Gyalázatos jogsértés a migránsok miatt Magyarországot büntető, brutális bírság az alkotmányjogász szerint

A Bíróságnak minden esetben úgy kell meghatároznia a kényszerítő bírságot, hogy az egyrészt megfeleljen a körülményeknek, másrészt arányos legyen a megállapított kötelezettségszegéssel, valamint az érintett tagállam fizetési képességével - mondta el az Origónak Ifj. Lomnici Zoltán a Magyarországra kiszabott uniós bírsággal kapcsolatban. Az alkotmányjogász szerint az Európai Bizottság kérelmén történő hetvenszeres túlterjeszkedés ennek a követelmények semmiképpen sem feleltethető meg. Azaz, justizmordról van szó, vagyis gyalázatos a döntés.

A Bíróság nem vette figyelembe, sőt, egyenesen súlyosító körülményként értékelte a hazánk Alaptörvényének tiszteletben tartása érdekében megindított, és még folyamatban lévő eljárást - mondta el ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy 200 millió eurós büntetést kapott Magyarország a migránsok miatt. Az EU Bíróság sajtóközleményében azt írja: Magyarország nem teljesítette a bíróságnak a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat. Azzal kapcsolatban, hogy miért éppen mostanra időzíthették ennek a büntetésnek a kiszabását, az alkotmányjogász azt mondta az Origónak, hogy 

az ilyen ítéletek esnek klasszikusan a Justizmord körébe, nem csupán a jogbiztonságba, hanem az uniós igazságszolgáltatásba vetett hitet is megrengethetik. 

Az EU balliberális vezetése által 10 éve erőltetett bevándorláspolitikával szemben határozottan fellépő magyar nemzeti-konzervatív kormánypártok történelmi, európai szinten kimagasló győzelmet arattak a június 9-i európai parlamenti választásokon. De emellett összességében tendenciaként figyelhető meg a korlátlan bevándorlás uniós szintű támogatását elutasító, jobboldali-szuverenista politikai erők előretörése is. Brüsszel tehát lépéskényszerbe került. 

Az európai polgárok akaratát pedig újfent olyan, nem közvetlenül választott intézmények bevonásával kívánja megkerülni, mint amilyen az elmúlt években politikai aktorrá transzformálódott Európai Uniós Bírósága is, amely a Szerződésekben deklarált feladatával ellentétesen - sajnálatos módon - jelenleg Brüsszel ideológiai és politikai akaratának lelkiismeretes végrehajtójává vált.

A be nem fogadott migránsok után kellene bírságot fizetnünk. Fotó: Anadolu via AFP

Mindenképpen ki kell fizetnünk a bírságot?

Ifj. Lomnici Zoltán szerint mindenekelőtt, már önmagában az is sokatmondó, hogy a Bíróság elfogadhatónak találta a Bizottság azon keresetlevelét, amely egyáltalán nem ismerteti az ügy előzményeként és alapjaként szolgáló, 2020. évi Bizottság kontra Magyarország ítélet kihirdetését követően elfogadott magyar rendelkezéseket, illetve azok tartalmát. Hozzátette: ami a kontextus illeti, amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy 

a nyugat-balkáni útvonalon a migrációs helyzet továbbra is fokozott, nem beszélve az orosz-ukrán háború következményeként lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek jelentős számáról. Szintén értelmezhetetlen olyan tranzitzónák tekintetében a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés „korlátozásáról” beszélni, amelyek már régóta nem működnek. 

Az alkotmányjogász szerint az is sokatmondó tény, hogy a Bíróság nem vette figyelembe, sőt, egyenesen súlyosító körülményként értékelte a hazánk Alaptörvényének tiszteletben tartása érdekében megindított, és még folyamatban lévő eljárást. Az alkotmányjogász elmondta: ami a bírságot illeti, annak világos, Szerződésekben rögzített követelményei vannak. Egyrészt, a kényszerítő bírság kiszabása főszabály szerint csak akkor igazolt, ha a korábbi ítéletben foglaltak teljesítésének elmulasztásán alapuló kötelezettségszegés a tényállásnak a Bíróság általi vizsgálatáig fennmarad. Erről - mint ahogyan arról korábban már szó esett - többek között a tranzitzónák esetében sem beszélhetünk. Nem zárójelbe téve azt a tényt sem, hogy az EUMSZ 260.cikk (1) bekezdése nem határoz meg konkrét határidőt az Európai Bíróság ítéletben foglaltakat teljesítésére. 

A mostani döntést sokan tartják igazságtalannak. Fotó: Anadolu via AFP

De jelen ügy kapcsán a legkirívóbb eljárási szabálysértés a Bíróság mérlegelési jogkörében figyelhető meg.

Alapvető feltétel ugyanis, hogy mérlegelési jogkörének gyakorlása során a Bíróságnak minden esetben úgy kell meghatároznia a kényszerítő bírságot, hogy az egyrészt megfeleljen a körülményeknek, másrészt arányos legyen a megállapított kötelezettségszegéssel, valamint az érintett tagállam fizetési képességével. 

Az Európai Bizottság kérelmén történő hetvenszeres túlterjeszkedés ennek a követelmények semmiképpen sem feleltethető meg.

Magyarországnak milyen jogi lehetőségei vannak, ha nem akarja megfizetni a bírságot?

Az alkotmányjogász az Origo kérdésére azt is elmondta, hogy a most megszülető ítélet tehát számos részében megalapozatlan, illetve elfogadhatatlan, és felveti a hatáskör túllépés, sőt, az önkényesség kérdését is.  Hasonló esetekre bőven találunk példát az elmúlt időszakból. E körben mindenekelőtt érdemes megemlíteni a Német Szövetségi Alkotmánybíróság 2020. május 5-i döntését, amelyben az alkotmánybírói fórum ultra vires-nek, vagyis önkényesnek és hatáskörén túlterjeszkedőnek minősítette az Európai Bíróság egy korábbi döntését, kijelentve, hogy az Németországban nem alkalmazandó.

Mivel levonható az ilyen típusú pénzügyi joghátrány a tagállamoknak járó pénzügyi keretből, érdekes felvetés, hogy mi van akkor, ha egy tagállam történetesen egy kifizetés előtt álló - esetleg visszatartott - uniós forrásra terheli az összeget. Mint ahogy elgondolkodtató ötlet, hogy a 2015 óta összesen közel 750 milliárd forintot kitevő, hazánk által önként vállalt, de közös határvédelemre kiadott tétel, hogyan ütköztethető jogilag a mostani igazságtalan és brutális szankcióval. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK