Miért bújik a mentelmi joga mögé Magyar Péter a diszkóbotránya után?

Radnai és Magyar a luxusszórakozóhelyen.

Fotó: TV2 képernyőfotó

Jogi szempontból az ilyenfajta védekezés, a kulturális különbségekre és az áldozat szubjektív megítélésére hivatkozás, rendkívül gyengének tekinthető, mivel a magyar büntetőjog egyértelmű kritériumokat határoz meg a zaklatásra, így amennyiben Magyar Péter mentelmi joga felfüggesztésre kerül, a büntetőeljárás folytatódhat, és elkerülhetetlenné válik a büntetőjogi felelősségre vonása – mondta el az Origónak a Századvég tudományos igazgatója. Ifj. Lomnici Zoltán Magyar nyári diszkóbotránya kapcsán elmondta, hogy az elkövetők sokszor azzal védekeznek, hogy az áldozat nem zaklatásnak élte meg közeledésüket. Tegyük hozzá: Magyar Péter nem hajlandó lemondani mentelmi jogáról, így - szemben egy átlagemberrel - meg fogja úszni mind a telefon ellopását, mind a verekedést, mind a fiatal lányok zaklatását.

Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt nevezték ki az MSZMP-s múlttal rendelkező férjét annak az OVB-tagnak, aki a Klubrádió jogi képviselője volt, most pedig Magyar Péternek adott igazat a Mandiner ellen indított perben első fokon mint bíró. A személyes összefonódás fényében mennyire tekinthető hitelesnek, elfogadhatónak egy ilyen bírói ítélet?

A Bírák Etikai Kódexének 2. cikke rögzíti, hogy a bíró az ítélkező tevékenysége során mindenféle befolyástól, nyomástól, fenyegetéstől és egyéb beavatkozástól mentesen jár el, és munkája során a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul. 

Ha a bíró politikai befolyásoltság alatt áll, és az ilyen jellegű kapcsolatai kihatnak a döntéshozatalra, az sértheti a bírósági eljárások tisztaságának és elfogulatlanságának elvét, ami elfogadhatatlanná teszi a bírói ítéletet.

Bele-belelendült a táncba...
Fotó: Ripost

A pártatlan, befolyástól mentes munkavégzés garanciájaként a törvény a bírákkal szemben különböző elvárásokat, a bírói tevékenységgel összeegyeztethetetlen úgynevezett összeférhetetlenségi okokat fogalmaz meg. A kizárás objektív okainál sokkal több vitára ad okot a kizárás szubjektív oka, amit elfogultságnak is neveznek. 

A törvény szerint a per elintézésében bíróként nem vehet részt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. Az elfogultság, mint kizárási ok, nehezebben megfogható, mint a konkrétabb körülményekhez köthető objektív kizárási okok.

Maga a felvetés – az igazságszolgáltatás esetleges elfogultsága – egyébként az USA-ban is aktuális. Alan Dershowitz, a Harvard jogászprofesszora a Donald Trump elleni egyik eljárásban a bűnösséget rábizonyító (2024. május 30-ai) döntés kapcsán azt nyilatkozta, hogy az esküdtszék tagjai – szerinte – korábban 85 és 90% közötti arányban szavazhattak arra, hogy Trump ne legyen elnök (get-Trump-jelölteknek nevezi őket), és akik mindent megtesznek, hogy megakadályozzák őt abban, hogy újra elnök lehessen. Dershowitz szerint a döntés az első politikai szavazatuk volt, csak éppen jogi tények kapcsán, és ehhez számítottan egy második szavazásuk lesz majd novemberben Trump ellen, illetve a büntető igazságszolgáltatás fegyverként való használatáról beszélt a neves jogászprofesszor.

Kiderült, hogy Magyar Péter olyan érveket hozott fel a tárgyaláson, miszerint Dél-Amerikában a tangó nevezetű tánc sokak számára itt, Európában erotikusnak számít, és lehet, hogy még zaklatónak is, a Mandiner tisztelt jogi képviselőinek is. Tehát bagatellizálta a zaklatás tényét. Elképzelhető, hogy megússza a baloldali politikus - lévén esze ágában sincs lemondani a mentelmi jogáról?

