A kormány akciótervének középpontjában a gazdasági növekedés fenntartása és a fizetések növelése áll

A békeköltségvetés feltételeinek megteremtése mellett Orbán Viktor a békemissziójára is nagy hangsúlyt fektet, amely a következő időszak egyik fő célkitűzése lesz – jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán az Origo kérdésére a kötcsei találkozóval kapcsolatban. A Századvég tudományos igazgatója szerint Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ez a költségvetési stabilitás az alapja mindennek, és a kormány tervei alapján erre képesek is lesznek. A kormány célja ugyanakkor nem csupán a gazdasági helyzet stabilizálása, hanem egy átfogó, új gazdaságpolitikai irányvonal kialakítása a következő időszakban. A szakértő arról is beszélt, hogy Magyar Péter folytatja a baloldal régóta bevett szokását, miszerint a politikájuk meghatározó részévé teszik a hazugságokat, és valótlan állításokkal, közhelyekkel, populista módon az egészségügy és a közoktatás becsmérlésével próbálnak meg szavazatokat szerezni.

Orbán Viktor kormányfő múlt szombaton a hagyományos kötcsei találkozón ismertette átfogó gazdaságpolitikai vízióját. A miniszterelnök a cselekvési tervében részletezte Magyarország új helyét az átalakult világgazdaságban. Miért fontos, amiket elmondott Kötcsén Orbán Viktor, és ez hogyan határozhatja meg hazánk helyét a világban a következő időszakban?

Beszédében a miniszterelnök valóban kitért arra is, hogy Magyarországnak új gazdaságpolitikára van szüksége a Covid-járvány és a globális gazdasági válság utóhatásainak kezeléséhez. Az ennek megfelelő akcióterv középpontjában a gazdasági növekedés fenntartása és a fizetések növelése áll. Szóba került, hogy a jövőben egy multipoláris világrend alakul ki, és 

az unipoláris, nyugati dominancián alapuló világrend helyét egy keleti dominanciájú rendszer veheti át, amelyben Magyarországnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez.

A pandémia egyik fő tanulságának egyértelműnek kellene lennie a nyugat-európai vezetők számára is, nevezetesen hogy a globális és regionális stabilitás kulcsa a nemzetek azon képessége, hogy megosszák egymással ötleteiket, kezeljék a válságokat, megoldásokat teremtsenek, és kapcsolatokat alakítsanak ki. A magyar kormány ezt időben felismerte, és az elmúlt években a konnektivitás jegyében erősíti tovább a kül- és gazdaságpolitika főbb irányait. Egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy az ukrajnai háború miként változtatja meg a katonai erők általános egyensúlyát, vagy hogy a háború mikor ér véget. Szinte biztosnak tűnik azonban, hogy amíg Putyin vezeti Oroszországot (és például nem egy, a korábbi Jelcinhez hasonló, kevésbé fajsúlyos elnök), addig az Egyesült Államok és a NATO többi tagja egy új hidegháborúban vesz részt vele szemben, amely a valóságban hasonló lehet, mint az Egyesült Államok, illetve Kína (és stratégiai partnereik) között könnyen élesedő szembenállás az ázsiai térségben.

Orbán Viktor újságírók kérdéseire válaszolt az idei kötcsei találkozón
Fotó:  Orbán Viktor/Facebook 

Orbán Viktor szerint a semleges gazdaságpolitika kulcsfontosságú, melynek lényege, hogy semelyik blokk mögé nem szabad beállni, hanem nyitni kell mindenki felé, és mindig a magyarok érdekeit kell az első helyre tenni. A financiális semlegesség jelentőségét hangsúlyozva

Orbán Viktor Katart, Tokiót és Pekinget említette, a technológiai semlegességnél pedig arra utalt, hogy 2032-re el lehet érni a valódi energiafüggetlenséget, amellyel a NATO-nak és az EU-nak is egybevágnak a tervei. 

A kormányfő azt is hangsúlyozta Kötcsén, hogy a katonai konfliktusokból (ahogy hazánk eddig tette) mindenképpen ki kell maradni, itthon pedig a gazdaságpolitika és monetáris politika szintjén egység kell, külső és belső szinteken is érvényesíteni kell a nemzeti és nemzetgazdasági szuverenitást.

A tervében többek között ismertette, hogy hatalmas mértékben növekedni fognak a bérek, továbbá nőni fog a családtámogatások mértéke is. Ez egyrészt miért egyedülálló a világ jelenlegi folyamatai közepette, és mit jelez a kormány hozzáállásáról?

A nemzetközi térben jelenleg számos ország szembesül gazdasági kihívásokkal, például inflációval, növekvő élelmiszer- és energiaárakkal, valamint a globális recesszió kockázatával. Bruce Kasman, a J.P. Morgan vezető közgazdásza szerint az Egyesült Államok és a világ gazdaságát növekvő recessziós kockázatok fenyegetik, amit a legfrissebb gazdasági fejlemények tükröznek. A J.P. Morgan 2024 végéig 35%-ra emelte annak valószínűségét, hogy recesszió kezdődik, amely korábban csak 25% volt. Bár a szolgáltatási szektor továbbra is erős, a munkaerő-kereslet vártnál nagyobb gyengülése, valamint a globális gyártás és az eurózóna gyengeségei miatt a gazdasági növekedés kilátásai romlanak. Kasman hangsúlyozza, hogy a globális recesszió esélye 2025 végéig változatlanul 45%.

Ilyen körülmények között sok ország inkább megszorításokat alkalmaz, költségvetési kiadásokat csökkent, vagy a bérek növekedésének visszafogását tartja szem előtt. A BBC szerint az Egyesült Államokban az utóbbi időben a bérek növekedése jelentősen visszaesett. 2022 elején még 9,3%-os éves bérnövekedést mértek, ez az arány azonban 2024 januárjára 3,6%-ra csökkent. A ZipRecruiter 2023-as jelentése szerint az amerikai vállalatok 48%-a bizonyos pozíciókban csökkentette a fizetéseket. Az Indeed adatai alapján a vendéglátás és a kiskereskedelem szektorában a bérek növekedése 2022 februárjában 11,8%-os volt, míg 2024 januárjára ez az arány 3,4%-ra esett vissza. Ezzel szemben a magyar kormány célja a bérek jelentős emelése és a családtámogatások mértékének növelése, ami szembemegy a nemzetközi térben az elmúlt időszakban trenddé váló megszorításokkal.

Látható, hogy a magyar gazdaságpolitika irányítói bátran mernek lépni, hogy mielőbb lekerüljön az ország a nehéz gazdasági és inflációs pályáról. Ennek eredményei már látszanak, ugyanis hazánkban nőtt az egyik legnagyobb mértékben (inflációval korrigálva is az ötödik legjobb eredménnyel) a fizetések vásárlóereje az elmúlt négy évben az OECD-tagországok körében, miközben számos más államban még mindig nem éri el a Covid-válság előtti szintet a reálbér – ez derül ki a ma már 38 tagállamot számláló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkaerőpiacot vizsgáló, komparatív szemléleten alapuló friss kiadványa alapján. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy 

a magyar gazdaság szempontjából lényeges körülményként Németország számára az elmúlt négy év gyakorlatilag növekedés nélkül telt, legutóbb az Oroszország ellen bevezetett szankciók energiaválságba sodorták Németországot, a jelentős inflációt okozó energiaár-emelkedés súlyosan negatívan hatott Európa legnagyobb gazdaságára, aminek következtében a német gazdaság 2022/2023 telén recesszióba zuhant. 

