Hankó Balázs: A világ legjobb dolga magyarnak lenni

„Óriási megtiszteltetés és felelősség, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr felkért a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére. A nemzet szolgálata kötelez.” - mondta Hankó Balázs, aki eddig a kulturális tárca államtitkárságán dolgozott, és kedden tette le miniszteri esküjét. Az Origónak adott interjújában egyebek mellett arról beszélt, hogy a minisztérium három erős pilléren áll: a magyar identitásunkat adó kultúrán, a hivatásformáló felsőoktatáson, szakképzésen és innováción, valamint a jövőt biztosító családügyön. A július 1-től kinevezett minisztert céljairól és terveiről kérdeztük. Interjú Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel.

Hivatalosan is átvette a miniszteri megbízólevelét köztársasági elnök úrtól, és korábban azt nyilatkozta, hogy ,,nemzetünk versenyképességét és közösségein alapuló identitásának erősítését és őrzését kell szolgálnia”. Hogyan illeszkednek az ön által kijelölt célok elődjének, Csák Jánosnak eddigi munkájához?

Óriási megtiszteltetés és egyben felelősség is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr felkért a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetésére. 

A kinevezésemet kedden vehettem át köztársasági elnök úrtól, és az Országgyűlésben nemzetünk szolgálatára tettem esküt. A minisztériumban ez a szolgálat három pilléren keresztül valósulhat meg.

Kultúránk, nyelvünk, tesz minket magyarrá, őriz meg minket magyarnak - ez adja az identitásunkat. A kultúra az a kovász, amely átjárja teljes nemzetünket, a múlt és a jelen, amely összetart és erőssé tesz bennünket. A másik pillér a felsőoktatás, szakképzés, innováció és felnőttképzés - vagyis a hivatásközvetítés. Amikor hivatást választunk, egyben küldetést is kapunk. A fiataloknak olyan erős tudást kell adni a jelenben, amely jövőképes, amely a jelenből a jövőbe mutat. A harmadik pillér a család. Nemzetünk erőssége és jövője a családokon múlik. A családok nemzetünk alap építőkövei. 

Az a célunk, hogy az erős tradíciókon, kultúrán alapuló magyar nemzet gazdag tudással, hivatás- és küldetéstudattal a családokon és a gyermekeken keresztül erősödve formálja a jövőnket.

Mind a három területen meghatározó programokat indított el Csák János Miniszter úr - mint például a Neumann János Program, a felsőoktatás innovációja, a szakképzés fejlesztése, a családtámogatások esetében a megújított CSOK Plusz rendszer, a kultúra területén pedig a Petőfi Kulturális Program -, amelyeket folytatni kívánok.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere
Fotó: Talán Csaba

Többször nyilatkozta, hogy az egyetemeknek, a szakképzésnek, az innovációnak a magyar gazdaság szolgálatában kell állnia, azaz versenyképességi fordulatra van szükség Európában, és ehhez jó alap a magyar modell. Hogyan dolgozik majd ezen miniszterként?

Fontos a versenyképességi fordulat az innováció, felsőoktatás, szakképzés és felnőttképzés területén, mert a tudományos térben az Európai Unió 8%-ot veszített az elmúlt 15 évben. Kína és az Egyesült Államok vitte el ezt a 8%-ot. De mondok egy másik adatot is: a szabadalmak 47%-a Kínáé, 17%-a az Egyesült Államoké, és csak 5%-a Európáé. Ez nagyon nincs így jól. A magyar hivatástudat-központú modell a felsőoktatásban, innovációban és szakképzésben sikeres. 

Egyetemeink egyre népszerűbbek és erősebbek, a szakképzésünk EB-ezüstérmes, Nobel-díjas kutatóink vannak - az irányunk tehát jó. 

De Európának a versenyképesség erősítése mellett fontos lenne visszatalálni az alapító atyák által meghatározott értékekhez. 

Vissza kell találni Európának a keresztény gyökerekhez azért, hogy a jövőben is lehessen Európáról beszélni. 

Nemcsak versenyképesnek kell lenni, hanem identitást őrző és erősítő közösségépítésre is szükség van. Jó lenne, ha Európában minden nemzet erősítené saját kultúráját, identitását, mert ezáltal erősebbé válik a nemzet, és erős Európa csak erős nemzetekből válhat. Ahogy Magyarországon, úgy más európai nemzeteknél is fel kell hívni mind erőteljesebben a figyelmet arra, hogy a család érték, közösségünk legerősebb alapja, és a családokon keresztül lehet jövője Európának. 

Tehát nemcsak versenyképességi fordulatra van szükség, hanem arra is, hogy Európa visszataláljon értékeihez, a nemzetek kultúrájához, és erősítse a családokat, mint a legalapvetőbb egységet.

Magyarországon pedig folytatjuk az identitásőrző, közösségépítő munkát, azon dolgozunk, hogy még sikeresebbek legyenek a magyar egyetemek és a magyar szakképzés, vonzó legyen a fiatalok körében a magyar kultúra, valamint az értéket közvetítő egyetemes kultúra is, és a fiatalok merjenek gyereket vállalni, hiszen a gyerekekben van a magyarság jövője.

Azt nyilatkozta, hogy szeret és tud is sokat dolgozni. A minisztériumhoz három nagyobb terület tartozik: a családügy, a kultúra, valamint az innováció, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, amely területeken eddig is dolgozott. Hogyan értékeli korábbi munkáját, mi az, amire a legbüszkébb?

Minden életszakaszomban az újításra törekedtem. Ha visszagondolok a Semmelweis Egyetemen töltött időszakra, ott a gyógyszerészképzést kívántam gyakorlat-közelibbé tenni, de az egyetem gyógyszerellátásában is sok, a betegek javát szolgáló változást vezettünk be. Merkely rektor úr helyetteseként stratégiai ügyeken is dolgozhattam, a Semmelweis Egyetem fejlődési pályára állításán közösen munkálkodhattunk. Miniszteri biztosként az orvosképzésünk válhatott még erősebbé. Helyettes államtitkárként a megújult magyar felsőoktatásért, a modellváltásért dolgoztunk sokat. 

Minden területen újításokra törekedtem, azon dolgoztam, hogy a gyakorlatot, a lényeget helyezzük a fókuszba.

 Büszke vagyok, hogy ezek az újítások eredményeket hoztak.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere
Fotó: Talán Csaba

Az elmúlt másfél évben pedig államtitkárként vitte a felsőoktatást…

Ha a felsőoktatást nézzük: működik a megújult magyar modell. Lépünk előre az egyetemi rangsorokban: 12 egyetemünk a világ legjobb öt százalékában van. Egy egyetemünk - a Semmelweis Egyetem - pedig a világ legjobb egy százalékában. A múlt héten jelent meg az egyik nagy nemzetközi rangsor, a QS, amelyben három egyetemünk - a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az ELTE - a legjobb 600 közé került. Ez a világ legjobb két százaléka. Két egyetemünk - a Pécsi Egyetem és a BME - a legjobb 800 közé került. További hat egyetemünk is előkelő helyen szerepel a nemzetközi ranglistán. 

Az elmúlt években egyre sikeresebbek a felsőoktatási intézményeink - annak ellenére, hogy Brüsszel mindent elkövet azért, hogy gáncsolja a magyar egyetemistákat és kutatókat. 

Három lényeges kérdést érdemes vizsgálni. Az első, hogy jobbak lettek-e egyetemeink? A második: többen jelentkeznek-e a felsőoktatási intézményekbe? És a harmadik pedig az, hogy hogyan alakult az elmúlt időszakban a finanszírozás? Az első kérdésre a válasz: igen. Lényegesen jobbak lettek az egyetemeink. A második kérdésre is igen a válasz, hiszen az egyetemek vonzóbbak lettek a fiatalok számára: második éve több, mint 120 ezren jelentkeznek a megújult magyar felsőoktatásba. A harmadik kérdésre is igennel válaszolhatunk, mert a finanszírozás duplájára emelkedett úgy, hogy minden második forintot teljesítmény alapján kapnak az intézmények - ez jó a fiataloknak, hiszen az oktatási siker az övék, és a kutatási sikerekkel is haladunk előre.

Milyen fejlődésen ment keresztül a szakképzés és az innováció?

