A kormány megvédte volna a Római-partot az árvíztől, de Karácsonyék elutasították

Elhagyta az árvíz Magyarországot, már az apadás is megkezdődött. Azonban az elmúlt napokban egyrészt a magyarok különleges összefogásának, másrészt az elmúlt években az országban megépült mobilgátaknak és fejlesztéseknek volt köszönhető, hogy nem történt tragédia. Ugyanakkor ez nem mondható el a Római-partról, ahol kifejezetten nagy veszélynek voltak kitéve a polgármester nélkül maradt óbudaiak akik még segítséget is alig kaptak a III. kerületi önkormányzattól és a fővárostól, miután Karácsony Gergelyék semmit sem csináltak. A Tarlós István idején készült terveket semmibe vették, és nem építettek semmit.

Nem vitás, Tarlós István főpolgármestersége alatt már kiépültek volna a nagy védelmet és biztonságot nyújtó mobilgátak, melyet már 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag támogatott. Csupán az volt a kérdés, hogy melyik tervet valósítják meg. Ezzel szemben Karácsony Gergely és párttársai  

cinikusan azt mondták, az úgynevezett "hullámtéren", vagyis a partvonalon élők védelme "nem a főváros dolga". 

2013 tavaszán megkezdődhettek volna az építési folyamatok, tervek szerint 2014 második felére pedig már el is készült volna egy 3,1 kilométer hosszú gátrendszer. Az Index arról számolt be, hogy az árvízvédelmi mű tervezéséről szóló szerződést már alá is írták.  

A beruházásra 2,5 milliárd forintot biztosítottak.

- írták. 

Az LMP-ből kiváltak, tehát a Párbeszéd pár civil, zöld aktivista társaságával előbb petíciózni, majd tüntetni kezdett a döntéssel szemben. Ugyanis nem tetszett az ellenzéki pártnak, hogy a partvonalra tervezték volna megépíteni a mobilgátat, mert azzal pár száz fát kellene kivágni a mobilgát és a tervezett szerviz út nyomvonalán. 

Karácsonyék azon követelése, hogy vonják be a helyi civileket is a döntéshozatalba, azért volt már akkor is megtévesztő, mert tíz évvel később éppen a jelenlegi főpolgármester volt az, aki semmibe vette az ott lakók igényét és kérését, majd a területet "hullámtéri besorolást" kapott. Vagyis úgyvdöntöttek,

hogy el kell bontani a parton álló ingatlanokat. 

Az eredeti tervek szerint a védműtől jobbra és balra 10-10 méterre nem lehetnek sem közművezetékek, sem fák. Ha a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon építenék a védművet (amiről Karácsonyék beszéltek, de nem csináltak semmit), akkor a nagynyomású víz- és gázvezetékek kiváltása miatt 8-10 milliárd forint lenne a beruházás költsége, míg a parton létesítendő mobilgát ennek alig több mint harmada.

Egyesek most azt követelik, hogy csak azért fizessünk közpénzből majdnem háromszor annyit egy védműre, hogy egy csomó ember - ideértve a sportlétesítményeket és legálisan épült lakóépületeket - rosszul járjon" 

- jelentette ki Tarlós István akkor. Majd hisztériakeltésnek nevezte, hogy egyes civil szervezetek a fakivágásokkal kampányolnak a védmű ellen. Mint mondta, körülbelül 700 fa van azon a területen ahol fákat kell kivágni.

A lapunknak akkor adott interjújában elárulta, hogy elérték, hogy mindez kiemelt beruházás legyen. 

Ha valakik annyira nem akarják, hogy ez a védmű megépüljön, és végül megakadályozzák az építkezést és valami baj történik, biztos, hogy nem mondhatják el, hogy ebben nem volt felelősségük. Erre legyenek felkészülve, akik a csúsztatásoktól sem riadnak vissza, csak hogy akadályt állítsanak"

- üzente a petíciót elindítóknak. 

Végül 2015 januárjában eldőlt, hogy a főváros ugyan leállította a mobilgát építési tervét és annak engedélyezési eljárását, viszont a helyére egy sokkal nagyobb védmű felállításának ötletét találták ki a Római-partra. Bár több fát kellett volna kivágni, de a 10 milliárd forintos kiemelt állami beruházás részeként megvalósult volna a partfal védelme mellett új közterek kialakítása, kerékpárút, nyilvános illemhelyek és a parkosítás is. Tarlósék elképzelése szerint mindez el tudott volna készülni 2019 januárjára. A zöld aktivista tüntetőknek ez viszont továbbra sem nyerte el tetszését, szerintük a mobilgátat a föveny megmaradása érdekében "a kerítések tövében vagy a Nánási–Királyok útján" kéne felállítani amely 100 méterrel beljebb húzódik a parttól. 

Azonban hiába cirkuszoltak, 2017-ben a fővárosi közgyűlés úgy döntött, hogy a gát a part mentén fog húzódni mert az ott élő lakosok ingatlanjait is meg kell védeni. Hangsúlyozták ugyanakkor az ülésen, hogy nem tönkretenni, hanem fejleszteni akarják a partot. Továbbá ez a megoldás 7 milliárddal került volna kevesebbe, mint az a verzió, amiért a zöld aktivisták tüntettek. Ráadásul a főváros által elfogadottat javasolták a Műegyetem szakértői is. 

Azonban ezt követően megkezdődött a fővárosi önkormányzati kampány is, amelyen Karácsony Gergely elindult főpolgármester-jelöltnek, a hecckampányának pedig eleme az volt, hogy felhergelte a budai lakosokat a római-parti mobilgát megépítésével szemben. Az egyik sajtótájékoztatón 2019-ben a következőkt mondta:

 „ha megválasztanak, és ez a mai főpolgármester-jelölti vállalásom, akkor fel fogom gyorsítani az árvízi védekezést Budapest egész területére vonatkozóan és itt ebben az övezetben is azt az egyedüli szakmailag és természeti örökségvédelmi szempontjából egyedüli lehetséges alternatívát fogjuk választani, hogy megerősítjük az itteni gátakat. Azonban az elmúlt 5 évben nem történt semmilyen előrelépés az ügyben."

Ehelyett 2023-ban Karácsony megvalósította azt, amit még LMP-s politikusként felszólalt, vagyis a parthoz közeli 70 hektáros területet hullámtérnek nevezte a főváros, ezzel pedig veszélybe került az itt élők ingatlanjai. Az ATV stúdiójában így kommentálta a döntést: 

a természetes partszakasz megvédése, az fontosabb, mint kétezer olyan ingatlannak a megvédése, amely nem lakóingatlan, és amelynek a tulajdonosai abban a hiszemben építettek ott bármit, hogy pontosan tudták, hogy ez egy árterület."

Ráadásul azok se jártak jobban, akik a Nánási út–Királyok útja nyomvonalon élnek, hiszen az elmúlt években ott se épült meg a mobilgát. A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy a védműből eddig csupán két szakasz épült meg: a pünkösdfürdői védmű és az Aranyhegyi-patak mentén futó védmű. 

A kettőt összekötő középső szakasz pedig legkorábban csupán 2029-ben készülhet el.