Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Nemzeti Nyomozó Iroda a baloldali vezetésű XVIII. kerületben felmerült állítólagos visszaéléseket vizsgálja – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap információi szerint az utóbbi ügyben is az Anonymous által nyilvánosságra hozott hangfelvételek alapján lehet arra következtetni, hogy súlyos bűncselekményeket követhettek el Pestszentlőrincen. Az óbudai korrupciós botrány mellett most ismét egy baloldali vezetésű kerületben indult nyomozás. Mire enged ez következtetni?
A baloldali kerületekben zajló korrupciós ügyek a 2010 előtti Gyurcsány-Bajnai korszak baloldali kormányzásának folytatásaként is értelmezhetőek. Dogmatikai értelemben a korrupciós jellegű bűncselekmények generális jellemzője, hogy megingatják az állami, társadalmi és gazdasági szervek, továbbá a hivatalos személyek jogszabályszerű működésébe vetett bizalmat, összességében pedig veszélyeztetik a közélet tisztaságát.
Egy modellszerű, korrupciós kapcsolatban szükségszerűen két fél áll egymással szemben, az egyik fél, aki az előnyt kéri, elfogadja, a másik fél pedig aki adja, ígéri.
Az említett baloldali korrupciós bűncselekmények ebből következően egy akár több évtizedre visszanyúló gyakorlatára mutathatnak rá, amelynek egyik fő jellemzője, hogy összeszokott, korrupt szereplők láncolatából épül fel.
Budai Gyula fideszes képviselő még 2022 tavaszán tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) azt követően, hogy Anonymous egy olyan vágatlan hangfelvételt hozott nyilvánosságra. Ebben arról hallhatóak információk, hogy a XVIII. kerületi ingatlanfejlesztések után komoly vagyonok vándorolhatnak Szaniszló Sándor DK-s polgármesterhez, a helyi alpolgármesterhez és azokhoz az emberekhez, akik elősegítették a gyors, olajozott ügymenetet. Ha kiderül, hogy az említett személyek érintettek, milyen bűncselekménnyel/bűncselekményekkel vádolhatják meg őket?
Az említett ügyben két évvel ezelőtt csalás, befolyással üzérkedés és hivatali visszaélés gyanúja miatt indult nyomozás. Amennyiben a sajtóhírek szerint folyamatban lévő eljárás igazolja a feljelentő gyanúját, akkor rendkívül súlyos büntetések kiszabását indítványozhatja a bírósági szakban az ügyészség. Általánosságban a csalás jelentős kár (5.000.001-50.000.000 forintig) okozása esetén öt évig, ha pedig különösen nagy kár következett be (50.000.001-500.000.000 forintig), akkor kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, a befolyással üzérkedés pedig már alapesetben is akár öt évi szabadságvesztéssel büntethető.
A felvételeken hallható, hogy az Üllői út 323. szám alatt épülő nyolcvanhat lakásos beruházásból az érintettek négy lakást tudtak maguknak „kikanyarítani”. Ezek közül kettőn a helyi polgármester és az alpolgármester, további kettőn pedig az álarcos alak felvételén beszélő, baloldali kötődésű személyek osztozhattak. Ha ez igaz, jogilag milyen büntetés várhat az érintettekre?
Ahhoz, hogy büntetés lehetséges mértékét adekvát módon körülírhassuk, az ügy összes körülményét ismernünk kellene. Ugyanakkor, ha a sajtóhírek alapján megismerhető gyanú beigazolódik, esetlegesen vesztegetés elfogadása bűncselekmény elkövetésével is összefüggésbe hozhatnak önkormányzati vezetőket. Ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele akár nyolc évet is elérheti. Mivel több bűncselekmény elkövetése is felmerült azonos személyek esetén, meg lehet említeni azt a lehetőséget, ha bűnhalmazatban bírálják el az adott cselekményeket. Amennyiben az utóbbi kategóriába tartozó bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.
Mikorra várható eredmény az ügyben?
Abban az esetben, ha vádemelésre kerül sor egy büntetőügyben, és nem születik az előkészítő ülésen teljes körű beismerésen alapuló ítélet, akkor az ügy bírósági szakban folytatódik, amelynek hossza számos körülménytől függhet. Ráadásul a korrupciós bűncselekmények differentia specificája, hogy nem a könnyen felderíthető bűncselekmények körébe sorolhatóak.
A már említett óbudai korrupciós botrány és ez az eset mennyire mondható jellemzőnek a baloldalon?
A baloldali önkormányzatoknál tetten érhető korrupció nem csupán véletlenszerű esetek sorozatának, inkább hosszú évtizedek óta jellemző gyakorlatnak tűnik.
A baloldali kormányzati és politikai vezetés alatt számos jelentős korrupciós botrány robbant ki, amelyek közvetlenül befolyásolták az ország gazdasági és politikai életét.
A Karácsony Gergely nevéhez köthető hídpénzbotrányt érintő nyomozati cselekmények során felmerült a sikkasztás, vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja is, ami arra utal, hogy a költségek túlárazása mellett a pénzeket szándékosan eltüntethették.
A 2021-es Városháza-botrány szintén a baloldali főpolgármesterhez köthető és az önkormányzati ingatlanok értékesítésével kapcsolatos titkos tervekről szólt.
Kiderült, hogy a budapesti városvezetés titokban próbálta eladni a Városházát. Az ún. Anonymus által közzétett felvételek szerint az ingatlanok értékesítése egy jutalékos rendszer szerint zajlott, ahol a jutalékot egy meghatározott kör kapta. A nyomozás során a rendőrség tízórányi vágatlan felvételt szerzett be, amelyek a korrupciós ügyek további részleteit is felfedhetik.
Lehetnek még hasonló esetek, amelyek eddig nem kerültek a hatóságok tudomására?
A jelenleg ismert információk alapján a baloldali önkormányzati korrupció rejtett és komplex rendszereken keresztül működött, illetve működik, így a korrupciós tevékenységek feltárása hosszú időt vehet igénybe, mivel a bűncselekmények felderítése és a bizonyítékok összegyűjtése időigényes az ismert ügyek fényében. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy
2019-ben alapjaiban rengették meg a hazai nyilvánosságot a XIX. kerület egyik szocialista önkormányzati képviselőjéről napvilágra került felvételek, amelyen a politikus – egy ismeretlen eredetű fehér port tartalmazó tasak birtokában – részletesen beszámol arról, milyen törvénytelen, számos büntetőjogi tényállás elkövetési magatartását megvalósító cselekményt követett el.
A baloldal a nyilvánosságra került információk ellenére sem vállalta a felelősséget. Az ügy kipattanását követően nem láttuk sem a jogi, sem a politikai következményeket.
Ez a pestszentlőrinci már fővárosi ügy, nem a DK-hoz és nem Gyurcsányhoz köthető az információk alapján, hanem annál szélesebb körű korrupció. Ez miért aggasztó?
Az említett részben folyamatban lévő, részben el sem indult büntetőeljárások kapcsán fontos annak kihangsúlyozása, hogy a nem egy alkalommal súlyos korrupciós bűncselekmények konkrét büntetőjogi tényállásait kimerítő cselekmények beismerését leplező hanganyagok következményei – kiemelve az ezekért a tettekért morális alapvetésként is viselendő politikai felelősségvállalást és szembenézést – rendre elmaradtak.
A kompromittálódott baloldali politikusok és a jogellenes cselekményeiket kiszolgáló érdekkörök továbbra is az ellenzéki politikai élet meghatározó alakjaiként és háttérembereiként képezik annak szerves részét.
Eddig legalábbis erről beszélhetünk, de az elmúlt hetek fejleményei alapján bizakodóak lehetnek azok a tisztességes magyar emberek, akik a balos önkormányzati korrupciós gépezet leleplezésében és felszámolásában érdekeltek.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
