A kormány kemény választ adott Brüsszelnek a vendégmunkásokkal kapcsolatban

Az Európai Unióban élő orosz és belarusz állampolgárok kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon – derül ki egyebek közt abból az augusztus 21-én elküldött válaszlevélből, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter nevében küldött a kormány az Európai Bizottságnak, miután Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa még augusztus 1-jén azzal fordult a kormányhoz, hogy miért terjesztették ki a Nemzeti Kártya programot Oroszország és Belarusz számára is.

A Magyar Nemzet emlékeztet rá, hogy Ylva Johansson belügyi biztos aggályosnak nevezte a program bővítését, mivel szerinte az orosz és belarusz állampolgárok biztonsági kockázatot jelenthetnek az EU-n belüli személyek és termékek közötti szabad mozgást és nyitott határokat lehetővé tevő schengeni egyezményben részt vevő tagállamok számára. Johansson szerint a két ország állampolgárai akár kémkedést vagy más biztonsági fenyegetést is jelenthetnek a schengeni országok számára, a Pintér Sándor által jegyzett levél szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra. 

Megfelelő a mérlegelés szintje

Bóka János miniszter tette közzé a Facebookon a levelet, amelyben a magyar belügyminiszter úgy fogalmazott, hogy

Magyarország részéről a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálása esetén ugyanazon migrációs és biztonsági szűrésekre kerül sor, mint más tartózkodási engedélyek esetében. A Nemzeti Kártya kiállítása a vonatkozó európai uniós előírások figyelembevételével és a felmerülhető biztonsági kockázatok megfelelő mérlegelésével történik.

Hozzátette, hogy Magyarország továbbra is nagy jelentőséget biztosít saját nemzetbiztonsága, valamint az egész schengeni övezet védelmének. Pintér Sándor hozzátette: Magyarország az EU és a schengeni övezet külső határának védelmével már így is hozzájárul az övezet biztonságához, valamint az egyezmény működéséhez.

A levél mellékletében a belügyminiszter minden felmerült kérdésre és aggályra választ ad.

Ez az oka a kiterjesztésnek

A programban részt vevő államok bővítése kapcsán a kormány válaszában kifejtette, milyen magyar és uniós jogszabályok betartása szerint került arra sor. Emellett a kormány azt is elárulta, a döntésre az aktuális gazdasági helyzethez igazítva munkaerőpiaci és versenyképességi szempontok miatt került sor. A mostani döntés semmilyen módon nem érinti az orosz és belarusz állampolgárok nemzet- és közbiztonsági eddigi átvilágítását,

mivel a kormány a döntést megelőzően ezt is mérlegelte, és csakúgy, mint eddig, a jövőben is ugyanazon migrációs és biztonsági ellenőrzésekre kerül sor, mint más tartózkodásiengedély-kérések esetén

– tették hozzá. Pintér Sándor kifejtette azt is, hogy az Európai Unióban élő orosz és belarusz állampolgárok kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon, ennél jóval többen élnek Németországban, de Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is.

Ebből következően a biztonsági ellenőrzéseket a magyar kormány a korábbival megegyező szinten tartja, az említett állampolgárok számossága pedig nem jelent nagyobb kockázatot, mint a többi tagállamban

– áll a levélben, a következővel együtt:

a kormány nem számít arra, hogy a Nemzeti Kártyára jelentkező orosz és belarusz állampolgárok száma számottevően meghaladná a korábban igényelt tartózkodási engedélyek számát.

Az orosz és belarusz munkások érkezése azért sem jelent kockázatot, mert egyrészt nagyságban sem számít a kormány több igénylőre, másrészt pedig az átvilágítást nem egyszerűsítik, az továbbra is szigorú lesz – emiatt a kormány érve szerint a schengeni övezet többi országára sem jelentenek fokozott biztonsági fenyegetést a Nemzeti Kártyával rendelkezők. 

Bővebb információ ITT olvasható!