Elképesztő magyar siker: a Szegedi Tudományegyetem a világ legjobb 500 egyeteme közé került

Vágólapra másolva!
Augusztus közepén jelent meg a ShanghaiRanking Consultancy magas presztízsű egyetemi kiválósági világranglistája, a 2024-es Academic Ranking of World Universities (ARWU). A rangsorra csak négy magyar egyetem került fel, a Szegedi Tudományegyetem világviszonylatban a 401-500. helyen végzett. Ezzel több száz helyet javított, és a legjobb hazai eredményt érte el az SZTE - áll Szegedi Tudományegyetem közleményében.
Vágólapra másolva!

A napokban jelent meg az Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsor 2024-es kiadványa. Az ARWU a THE (Times Higher Education) és a QS (Quacquarelli Symonds) rangsorok mellett a három, világszinten mértékadó rangsor egyike. Az SZTE összesített eredményei alapján évek óta mindhárom rangsorban Magyarország egyik vezető egyeteme.

SZTE, Szegedi Tudományegyetem
A rangsorra csak négy magyar egyetem került fel, a Szegedi Tudományegyetem világviszonylatban a 401-500. helyen végzett

A Szegedi Tudományegyetem a legjobb magyar egyetemként végzett a nemzetközi rangsorban, amelyre idén is csak négy hazai intézmény került fel. Az SZTE világviszonylatban a 401-500. helyet tudhatja magáénak, ahová egy év alatt több száz helyet javítva, a 701-800. helyről lépett előre.

A nemzetközi szakértők több mint 2500 felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos munkáját vizsgálták, és a világ legjobb 1000 egyeteme került fel a nyilvános rangsorra. A listát több kiválósági indikátor alapján állítják össze, az oktatás minősége, az oktatók, kutatók és az egykori hallgatók szakmai elismertsége (pl. Nobel- és Fields-díjasok száma), a publikációs teljesítmények, tudományos munkák idézettsége, az egy főre vetített akadémiai teljesítmény számít a rangsor kialakításakor.

A Szegedi Tudományegyetem olyan kiváló felsőoktatási intézmény, amely Szent-Györgyi Albert (1937) és Karikó Katalin (2023) személyében két Nobel-díjassal büszkélkedhet, Szent-Györgyi professzor egyetemünk kutatójaként kapta az elismerést, míg Karikó professzor asszony egyetemünk alumnája és jelenleg professzora

– mondta Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora.

Az SZTE az ARWU rangsor csaknem mindegyik indikátora szerint javította teljesítményét. Ahogyan azt az eredmények is tükrözik, a Szegedi Tudományegyetem számára az intézményi kiválóság biztosítása alapvető érték, amit a kiemelkedő nemzetközi és hazai kutatókkal való együttműködésein, a széleskörű partnerkapcsolatain, a tudományterületeken átívelő interdiszciplináris szemléleten, a meghatározó oktatási, kutatási, művészeti, gyógyítási tevékenységén és aktív társadalmi szerepvállalásán keresztül egyaránt támogat.

A rangsor első tíz helyén amerikai és angol egyetemek végeztek, a listát a Harvard University vezeti, ezt követi a dobogón a Stanford University és az MIT. Az SZTE európai együttműködésében (European University Alliance for Global Health) résztvevő nagynevű partner egyetemek közül többen az ARWU lista szerint a világ 150 legjobb egyeteme között vannak (Université Paris-Saclay, LMU München, Lund University). Ez mind az oktatási, mind a kutatási együttműködések terén segíti az egyetemet a kiválóság javításában, és megmutatkozik a rangsorokban betöltött, egyre előkelőbb pozíciójában is. 

Karikó Katalin, mnb, emlékérme, ünnepség
Karikó Katalin
Fotó: MNB

A teljes világrangsor itt érhető el: Academic Ranking of World Universities 2024

Az SZTE elődintézményét Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581. május 12-én alapította Kolozsvárott. A „Magyarország második tudományegyetemeként” újjászülető universitast az I. világháború végén a román hatóságok száműzték, 1921-ben Szegeden talált otthonra. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával lett „Tisza-parti Göttinga” a Szegedi Tudományegyetem. Itt végezte a biológiai égés folyamatával kapcsolatos, különösen a C-vitamin és a fumársav katalízis szerepét tisztázó, Nobel-díjjal elismert kutatásait Szent-Györgyi Albert. Itt tanult és lett biológussá, a biokémia doktorává Karikó Katalin, a COVID-19-pandémia megfékezésében kulcsszerepű modern vakcina fejlesztését, az mRNS-alapú orvosi technológiát felfedezéseivel megalapozó, az elmúlt két és fél évben több mint száz elismeréssel jutalmazott tudós, az SZTE professzora, aki – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – megkapta a 2023-as élettani és orvosi Nobel-díjat.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!