Nagypénteken feszítették keresztre Jézus Krisztust

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (sollemnitas sollemnitatum). Idén a húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt március 31-én és április 1-jén ünneplik a nyugati keresztény egyházak. Nagypéntek a keresztény világban Jézus Krisztus keresztre feszítésének a napja. A Napi aktuális vendége volt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek volt, aki szerint a halál pillanatában nem a végső mérleget vonjuk meg.

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (azaz március 22. és április 25. közé eshet), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. 

Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség, az élet győzelmét a bűn és a halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás. A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Nagyszombattól pünkösdvasárnapig a katolikus egyházban a reggeli, déli és esti harangszó alatt az Úrangyala (Angelus) imádság helyett a Regina coeli (Mennyek Királynője) ősi Mária-himnuszt mondják.

Ferenc pápa virágvasárnapi misét pontifikál a vatikáni Szent Péter téren 2024. március 24-én. A húsvéti nagyhetet felvezető vasárnapon a katolikus egyház pálmaágakkal emlékezik meg Jézus Krisztus kereszthalála előtti jeruzsálemi bevonulásáról, mert az Írás szerint Jézus a követői által a lába elé tett pálmaágakon lépdelve érkezett Jeruzsálembe. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Riccardo Antimiani

Húsvétvasárnap a keresztény egyházban ünnepélyes szentmisét, istentiszteleteket úrvacsorával tartanak. Ferenc pápa a feltámadás napján a Szent Péter téren ünnepi misét vezet, majd délben mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et Orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását. Ferenc pápa a koronavírus-járvány idején, 2020-ban és 2021-ben a vatikáni Szent Péter bazilikában misézett, a szertartást és a katolikus egyházfő ezután mondott beszédét és apostoli áldását interneten közvetítették.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni

A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelés után a hívők siettek haza, mert a néphit szerint a lemaradó még abban az évben meghal, míg az elsőnek hazaérő első lesz az aratásban. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették vagy meghintették vele a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolkodás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt, szabadban töltött szórakozással. Az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.

A Vatikáni Média felvételén Ferenc pápa megpuszilja egy elítélt lábát az utolsó vacsorára emlékező nagycsütörtöki lábmosási szertartáson a római Rebibbia börtönben 2024. március 28-án. A lábmosási rituáléval minden évben arról megemlékeznek meg, hogy a keresztények hite szerint Jézus Krisztus a kereszthalálát megelőző utolsó vacsora előtt megmosta 12 tanítványa lábát. Fotó: MTI/AP/Vatikáni Média

Erdő Péter: A halál pillanatában nem a végső mérleget vonjuk meg

Feltámadás halál nélkül nincsen, Isten pedig mindent elmondott, amit az emberiségnek kinyilatkoztatni akart Jézus Krisztus személyében, életében, halálában és feltámadásában - mutatott rá Erdő Péter. Kiemelte, amit az ő életéből látunk, abból tudjuk meg, hogy ki az ember és, hogy a szenvedéseken túl, hogy mi a hivatásunk. 

Ha a minket szerető Isten örök boldogságot készít számunkra, akkor ennek fényében, akkor itt, a Földön áldozatokat is vállalhatunk, Istenért, egymásért, mindenféle jó célért, mert tudjuk azt, hogy a halál pillanatában nem a végső mérleget lehet megvonni, hanem még van egy másik fele is a létünknek, az pedig az örökkévaló, az a nagyobb, az a súlyosabb

 - tette hozzá. 
 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK