A Tűzfalcsoport elemzésében feltárja, hogy a szakértői vélemények vagy éppen médiaértesülések miképp válnak megkérdőjelezhetetlen tényekké.
Pár nappal ezelőtt a Wall Street Journal nyilvánosságra hozott egy jelentést, amely szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eredetileg jóváhagyta az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának tervét, de később leállította azt, miután a CIA figyelmeztette az akció kockázataira. A terv májusban született meg, és nagyjából 300 000 dollárba került. Egy kis charterjachtot béreltek Rostockban, Németországban, hatfős ukrán legénységgel, akik az akciót végrehajtották. Az akcióban tapasztalt különleges műveleti tisztek és egy volt hírszerző, Roman Cservinszkij is részt vett.
Az akció során búvárok erős robbanóanyagot helyeztek el a gázvezetékeken, és időzített detonátorokkal robbantották fel azokat a mélyben. A jelentés megerősíti, hogy a német nyomozók most Zaluzsnij szerepére fókuszálnak.
Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban a nemzetközi sajtóban több lehetséges elkövető is szóba került. Több médium, szakértő, politikai párt is megvádolta Oroszországot azzal, hogy szándékosan hajtotta égre a szabotázsakciót. A vádak mögött az a feltételezés állt, hogy Oroszország így próbálta meg destabilizálni Európa energiabiztonságát és politikai nyomást gyakorolni az EU-ra.
Például az ukrán vezetés gyorsan azzal vádolta Oroszországot, hogy a gázvezeték elleni támadást saját geopolitikai érdekei miatt hajtotta végre, célként Európa energiabiztonságának megingatását és az EU-nak az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos álláspontjának gyengítését.
A Tűzfalcsoport szerint az USA politikai és hírszerzési tisztviselői közül néhányan szintén Oroszországot látták felelősnek a robbantásért. Az amerikai politikai diskurzusban sokan úgy vélték, hogy Oroszország stratégiájának része lehetett az energiaellátás megszakítása Európában, hogy így okozzon káoszt, és növelje az EU politikai és gazdasági nyomását.
Szinte az első perctől fogva (ezt később látni is fogjuk), ez a két narratíva vált uralkodóvá az itthoni közbeszédben is. Ezt erősítették a baloldali lapok és a baloldali lapokban megszólaló szakértők is.
A fenti elméleteket itthon kritika nélkül a teljes baloldali média és szakértői hálózat próbált terjeszteni. Többek között Rácz András is, aki a nyugati narratívával szemben nagyon óvatos kritikai szemlélettel állt a kérdéshez. Ő egy 24.hu-nak adott interjújában majdhogynem teljes bizonyossággal azt fejtegette, hogy bár számos elmélet létezik, a legvalószínűbb forgatókönyv szerinte az orosz szabotázs lehetősége, amely jól illeszkedik Moszkva korábbi geopolitikai taktikájába.
Így fogalmazott: „Oroszországnak nagyon is érdeke volt: felhajtotta a gázárakat, növelte Európa ellátási bizonytalanságát, fokozta Európa megosztottságát...”
Rácz egy másik interjújában is kitartott amellett, hogy az Egyesült Államoknak nem volt érdeke a robbantásban, míg Oroszország számára számos előny származott belőle. De a Mandinernek adott interjújában Rácz már tovább ment és azt is tudni vélte - vagy szakértőhöz nem méltó módon sejtette -, hogy az oroszok pontosan hogyan is követték el a robbantást. Ezt mondta: ”Én azt gondolom, hogy ezt az akciót, az orosz haditengerészetnek egy különleges egysége követte el, egészen pontosan kisméretű tengeralattjáróval. Tudjuk, hogy van ilyen képességük, tudjuk, hogy ilyen szcenariókat gyakoroltak, és tudjuk, hogy a közelben volt olyan hajó, amely képes ilyen tengeralattjárót hordozni.”
Az, hogy az Orosz Haditengerészet egyik hajója a közelben állomásozott, az a 444.hu-n is visszatérő bizonyító erőnek szánt motívum volt. Ők május 3.-án azt írták, hogy „nem sokkal a robbanás előtt orosz hadihajók jártak az Északi Áramlat vezeték környékén.”
Tehát Rácz és a 444 is azt próbálták sejtetni, hogy szinte biztosan az oroszok robbantottak. Ez a narratíva annyira erős volt a baloldali közbeszédben, hogy a 444 erről több cikket is írt.
Míg a 444 és a Telex is beszámolt az újabb fejleményekről, mely szerint mégis az ukránok követhették el a robbantást, addig Rácz András közelmúltbeli megszólalásaiban semmi önkorrekcióra utaló jelet nem találtunk. Többek között augusztus 16-án is adott egy hosszú interjút a Magyar Hangnak, amelyben egy szót sem ejtett az Északi Áramlat felrobbantásáról, pedig korábban azt mondta, hogy ez súlyos következménnyel jár Európa számára.
Az alábbi eset is jól bizonyítja, hogy azok a „szakértők”, akik a napi történéseket elemzik és értelmezik valójában nincsenek egy átlagos újságolvasónál mélyebb tudás birtokában, hiszen ők is csak a külföldi cikkekből, tudósításokból tájékozódnak. A probléma azzal van, hogy a közvéleményt nagyon könnyű megtéveszteni akkor, ha egy-egy szakértő a szakértő imázsa mögül fogalmaz meg olyan állításokat, amelyek hitelessége egyáltalán nem ellenőrizhető. Magyarul ő legitimálja azokat a sokszor híreknek beállított dezinformációkat, amelyek elterjesztése sok esetben valamelyik külföldi titkosszolgálat, NGO vagy kormány érdeke.
A teljes elemzés ITT olvasható el!
Korábban pedig az Origo is megírta, hogy Oroszország panaszt tett Németországnál az Északi Áramlat elleni merénylet miatt, valamint, hogy Orbán Viktor tusványosi beszédének hatására derülhetett ki, ki robbantotta fel az Északi Áramlatot.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK