Szijjártó Péter: A kormány nem engedi, hogy Magyarországot is beszippantsa a NATO háborús őrülete

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Fotó: Facebook / Szijjártó Péter

A NATO ülésén a háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról, s újabb, a józan ítélőképesség teljes hiányára mutató megszólalások hangzottak el, Magyarország azonban nem fogja engedni, hogy ez az őrület beszippantsa a háborúba - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Prágában. A tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri ülését követő sajtóértekezletén gyors összegzésként azt mondta, hogy a "háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról", és a kérdés, hogy maradt-e még esély ennek a megállítására.

A NATO ülésén a háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról, s újabb, a józan ítélőképesség teljes hiányára mutató megszólalások hangzottak el, Magyarország azonban nem fogja engedni, hogy ez az őrület beszippantsa a háborúba

 - mondta Szijjártó Péter pénteken Prágában. A tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri ülését követő sajtóértekezletén gyors összegzésként azt mondta, hogy a "háború gyorsvonata kifutott az utolsó előtti állomásról", és a kérdés, hogy maradt-e még esély ennek a megállítására. 

"Azt hiszem, egyetlen vészfék maradt, amiben még bízhatunk, ez pedig a június 9-ei európai parlamenti választás, ahol az európai emberek, köztük a magyar választópolgárok is világossá tehetik a kormányaik számára, hogy nem akarnak hosszú távon háborúban élni Európában" - közölte. Arról számolt be, hogy a tanácskozáson abszolút háborús hangulat uralkodott, "mintha a háború előtti készülődés utolsó fázisait élnénk meg". Úgy fogalmzott, hogy azok az előkészítő lépések, amelyek részben már történnek is, egy hosszú, sokéves háborúra történő berendezkedés előkészítő lépései. 

A tagországok jelentős része elérte azt a hangulatát, hogy most már gyakorlatilag semmifajta, korábban tiszteletben tartott észszerű korlátozást nem tart önmagára nézvést kötelezőnek

- magyarázta. Sérelmezte, hogy szinte minden egyes felszólalással újabb veszélyes ötletek kerültek napirendre, bejelentették például, hogy az ukrán hadsereg ezentúl oroszországi célpontokat is támadhat amerikai fegyverekkel, ez többé nem tabu. Majd azt a felvetést is problémásnak minősítette, amelynek alapján nyugati szakértőket vezényelnének Ukrajnába a katonák kiképzése céljából, valamint kitért arra, hogy majdnem minden résztvevő további fegyverekről, támogatásokról beszélt. De emellett felmerült az is, hogy a NATO magas rangú képviselőt delegáljon Kijevbe. 

"Mi azt gondoljuk, hogy mindezekkel a javaslatokkal és ötletekkel a NATO mindig egy-egy újabb, egyre nagyobb lépést tesz abba az irányba, hogy bevonódjon ebbe a háborúba, holott két és fél évvel ezelőtt közösen döntöttünk arról, hogy nem válhat a NATO a háború részévé" - emlékeztetett. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy 

az eddigi, már sok százmilliárd eurónyi fegyverszállítások sem hozták Ukrajnát közelebb a harctéri győzelemhez. 

Elhangzott az is, hogy hosszú távon a nyugati világ a nyertese a háborúnak, azonban ez igen távol áll az igazságtól, több százezer ember meghalt, egy európai országot mára szinte teljesen leromboltak, és egyre kézzelfoghatóbb kockázata van a világháborúnak. "Ez tényleg elképesztő, és a józan ítélőképesség teljes hiányára mutat sajnos" - jelentette ki. Mint mondta, az észak-atlanti szövetség a hosszú távú pénzügyi elkötelezettségen dolgozik, így most az a javaslat, hogy évente 16 ezer milliárd forintot kellene elkülöníteni erre a célra. 

Jeleztem, hogy Magyarország a kötelező pénzügyi részvételt csak abban az esetben fogadja el, amely a washingtoni szerződés szerint a NATO alapvető működéséhez tartozó funkciókat illeti, az pedig, hogy Ukrajna katonai képességeinek növelése érdekében pénzt rakjunk össze, nem tartozik a NATO alapvető céljai közé

- tudatta. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a NATO védelmi szervezet, márpedig egyetlen tagállamot sem támadott meg senki, így itt nem defenzív, hanem offenzív feladatról lenne szó, aminek finanszírozásában hazánk nem fog részt venni. 

"Magyarország tehát továbbra is ellenáll. Ma is kitartottunk, kitartottam a pozíciónk mellett, amellett, hogy magyar katona nem vehet részt ilyen NATO-műveletben, Magyarország területén ilyen műveletek nem történhetnek meg, és kitartottam amellett is, hogy a magyar adófizetők egyetlen fillérét sem lehet ilyen műveletre felhasználni" - szögezte le. A miniszter ugyanakkor rámutatott, hogy 

a küzdelem egyre nehezebb, minthogy Magyarországon kívül gyakorlatilag mindenki egyetértett az ukrajnai misszió elindításával. 

Hangsúlyozta, hogy a háborúnak a csatatéren nincs megoldása, hiába a több százezer áldozat és a több százmilliárd eurónyi fegyverszállítás, semennyivel nem került közelebb a konfliktus vége az utóbbi két és fél évben. 

"Magyarország a háborúból ki akar maradni, s mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ki is tudjunk maradni, nem engedjük, hogy ez az őrület minket is beszippantson a háborús készülődésbe és magába a háborúba" - figyelmeztetett. "Nagy nyomás alatt vagyunk, és nagyon kell az erő, hogy ezt a nyomást továbbra is ki tudjuk bekkelni, vissza tudjuk utasítani, s ez az erő június 9-én megjöhet. 

Fogjunk össze június 9-én annak érdekében, hogy Magyarországot ne tudják belenyomni ebbe a háborúba! Arra kérem önöket, hogy június 9-én vegyenek részt az európai parlamenti választáson, és ne felejtsék el azt, hogy a béke színe a narancs, a béke neve pedig Fidesz

- zárta.