A szakképzésünk Európa Bajnoki ezüstérmes. Mind a tradicionális szakmákban - asztalos, víz-gáz-fűtésszerelő hároméves képzések -, mind az ötéves képzéseknél - informatika, rendszer-üzemeltetés, mechatronika, robotika - jól szerepelünk. Sikeresen újítottuk meg a szakképzést, egyre szorosabban fűzzük össze a felsőoktatással a technikumi rendszert - ami miatt mindkettő még vonzóbbá vált a fiatalok körében. 

Nyolcadik osztály után tízből hat fiatal a szakképzést választja, és mi ezt támogatjuk, mert a szakemberek nagyon fontosak a magyar gazdaságnak, ráadásul az ötéves technikumi képzés esetében az utolsó évet elismerhetik az egyetemek.

A cél az, hogy közelítsük és egyre gyakorlatközelibbé tegyük a képzéseket. Néhány napja adtam át az ágazati készségtanácsok elnökeinek a megbízást. Ez eddig a szakképzés gyakorlatiasságát segítő tanács volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával való együttműködésben. Most azonban bevontuk a felsőoktatás képviselőit is, éppen azért, hogy még erőteljesebben épüljenek egymásra a képzések és legyen még erősebb a gyakorlati arány. Minden második diák, aki a szakképzést választja, duális képzésben tanul. Haladunk az innovációval is - 2016-hoz képest háromszoroztuk a finanszírozást, jelenleg 920 milliárd forintot fordítunk innovációra. Egyharmada állami, kétharmada piaci forrás. Szintet léptünk az innovációs rangsorban is, európai innovátorokká váltunk. A célunk az, hogy 2030-ra Európa tíz legjobb innovátorai közé tartozzunk, legalább egy egyetemünk benne legyen a világ 100 legjobbja között, és a szakképzésünk EB aranyérmes legyen.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere
Fotó: Talán Csaba

Említsük meg az Erasmus-ügyet: miért bünteti a magyar diákokat, oktatókat és kutatókat Brüsszel?

Ezt tőlük kellene megkérdezni... De az biztos, hogy igaztalan. 

Ha politikai vitája van Brüsszelnek Magyarországgal, azt nem úgy kell rendezni, hogy ennek áldozatai a magyar diákok, kutatók és oktatók – miközben ők azt mondják, hogy a kormányzatot akarják csak presszionálni. 

De nemcsak a magyarokat, hanem az itt lévő külföldi diákokat is bünteti. A 43 ezer külföldi diák nagy része nem jut Erasmushoz, a kutatók pedig a Horizont programhoz. Az Erasmus-ügy három szempontból is aggályos. Elsőként: a felsőoktatás nemzeti hatáskör. Semmi közük nincs hozzá. Másrészt az Erasmus és a Horizont pénzügyi kérdéseiről Brüsszelben döntenek, nem Magyarországon. Harmadsorban pedig azokat a jogszabályi módosításokat, amelyeket kértek, mind bevezettük. Van, amit azonban nem. 

Azt akarták, hogy a rektorokat az egyetemeket fenntartó testületekből tegyük ki. Ez azonban szembe megy az egyetemi oktatás-kutatás autonómiájával. Azt akarták ugyanis, hogy nemzetközi NGO-k mondják meg, hogy kik kerüljenek a magyar egyetemeket fenntartó testületekbe. Ezt azonban nem engedhetjük, mert nemzetünk szuverenitásának érdeke ezzel ellentétes.

Mi tárgyalnánk… Persze, úgy nehéz, amikor november végén küldtük el a jogszabálymódosítás-javaslatunkat, és azóta nem válaszoltak. Ebből is látszik, hogy ez színtiszta politikai nyomásgyakorlás csupán.

A családügyről is beszéljünk. Az 1950-es, 60-as évek európai baby-boom-ja után jelentősen visszaesett a termékenységi ráta és a gyermekvállalási kedv Magyarországon is, habár az utóbbi években némiképp kedvező fordulat következett be. Mit lehet tenni ez ügyben?

A gyerekvállalás az életben a legszebb dolog. Négy gyermekünk van.. Mindent azért teszünk, hogy nemzetünkben, közösségeinkben a család, a gyerekvállalás egyre vonzóbb legyen. Legyen trendi a családalapítás! Ebben egyébként óriásit haladtunk előre az elmúlt években. A vágyott gyerekek közül egyre több meg is születik. A célunk az, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen. 

Magyarország kormánya családbarát, a család mindenek előtt áll. Mindent megteszünk értük.. A kormányzat minden intézkedését úgy méri, hogy az a családok ügyét előrébb vigye.

Ez a kormányzásunk egyik alappillére, szegletköve, vastörvénye, hogy a családok és a gyerekvállalás szempontjából kell az egyes intézkedéseket mérni és meghozni. 2010 óta ötven olyan intézkedést fogadott el a kormány, ami a családokat közvetlenül segíti. Például a 30 év alatti gyermeket vállaló édesanyák SZJA-mentessége, a CSOK Plusz konstrukció, vagy a babaváró támogatás összegének emelése. De az édesanyákat ma már a gyerekvállalás mellett várja a munkaerőpiac is, hiszen kedvező konstrukciókat alakítottunk ki. Az elmúlt években 33 ezerről 66 ezerre emeltük a bölcsődék férőhelyének számát - csak a múlt évben ötezer bölcsődei férőhelyet adtunk át. Minden intézkedésünkkel azt segítjük, hogy az emberek lássák: családot alapítani, gyermeket vállalni előrelépés, és ehhez minden körülményt próbálunk biztosítani. A gyermekeinken keresztül él tovább a magyar kultúra, a magyar identitás. Bennük van mindannyiunk jövője!

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere
Fotó: Talán Csaba

Milyen feladtok várnak önre a kultúra területén?

A kultúránk óriási érték, ez tesz minket magyarrá. A feladat az, hogy minél szélesebb körhöz juttassuk el a magyar kultúrát. A Déryné Program például csodálatos kezdeményezés és óriási siker. Olyan falvakba, kistelepülésekre jutnak el színházi előadások, ahol életre szóló élményt ad. De ugyanilyen sikeres a Petőfi Kulturális Program is. Olyan élményt kell nyújtani az embereknek, amilyen 1984-ben az István, a király volt a Király-dombon. Hat éves voltam, és belém ivódott az a katarzis, amit akkor átéltem. Ilyen identitást őrző, értéket közvetítő élményeket kell biztosítani a fiataloknak, ami egy életre meghatározza a nemzetünkkel kapcsolatos gondolataikat, tetteiket. Ezek alakítják ki az igazi kapcsolatot a nemzetükkel, kultúrájukkal. 

A magyar irodalom, kultúra, népzene olyannyira gazdag és a lelkünkből fakadó, amely hatalmas erőt ad nekünk, és kovászként jár át bennünket.

Nagyon jó a Múzeumok éjszakája program is - 380 ezer látogatója volt tavaly. A kutatók éjszakája is hatalmas siker. Látják a fiatalok, hogy milyen fantasztikus a kutatók munkája. A kultúránk minden területét, amely a minőséget közvetíti, elérhetővé kell tenni. A magyarok nagyon szeretik a színházat is - Európában is kiemelkedően sokan látogatják a kőszínházakat. Évente 7-8 millió jegyet adnak el színházaink, ezzel lakosságarányosan bronzérmesek vagyunk. Több mint 500 milliárd forintot fordítunk kultúrára évente, legyen szó kőszínházról, irodalomról, klasszikus- vagy könnyűzenéről.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium minisztere
Fotó: Talán Csaba

Július 1-től hazánk második alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Hogyan tudjuk még inkább láthatóvá tenni, hogy mitől magyar a magyar?

Most, hogy az uniós elnökséget átvesszük, az elmúlt hetekben volt az oktatási tanács és a kutatási tanács esetében az átadás-átvétel a belgáktól. Első mondatom az elnökségi program bemutatásánál így hangzott:

 megjöttek a magyarok.

 Nemcsak ott kell lenni, hanem jelen kell lenni - büszkén arra, hogy magyarok vagyunk. 

A világ legjobb dolga magyarnak lenni!

Ez az öröm, büszkeség és boldogság sugározzék kultúránkból, családjainkról, sikeres fiataljainkról! Én ezért fogok teljes erőmmel és minden tudásommal dolgozni.