Régen elég volt, amit a baloldali újságírók mondtak, de ma már nem elég, így mindenhová beszivárogni szándékoznak. Az USA kormánya megoldotta, hogy a cenzúra működjön, erre jó példa a covid-időszak, hiszen ma vannak a hazug és hamis vélemények, és az állam algoritmusokkal és techcégekkel az "emberek védelme érdekében" cenzúráz. Talán ez sem meglepő, mert a kommunizmusban ehhez hozzászoktak az emberek.
Régen a vélemények mögött gondolat volt, ma csak gyűlölet - mondta Demeter Szilárd. Demeter szerint a kultúrafogyasztó passzív, a kultúrahordozó aktív, részt vesz a kultúra formálásában, de amikor emberi szabadságról beszélünk, akkor arról van szó, hogy valaki alakíthatja a saját sorsát. Mégis ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy ma a kultúrafogyasztói állapotba vannak tolva az emberek. Erre Demeter szerint a Me too kampány kifejezetten jó példa. Demeter szerint a római jogi fogalmaknak is ellentmond az, hogy úgy ítélnek el valakit, hogy még be sem bizonyosodott, hogy valóban bűnös.
A Me too kampányban nem kellett bizonyítani, bemondás alapján azt mondták, hogy ez vagy az az ember bűnös. Egy addigi biztonságosan működtető rendszert rúgtak fel.
Az igazgató szerint Brüsszelből is a jogállamiságot kérik Magyarországon számon, de ez egy megfoghatatlan fogalom. Szerinte az állampolgár biztonságban érezheti magát a jogállamban, de a fentiek alapján Nyugaton ez nem valósul meg, elég ha megnézzük a migránstámadásokat, vagy a zsidók elleni merényleteket. Demeter szerint
a tolerancia szó értelmét is megváltoztatták a liberálisok, más tartalommal töltötték meg, és helyeslés értelmében használják ma, tehát ami más, azt helyeselni kell a liberálisok szerint.
Schmidt Mária meglátása szerint a szólásszabadság azt jelenti, hogy el lehet mondani a véleményt, de van most egy általános tendencia, miszerint (és ez az USA-ban jellemző), hogy az állam visszaszorul, és a cégek kerülnek előtérbe, ezek magánkézben vannak, és ők szabályozzák, mi fér bele a szólásszabadság kereteibe. Ez nem megvitatott szabályok szerint történik, és a háttérben, zárt ajtók mögött, tehát magánemberek szabják meg a szólásszabadság szabályait.
Megadja Gábor felvetette a fentebbi két kifejezés közötti különbségeket. Schmidt Mária szerint a cenzorok ma azt is eldöntik, hogy amit az emberek mondanak, az helyes, vagy helytelen. Demeter Szilárd meglátása szerint az internet világában mindenki elmondhatja a véleményét, de bemondás alapján bélyegeznek meg témákat, embereket.
Schmidt Mária szerint régen is voltak koholmányok, és nem volt helyes sem akkor, sem ma, viszont nem hívták magukat független objektívnek, hanem csak sajtónak. Ma az újdonság, de csak relatív új, hogy
a kommunisták az igazság egyetlen letéteményesének titulálják magukat.
Példaként említette Donald Trump Twitterről való letiltását, amely azt mutatta, hogy vannak tényleges hatalomgyakorlók és más hatalomgyakorlók.
Schmidt Mária főigazgató szerint George Floyd esete jól példázza azt, hogy mekkora a nemzetközi nyomás. A gyarmatosítás bűneinek vezeklése miatt a magyarok nem voltak hajlandóak letérdelni, hiszen a magyarok nem voltak gyarmatosítók, nem voltak nálunk rabszolgák. De a birodalmi központból egyre nagyobb nyomást gyakoroltak ránk, és hatalmas nemzetközi felháborodást kaptunk, amiért "nem hódoltunk be".
Demeter Szilárd kifejtette, hogy szerinte
ma a kinyilatkoztatás szabadsága érvényesül, nem a szólás szabadsága.
Schmidt Mária megemlítette, hogy nem lát arra lehetőséget, hogy a nagy tech cégekkel szemben az Unió bármilyen politikai akaratot érvényesíteni tudjon. Hozzátette: Európa kiszolgáltatott ebből a szempontból is, nincsenek saját platformjai, és ez is a transzatlanti viszony következménye. Szerinte a politikusok többsége helyett a médiamunkások vállalják azt a szerepet, hogy ellássák a politikai képviseletet, majd erre reagálnak a politikusok. Ez egy szereptévesztés, és tulajdonképpen a politikacsinálás szerepét ma a média veszi át. Demeter szerint csak gumiszabályok születnek a tech cégekkel szemben, és a média elkezdi öncenzúrázni magát ezek miatt, mert nem tudja, hol vannak a pontos határok. De ez a racionális viták lehetőségét is kiírtja.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