Fogalmazzunk úgy, hogy 

a magyar jogrendszerben a zaklatás fogalma objektív jogi normákon alapul, nem függhet kulturális eltérésektől. 

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 222. §-a szerint a zaklatást ugyanis az követi el, aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja. A bűncselekmény a személyes jellegre tekintettel magánindítványra üldözendő, vagyis zaklatás miatt büntetőeljárás csak a sértett feljelentése alapján indulhat. 

Magyar igyekezett minél közelebb kerülni egy fiatal nőhöz
Fotó: Ripost

Az elkövetők sokszor azzal védekeznek, hogy az áldozat nem zaklatásnak élte meg közeledésüket. A zaklatás bűncselekménye szempontjából azonban indifferens, hogy a passzív alanyban félelem alakul-e ki, mivel egy immateriális bűncselekményről van szó, tehát a bűncselekmény az elkövetési magatartások tanúsításával befejezetté válik.

Jogi szempontból az ilyenfajta védekezés, a kulturális különbségekre és az áldozat szubjektív megítélésére hivatkozás rendkívül gyengének tekinthető, mivel a magyar büntetőjog egyértelmű kritériumokat határoz meg a zaklatásra, így amennyiben mentelmi joga felfüggesztésre kerül, a büntetőeljárás folytatódhat, és elkerülhetetlenné válik a büntetőjogi felelősségre vonása.

Mit mutat az, hogy Magyar még mindig nem mondott le a mentelmi jogáról, pedig korábban elmondta, hogy ez neki nem fontos?

A mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem azt garantálja, hogy a képviselő szabadon gyakorolhassa megbízatását, és ne legyenek kitéve önkényes politikai zaklatásnak. Ilyen módon egy parlament egészének függetlenségét és feddhetetlenségét biztosítja. 

A részegen tántorgó baloldali politikus
Fotó: Ripost

Azonban a joggal való visszaélés tilalma, mint általános jogelv a mentelmi jogra, illetve a brüsszeli politikusokra is vonatkozik.

Bár az európai parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére elméletileg van lehetőség, az Európai Parlament (EP) gyakorlata alapján, miszerint a globalista fősodorral egyetértőket szinte soha nem adják ki a hatóságoknak (sőt adott esetben még „jogi menedéket” is biztosítanak egy EP-mandátum keretében olyanoknak, akik egyértelműen bűncselekményt követtek el, így például az utcán másokra támadó Ilaria Salisnak), erre jelenleg csekély esély mutatkozik.

Magyar kiskorú lányok fenekénél, guggolva táncolt
Fotó: Képernyőfotó

 

Számíthatunk a következő időszakban arra, hogy még agresszívebben fog fellépni Magyar?

Az EU kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyv 9. cikke alapján az EP-képviselőket mentelmi jog illeti meg. Magyar Péter vélelmezhetően ismeri azt a brüsszeli gyakorlatot, miszerint a globalista fősodorral egyetértőket szinte soha nem adják ki a hatóságoknak, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás pedig rendkívül hosszas, végső soron pedig nem jogi, hanem politikai alapon, egy politikai testület hozza meg a döntést a felfüggesztés tárgyában. 

Ugyanakkor a közszereplők felelőssége mindig sokkal nagyobb, és fokozottan kell tűrnie a személyes és a politikai viselkedését érintő társadalmi, így a sajtóban megjelenő kritikákat is. Magyar Péter azonban ezt az elvárást magára tekintve nem tartja kógensnek.

Egy 2024. február 2-án a francia Le Monde-ban közölt átfogó vizsgálati eredmény szerint már minden negyedik EP-képviselő személyesen érintett bírósági ügyekben vagy valamilyen büntetőjogi vonatkozású botrányban. Néhány hónappal az idei EP-választások előtt tehát az akkor hivatalban lévő EP-képviselők jelentős hányada összefüggésbe hozható volt szabálysértések vagy akár bűncselekmények elkövetésével, ideértve például a korrupciót, a sikkasztást vagy a zaklatást.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK