Mi a célja Orbán diplomáciai hadjáratának? – videóinterjú Schmidt Máriával

Mi a célja Orbán diplomáciai hadjáratának? Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című podcastjának vendége volt, Huth Gergellyel beszélgetett.

Mindenki láthatja, hogy Orbán Viktor megtesz mindent, amit lehet és még annál is többet a béke érdekében. Nagyon-nagyon rossz dolog ez a háború, furcsa számomra, hogy sokan bagatellizálják ezt a kérdést, pedig mindenféle tekintetben kihat az életünkre. Nem is tudjuk felmérni, hogy ha majd egyszer vége lesz, akkor mennyi ideig fogja meghatározni a mindennapjainkat az a feltételrendszer, ami a háború után kialakul 

– mondta a Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója a PestiSrácok podcastjában.

Az Európai Unió fontos országaiban vezetői pozíciót betöltők, annak ellenére, hogy a nép már leszavazta őket, nem ismerik fel Orbán Viktor törekvésének jelentőségét. Pedig Orbán célja az, hogy Európa ne maradjon ki abból a megállapodásból, ami előbb-utóbb elkerülhetetlen Oroszország és az Egyesült Államok között

– mondta a PS műsorában Schmidt Mária.

Fotó: Facebook / Orbán Viktor

A kérdésre, hogy a világ vezetői miért fogadják egy tízmilliós ország miniszterelnökét, még akkor is, ha épp az unió soros elnökségét képviseli, a történész kifejtette: ő az egyetlen európai partner, akivel a reálpolitikai alapú tárgyalás még lehetséges.

Úgy látom, hogy Zelenszkij bizonyos szempontból megértette ezt az üzenetet, hiszen most először nyilatkozta azt, talán Ukrajinszka Pravdának, hogy a következő béketárgyalást ki kell bővíteni Oroszországgal. Tehát most először mondta ki, hogy le kell ülni az oroszokkal a tárgyalóasztalhoz.

Schmidt Máriának felidézték azt is, hogy Orbán Viktor a köztévének adott interjújában a tűzszünet mellett a kereskedelmi háború elkerülését nevezte a legégetőbb témának.  

Amerika rákényszerítheti-e Európát és benne Magyarországot egy totális kereskedelmi háborúra, blokádra, vasfüggönyre a Kelettel szemben és így mi lesz a most épülő kínai beruházásokkal? 

Rákényszerítheti, ne legyenek illúzióink. Nem tudom, hogy az amerikai politika valóban ebbe az irányba lép-e tovább, de nyilvánvaló, hogy az amerikaiaknak a fő kihívója Kína. Az amerikai világhatalmi pozíciónak már nagyon sok pillére ledőlt és ezek Kínában, illetve a világ keleti részén épültek fel újra. Ami még megmaradt Amerikának, az a katonai és haditechnikai fölény. Állítólag, tegyük hozzá, hiszen az  Egyesült Államok az Ukrajnában szükséges hadianyagokat sem képes kellő kapacitással előállítani. E tekintetben is kezd meztelen lenni a király. Mindenesetre a fő kihívó Kína, ahol az ipari termelés, a technológiai fejlődés és mindenféle eredmény, ami naggyá és versenytárssá tesz egy országot, adottá vált. Emiatt az Amerikai Egyesült Államok előtt az a dilemma áll, hogy elfogadja-e, hogy már nem egyedül uralja a világot és megosztozik rajta, vagy pedig úgy ítéli meg, hogy most még elég erős ahhoz, hogy a pozícióját bebiztosítsa. Ez egy nagyon veszélyes pillanata a világtörténelemnek. Ha visszaemlékszünk, száz évvel ezelőtt pont egy ilyen dilemma miatt tört ki az első világháború, ami Európa hanyatlásának a kezdetét hozta, amikor a brit világbirodalom számára az egyesült Németország egy olyan kihívást jelentett mindenféle tekintetben, ami miatt úgy érezte, hogy  háborús konfliktust kell vállalnia

- érvelt a történész professzor, azt is kifejtve, hogy bár nagyon sokat remélhetünk Donald Trump győzelmétől, például az ukrajnai tűzszünetet, de az USA-Kína vetélkedés az ő elnöksége alatt is megmaradna.

Vajon nem szalasztom-e el az utolsó pillanatot, amikor még a kihívómat le tudom győzni? Ez a kérdés munkál az amerikai elitben!

- tette hozzá. 

Schmidt Máriától megkérdezték azt is, komolyan gondolja bárki azt Amerikában, hogy Kína katonailag legyőzhető, egyáltalán épeszű ember gondolhatja-e úgy, hogy ezt érdemes megpróbálni? 

A választ megkapják, ha megnézik, meghallgatják az interjút.