A házelnök szerint statisztikailag igazolható, hogy száz évre visszamenőleg nem volt olyan tíz egybefüggő éve az országnak, mint amilyen ez az évtized volt. Ez az időszak gazdasági, életszínvonalbeli gyarapodást hozott a magyaroknak.
Az évtized mindenféle területen, a kulturális élet tekintetében, a védelempolitikában és a nemzetpolitikában olyan sikereket hozott, amelyekre vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon messze találhatók példák a magyar történelemben
- mondta előadásában Kövér László. Hozzátette, hogy a fejlődést ebben az időszakban a koronavírus-járvány sem tudta meggátolni, és bár voltak nehézségek, azokból "egészen jól kikeveredtünk". "A háború viszont olyan csapást mért egész Európára és benne Magyarországra is, amelynek végső kimenetelét, következményeit ma még nem látni" - emelte ki.
Úgy fogalmazott, a konfliktus okozta mindennapi nehézségek gazdasági és politikai természetűek is, emellett érintik a nemzetpolitikát. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország, amely hajlandó képviselni békepártiságát, ebből pedig nincs sok előnye, hiszen az európai országok kormányzatainak egy része érdekelt a háború folytatásában.
Amelyik kormányzat nem érdekelt ebben, és hasonlóképpen gondolkodik, mint a magyar kormány, nincs abban a politikai helyzetben, hogy álláspontját a gyakorlatban, a közös európai uniós vagy észak-atlanti döntéshozatalban meg is próbálja érvényesíteni
- mondta Kövér László. "Ma a háborúpártiak politikai és pszichológiai terrorja uralkodik Európában, és abból, hogy a kormány az álláspontját egyedül foglalja el, komoly hátrányai is származnak az országnak" - magyarázta. Elárulta, hogy jelenleg az köti le a kormány összes energiáját, hogy abban a nemzetközi környezetben, amelyben minden ellenük dolgozik, továbbra is felfelé ívelő pályán tartsák az országot, minimum megvédjék az eddig elért eredményeket.
A házelnök előadásában arról is beszélt, hogy
Magyarország európai uniós soros elnökségi célkitűzései közé tartozik az európai versenyképesség helyreállítása érdekében történő elmozdulás, az agárpolitika áttekintése, valamint a védelempolitika és a védelempolitikai együttműködés kérdése.
Kövér László szerint az európai demográfiai probléma hátterében az illegális migráció áll, és az elmúlt tíz év tapasztalatából kiolvasható, hogy a beutazók valójában nem az eltartók számát, hanem az eltartandók tömegeit növelik. Kiemelte, meg kell próbálni talpra állítani demográfiailag az európai társadalmakat, hogy legalább önmaguk fenntartására képesek legyenek, azaz elérjék a 2-2,1-es termékenységi rátát a jelenlegi 1,6-es átlagról.
Az Országgyűlés elnöke fontosnak nevezte, hogy egy állam önmagában szuverén maradhasson, hogy a saját magára vonatkozó döntéseket külső nyomástól függetlenül hozhassa meg.
Mint mondta, a szuverenitás az egyetlen eszköze annak, hogy a kormány Magyarország nemzeti érdekeit tudja érvényesíteni egy európai együttműködésben, az ország saját demokratikus döntéshozatalának folytatásaként. Szerinte ma már az európai uniós viták jelentős része arról szól, hogyan lehetne a nemzeti érdekeket háttérbe szorítani, és valami másfajta érdekrendszert rákényszeríteni az európai polgárokra.
Kövér László megfogalmazása szerint a politika,
a közélet nem egyfajta hobbi vagy luxus, hanem az a világ, amelyben a döntések, amikor megszületnek, kihatással bírnak az emberek életére.
Ezért abban a fiataloknak nemcsak négyévente a szavazásokon, hanem a köztes időszakokban is aktívan részt kell venniük, mert ezzel sokat tudnak segíteni a saját sorsukon.