Európai viszonylatban is kiváló helyen a magyar minimálbér

A magyar legkisebb keresetek értéke 6 uniós tagállamot előz meg: Bulgáriát, Lettországot, Észtországot, Szlovákiát, Csehországot és Máltát - mondta Molnár Dániel az Origónak adott interjúban. Öt országban pedig nincs minimálbér. Így az uniós középmezőnyben helyezkedik el a magyar effektív minimálbér. A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője értékelte lapunknak, ez miért fontos.

Az uniós középmezőnyben helyezkedik el a magyar effektív minimálbér - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel. Mit jelent ez, és miért fontos?

A minimálbér célja, hogy segítse a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévő munkavállalókat azáltal, hogy meghatározza az adható legalacsonyabb összeget. Ha nemzetközi összehasonlításban akarjuk vizsgálni a kérdést, akkor viszont figyelembe kell venni a magyar sajátosságokat is, hogy 

a minimálbér mellett létezik a garantált bérminimum, amely a minimálbérhez képest 22,2 százalékkal magasabb bért biztosít a munkavállalók azon részének, akik középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgoznak. 

Hazánk esetében ez a bérkategória a fontosabb, több mint kétszer annyian dolgoznak garantált bérminimumért, mint ahányan minimálbérért. Így tehát ha szakmailag helytálló összehasonlítást akarunk végezni az országok között, akkor figyelembe kell vennünk a garantált bérminimumot is, nemcsak a minimálbért, amellett, hogy korrigálunk az eltérő árszínvonal jelentette torzítással, és figyelembe vesszük a bérek vásárlóerejét is.

Jó helyen a magyar minimálbér.
Fotó: eepik.com, nyiregyhazaallas.hu

Az uniós országokban nem létezik a magyarhoz hasonló garantált bérminimum rendszer. Miért egyedülálló a magyar rendszer, mely elemei miatt nyújt sokat?

Magyarországon a minimálbér mellett létezik a garantált bérminimum is, ahogy már említettem, és erre azon munkavállalók jogosultak, akik legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgoznak. A gazdaságpolitikai logika a két bérkategória megkülönböztetése mögött, hogy a kormányzat így kívánja ösztönözni munkavállalói oldalról a magasabb képzettségi szint megszerzését, illetve jutalmazni azt. Van egyébként egy következménye is a minimálbér és a garantált bérminimum megkülönböztetésének: 

a kormányzat és a szociális partnerek (a munkavállalói és a munkáltatói oldal képviselői) a rendszeres éves bértárgyalások során a munkavállalók sokkal szélesebb körében tudnak hatást gyakorolni a bérdinamikára, mint azokban az országokban, ahol csak a legkisebb bérek kerülnek meghatározásra.

Hogyan alakult a minimálbér 2010 után, és miért fontos az azóta elért eredmény?

A minimálbér és a garantált bérminimum 2010 óta jelentősen, több mint 260 százalékkal emelkedett nominálisan, de az inflációt is figyelembe véve több mint 95 százalékkal nőtt, vagyis megduplázódott a legkisebb bérek vásárlóereje ebben az időszakban. A legalacsonyabb béreken foglalkoztatott munkavállalók jellemzően a leginkább kiszolgáltatottak, az ő érdekérvényesítési képességük a legkisebb, vagy azért, mert alacsony a képzettségi szintjük, vagy azért, mert olyan helyen élnek és dolgoznak, ahol kevesebb a munkalehetőség. Emiatt pedig szükség van arra, hogy a kormányzat szabályozói oldalról segítse őket a magasabb bérek elérése érdekében és így az életszínvonaluk növelésében. 

A minimálbér emelése társadalmi szempontból is kedvező eredményre vezet, ösztönzi a munkavállalást, a munkaerőpiacra lépést és javítja az alacsony jövedelmű háztartások helyzetét. 

Az elmúlt évek foglalkoztatás- és aktivitás-növekedésében, valamint a szegénység visszaszorulásában is jelentős szerepet játszott a bérek emelkedése, amelyet a kormányzat a minimálbér és a garantált bérminimum folyamatos és érdemi növelésével támogatott. De pozitív hatással járhat a gazdaság fehérítése szempontjából is a legkisebb bérek emelése, egyes ágazatokban elterjedt, hogy a munkavállalókat bejelentik minimálbérre, és a fizetésük afölötti részét zsebbe fizetik ki, ezáltal elkerülve az adófizetést. 

Ugyanakkor, ha emelkednek a legkisebb keresetek, akkor egyre nagyobb részt kénytelenek bejelenteni a munkáltatók, amely a költségvetés bevételi oldala mellett a munkavállalót is segíti, mert például emelkedik a nyugdíjbefizetése és így a várható nyugdíja is.

Nem mindegy, kinek milyen nyugdíja lesz. Fotó: Annie Spratt / Unsplash 

Magyarország hol áll európai összehasonlításban a minimálbér tekintetében?

Az EU-n belül 5 tagországban nincs általános minimálbér (Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország, Svédország). Ezen országok esetében jellemzően ágazati bérmegállapodások vannak érvényben, ágazati szinten határozzák meg a legkisebb keresetek értékét. Ha figyelembe vesszük a garantált bérminimum értékét is és azt, hogy a munkavállalók mekkora hányada kapja a két bértípust, illetve korrigálunk az eltérő árszínvonallal, vagyis vásárlóerő-paritáson nézzük az értékeket, akkor 

a magyar legkisebb keresetek értéke 6 uniós tagállamot előz meg: Bulgáriát, Lettországot, Észtországot, Szlovákiát, Csehországot és Máltát. 

De kiemelendő, hogy további 4 eurózóna tagországban (Portugália, Ciprus, Horvátország és Görögország) is csak kismértékben, legfeljebb 5 százalékkal magasabb a legkisebb bérek vásárlóereje.  

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK