Hamarosan egy QR-kód is elég lesz az igazoltatásnál

Elektronikus aláírásra, erkölcsi bizonyítvány letöltésére és időpontfoglalásra is alkalmas lesz a szeptembertől használható Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilalkalmazása – mondta a Mandinernek Szép Kristóf, a program terméktanácsadója, aki elmondta azt is, miért nem igazak a programmal kapcsolatos riogatások.

Szeptember elején élesedik a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilalkalmazása, amely egy újabb lépés az elektronikus ügyintézés felé. Már eddig is biztosított volt az előregisztráció, hányan éltek a lehetőséggel? 

Májusban indítottuk az alkalmazás egy korai verzióját, amely azt a célt szolgálta, hogy az alkalmazás használatához szükséges regisztrációt személyesen is el lehessen végezni a kormányablakokban. Azt gondoltuk, hogy akik nyáron betérnek a kormányablakba valamilyen ügyet intézni, egy füst alatt erre is vállalkoznak.

A mai napon már több mint hetvenezer letöltése van ennek az előregisztrációs verziónak is, ez alapján sikeresnek tekinthető ez a tervünk. 

Amikor most szeptembertől ténylegesen elindul az alkalmazás, nekik már nem kell a kezdeti regisztrációs lépéseket megtenniük. A személyes regisztráció továbbra is megmarad, de szeptembertől az e-személyi felhasználásával ez már online, otthonról is megoldható lesz. Az applikáció letöltése a Google Play-en és az Apple Store-on keresztül is biztosított. Továbbra is azt tanácsolom, hogy aki kormányablakba jár ügyet intézni, vigyen egy arcképes igazolványt és kérje a DÁP regisztrációt is, ez alig pár perc alatt megtörténik.

Konkrétan milyen funkciók lesznek elérhetők szeptember 1-től?

A mobilalkalmazás telepítése és a sikeres regisztráció után a felhasználó be tud lépni az állami weboldalakra, amelyet jelenleg az ügyfélkapun keresztül lehet elérni, például EESZT, eSZJA vagy a levelezési tárhely.

Lesz egy elektronikusaláírás-funkció, amelynek segítségével az állampolgár különböző pdf dokumentumokat tud majd hitelesen aláírni, úgy, mintha tollal szignóznánk egy papíralapú dokumentumot. 

Ezt az aláírási formát az EU minden tagországa elfogadja. Ráadásul egy dokumentumot többen is alá tudnak majd írni, ami szükséges például egy magánjogi szerződéshez. A későbbi cél, hogy ezt a piaci szereplők is használják majd és ennek megfelelően készítsék a szerződéseket ügyfeleik részére. Ami azonban a mindennapokat érintően a legfontosabb újítás, hogy a DÁP alkalmazással a rendőr előtt egy QR-kód felmutatásával tudjuk magunkat igazolni. Nem kell majd a személyit keresgélni.

Sokan vannak, akik a telefonjukban tárolják lefényképezve a személyit, TAJ-kártyát, lakcímkártyát, adószámot, ami nem túl biztonságos. Innentől viszont ezek az adatok új alkalmazásban elérhetőek lesznek, ahogy a gépjárművünk adatai is. Ezeket az adatokat a mobilból tovább tudjuk küldeni, ha épp arra van szükség. Az alkalmazásban időpontot foglalhatunk a kormányablakokba és teljesen digitális erkölcsi bizonyítványt is tudunk igényelni és letölteni.

Milyen egyéb lehetőségek várhatók később?

Fokozatosan bővülnek majd a funkciók, miközben folyamatosan monitorozzuk az állampolgári véleményeket. Olyan funkciókat akarunk beépíteni, amelyek valós, hétköznapi problémákat oldanak meg.

Az sem kizárt, hogy a postán majd úgy tudunk átvenni leveleket, küldeményeket, hogy nem kell okmányokat bemutatnunk, de az alkalmazás segítségével akár koncertre, sporteseményre is be tudunk lépni, dohányboltban a korhatárunkat igazolni.

Jelenleg azonban az a cél, hogy azon okmányok adatai, amelyeket jelenleg a pénztárcánkban hordunk, az okostelefonunkba kerüljenek.

Fontos fejlesztések lesznek majd az ePosta és az eFizetés szolgáltatások. Az ePosta segítségével a közigazgatási szervekkel levelezhetünk.

Az eFizetés lényege pedig, hogy ha az állami ügyintézések során valamit ki kell fizetnünk, akkor a DÁP mobilalkalmazásban egy gombnyomásra meg tudjuk ezt tenni.

Mennyi felhasználóval számolnak, mi lenne a cél?

Szeretnék, ha milliós számokról beszélhetnénk majd. Nem irreális elvárás ha két év múlva már három millió felhasználója lenne a rendszernek. Az állam próbálja a párhuzamosan működő szolgáltatásokat csökkenteni és a DÁP-ra fókuszálni, ezt fejleszteni. Később így ki lehetne váltani olyan platformokat, mint az ügyfélkapu. De ez sem egyik napról a másikra történik majd, hanem átmeneti időszakok biztosításával.

Mi történik ha elvesztem vagy ellopják a telefonomat, amelyen ott a DÁP alkalmazás?

Mindkét helyzetre úgy készülünk, mint a pénzintézetek a bankkártya elvesztésére vagy ellopására. Itt is ugyanúgy meglesznek azok a telefonos és online csatornák, ahol jelezni lehet majd, hogy eltűnt a telefonunk.

Mi az állampolgári jelzés alapján tudjuk törölni a hozzáférést az alkalmazáshoz.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki ellopja a telefonunkat és még tudja is a jelszavunkat, majd megpróbál belépni az alkalmazásba, nem fog neki sikerülni. Az alkalmazást egyébként is PIN-kód védi, de ugyanúgy lehet biometrikus azonosítást is használni. Az informatikai szakembereink pedig akkor is meg tudják tenni a szükséges lépéseket, ha gyanús tevékenységet érzékelnek. 

Közben azért megkezdődött a riogatás is, hogy az alkalmazás komoly adatvédelmi visszaélésekre is alkalmas lehet az eddig egymástól független rendszerek (mint például a banki és az egészségügyi) összekötésével.

Egyrészt a mobilfejlesztés során a nemzetközileg előírt standardokat maradéktalanul figyelembe vettük. Független információbiztonsági szakértők vizsgálják az alkalmazás feltörésének lehetőségét. 

Másrészt az állami nyilvántartások logikája sem változik, nem jön létre egy összesítő, szupernyilvántartás. 

Egyszerűen csak a meglévő személyes adatokat adjuk át az állampolgárnak a mobilkészülékére, könnyen használható módon.

Olyan találgatások is megjelentek, hogy bár most még önkéntes alapú a DÁP használata, előbb-utóbb úgyis kötelező lesz.

Azok a szolgáltatások, amelyek jelenleg a kormányablakon keresztül személyesen elérhetők, a jövőben is azok lesznek. Aki nem akar digitális keretek között ügyeket intézni, ugyanúgy megteheti majd a hagyományos módokon. Nyilván figyelembe kell vennünk, hogy a magyar lakosság egy része ezekben módszerekben bízik vagy fél a digitális lehetőségektől.

Az interjú a Mandiner oldalán olvasható!