A Deutsche Bank elemzői a 2024. évi (német) gazdasági növekedési előrejelzésüket nemrégiben alig 0,2 százalékra csökkentették. A magyar gazdaságpolitikát továbbra is úgy kell alakítani, hogy a külső negatív fejlemények minél kevésbé éreztessék a hatásukat. Mindezen körülmények értékelésével, illetve a Nyugat–Oroszország, és Nyugat–Kína szembenállás általánosan nehezítő gazdasági körülményei közepette érdemes értékelni a magyar gazdaságpolitika elmúlt években elért fontos eredményeit.

Mindezek mellett hangsúlyos a kisvállalkozói program elindítása is a tervben. A kormányfő ismertette, hogy olyan költségvetést kell csinálni, ami a pénzügyi egyensúly megőrzése mellett – ami a hitelminősítők meg az egész pénzügyi glóbusz miatt szükséges – képes 3-5 százalékos növekedést produkálni. Kijelenthető, hogy rendkívül hangsúlyos lesz a következő időszakban a gazdasági helyzet stabilizálása? Ez volt a legfőbb üzenet, amit megfogalmazott a kormányfő?

A beszéd alapján kijelenthető, hogy a gazdasági helyzet stabilizálása és a gazdasági növekedés elérése lesz a következő időszak egyik legfőbb célkitűzése. Az iránycél, hogy 2025-re a gazdasági növekedést 3-5 százalékos sávba tolja fel, miközben fenntartja a pénzügyi egyensúlyt, ami elengedhetetlen a hitelminősítők és a globális pénzügyi piacok szempontjából. 

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ez a költségvetési stabilitás az alapja mindennek, és a kormány tervei alapján erre képesek is lesznek. A kormány célja ugyanakkor nem csupán a gazdasági helyzet stabilizálása, hanem egy átfogó, új gazdaságpolitikai irányvonal kialakítása a következő időszakban. 

Orbán Viktor a beszéde közben
Fotó: Facebook

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Covid-járvány utóhatásai 2026-ig megmaradnak, ezért a helyzethez való alkalmazkodás elengedhetetlen. Orbán szerint a megoldást egy semleges gazdaságpolitika jelenti, amely során Magyarország nem köteleződik el egyik blokk mellett sem, hanem minden irányba nyitott marad, miközben mindig a magyar érdekek kerülnek az első helyre.

A Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottság részére megküldött Konvergencia Program 2024-ben 2,5 százalékos, míg 2025-ben már 4,1 százalékos növekedést valószínűsít, ezt követően pedig a magyar gazdaság éves szinten 4 százalék körüli mértékben bővülhet. Ezt az alapozza meg, hogy a reálbérek 2023 szeptembere óta folyamatosan emelkednek, támogatva a háztartások fogyasztásának bővülését és a gazdasági növekedést. A gazdasági helyzet stabilizálásának további lépéseivel Magyarország jövőre az EU-s növekedési rangsor élmezőnyében lehet majd, illetve a munkaerő iránti kereslet is tovább élénkülhet, így a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,7 millió fő felett alakulhat. Több mint egymillió fővel többen dolgoznak Magyarországon, mint a baloldali kormányok idején, ez pedig minden alapot biztosítani képes a pénzügyi egyensúly erősítéséhez és a gazdaság növekedéséhez.

A miniszterelnök beszélt a békeköltségvetésről is, és arról, hogy egész nyáron dolgozott azon, hogy a békemisszióját is folytatni tudja ősszel. Miért fontos ez, és mit mutat a kormányfő szándékairól?

A kormányfő már korábban is beszélt arról, hogy ha ma béke lenne, akkor a magyar gazdaság növekedése akár kétszeres is lehetne, de a német gazdaságot lejtőre tette a háború és az energiaválság; Magyarország számára ugyanakkor nagyon fontos, hogy továbbra is hozzáférjünk a nyugati piacokhoz, magyar gazdaság fókusza ezért Európában marad a keleti és afrikai kapcsolatok építése mellett. A békeköltségvetés feltételeinek megteremtése mellett Orbán Viktor a békemissziójára is nagy hangsúlyt fektet, amely a következő időszak egyik fő célkitűzése lesz.

Fontos és bátor vállalkozás a magyar békemisszió, így bármi, ami a békéért tenni szükséges erőfeszítések szerepét hangsúlyozza, a kormány ugyanis azt a határozott álláspontot képviseli már az ukrajnai háború kezdete óta, hogy itt nincs egyértelmű győztes vagy vesztes, a konfliktus mindig tárgyalásos úton rendeződik, először tűzszünettel, majd hosszú és fáradságos diplomáciai egyeztetéssorozattal. A magyar kormányfő békemissziója annyira jelentős, hogy nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is jelentős figyelmet kap. Olaf Scholz német szövetségi kancellár is támogatja a békefolyamatokat. Scholz szerint: „úgy vélem, hogy most van itt az ideje annak, hogy megvitassuk, hogyan lehet ebből a háborús helyzetből kilábalni, és gyorsabban békét teremteni, mint ahogyan az jelenleg látszik.” Scholz hozzátette, hogy biztosan lesz újabb békekonferencia, és szerinte fontos, hogy Oroszországgal is sor kerüljön tárgyalásokra. Ez a példa is jól mutatja, hogy Orbán Viktor békemissziója nemcsak Magyarország, hanem az egész nemzetközi közösség számára fontos, és hogy a nemzetközi politikai színtéren is komoly elismerésnek örvend a magyar békemisszió.

Az utóbbi idők stratégiai lépéseire térve a kormányfő elmondta, hogy a reptér a nemzeti vagyonnak a visszavásárlása. Arról is szólt, hogy a Vodafone megvásárlása pedig történelmi lépés, hogy Magyarországnak legyen magyar kézben lévő infokommunikációs, telekommunikációs, nagy nemzetközi erejű cége. Ezeket hogyan értékelhetjük, ezek miért fontos lépések?

A közérdek nevében a stratégiai szempontból fontos vállalatok és ágazatok nemzeti kézben tartása, ennek politikája fontos szerephez jut a globális világban, és a magyar kormány is tisztában van vele, hogy ez például az államközi, nemzetközi közlekedés és kommunikáció – hazánk számára releváns – gazdasági oldalát is meghatározza. A repülőtér nem csupán egy közlekedési csomópont, hanem kritikus infrastrukturális elem, amely jelentős hatással van az ország gazdasági és nemzetbiztonsági helyzetére. 

Az előző privatizáció során külföldi tulajdonba került reptér visszavásárlása lehetőséget biztosít arra, hogy Magyarország saját kezében tartsa e kulcsfontosságú létesítményt. A nemzeti tulajdon biztosítja, hogy az ország saját érdekeit jobban képviselhesse, és növeli a stratégiai irányítás képességét a jövőbeni gazdasági és politikai kihívásokkal szemben.

Orbán Viktor
Fotó: Facebook

A budapesti légikikötő osztalékfizetési képessége 30-35 milliárd forint, továbbá mértékadó iparági vélemények szerint is Budapest Lipcse mintájára a légiárú-szállítás európai zászlóshajója lehet; a KPMG számítása szerint 2022-ben a repülőtér teljes makrogazdasági hatása 1780 milliárd forintra tehető, ami abban az évben a nemzetgazdaság GDP-jének 2,7 százaléka volt. A létesítmény visszavásárlása, amely 3,1 milliárd eurós vételárral zárult, jelentős gazdasági lépés. A tranzakció részeként az állam 80 százalékos tulajdonrészt szerzett, míg a francia VINCI Airports 20 százalékot. Az állam számára előnyös, hogy a nemzeti tulajdon lehetőséget ad arra, hogy közvetlenül részesüljön a reptér által generált bevételekből, és jobban irányíthassa a jövőbeni fejlesztéseket.

A visszavásárlás nemcsak a szuverenitás erősítését szolgálja, hanem lehetőséget teremt a reptér fejlesztésére is. A cél a terminálok kapacitásának növelése és az utasszám jelentős emelése, amely a jövőbeni gazdasági növekedést is szolgálja.

A Vodafone Magyarország megvásárlása – mértékadó közgazdászok véleménye szerint – új fejezetet nyit a hazai telekommunikációs szektorban. E lépés célja, hogy Magyarország rendelkezzen egy olyan magyar kézben lévő infokommunikációs és telekommunikációs vállalattal, amely nemcsak helyi, hanem nemzetközi szinten is jelentős erejű. A Vodafone megvásárlása révén a magyar állam és a 4iG egy erős konvergens szolgáltatót hoz létre, amely képes versenyezni a nemzetközi piacokon is. Ez a lépés hozzájárulhat Magyarország digitális infrastruktúrájának fejlesztéséhez, a szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez, és növelheti az ország versenyképességét a globális gazdaságban.

Mindkét stratégiai lépés célja, hogy Magyarország gazdasági önállóságát és szuverenitását erősítse, továbbá, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő szereplővé váljon a nemzeti érdekek védelme érdekében. A reptér és a Vodafone megszerzése nem csupán hazánk gazdasági fejlődéséhez és versenyképességének növeléséhez járul hozzá, hanem az ország nemzeti érdekeinek hatékony képviseletéhez is globális színtéren. A gazdasági szuverenitás területeit a beruházások, az állami-nemzeti kontroll terén egyértelmű politikának kell alávetni, itt ugyanis nemzeti érdekekről van szó, arról, hogy hazánknak szükség esetén legyenek olyan magyar tulajdonú, fontos vállalatai és cégei, amelyek képesek megfelelni a nemzetközi igényeknek és kihívásoknak.

Orbán Viktor Kötcsén
Fotó: Facebook

A magyar egészségügy helyzetéről szóló kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, hogy jelenleg 8 ezerrel több orvos van most, mint 2010-ben. Kijelenthető, hogy a kormányfő által elmondottak rácáfolnak a Magyar Péter által folytatott kampány állításaira?

Az Alaptv. XX. cikk (1) bek. szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. E jog érvényesülését Magyarország többek között az egészségügyi ellátás megszervezésével segíti elő. Az egészségügyi ellátás létének előfeltétele, hogy megfelelő számú, jól képzett orvos szakember álljon rendelkezésre. Ezen második generációs alapjog érvényesülését segíti elő az orvosok növekvő száma (vagyis, hogy 8 ezerrel több orvos van most, mint 2010-ben), illetve az orvosi oktatás színvonalának folyamatos emelkedése. A KSH adatai szerint 2010-ben 33.943 orvos dolgozott Magyarországon, míg 2023-ben ez a szám 42.065 volt. A Semmelweis Egyetem az elmúlt években folyamatosan javított pozícióján a Times Higher Education listáján: 2019-ben még a 491. helyre sorolták, 2020-ban a 457., 2021-ben pedig a 426. helyre lépett elő, 2022-ben már a 236. volt, míg 2023-ra a 232. helyezést érte el.

Nem csoda, hogy jóval több orvos van, hiszen a nemzeti polgári kormány – kiemelt kérdésként kezelve az egészségügyet, és megbecsülve az egészségügyben dolgozókat – szignifikáns béremelést hajtott végre. 2010-ben bruttó 129.500 Ft volt a kezdő orvosi bér, 2023 óta pedig 687.837 Ft. 

A magyar orvosok bére 3,8-szorosa az átlagbérnek, ami a legmagasabb az OECD-országok között. 2021-es adatok alapján, a magyar orvosok éves jövedelme vásárlóerő-paritásra átszámítva az OECD országok között a 9. helyen áll, megelőzve az összes V4-országot, valamint, többek között, Svédországot, Franciaországot és Norvégiát is.

A baloldal rendre próbálja úgy beállítani az egészségügy helyzetét, mintha az romokban lenne, és erről kizárólag a 2010 óta hivatalban lévő nemzeti, polgári kormány tehetne. Pedig valójában már 2006-ban, négy év kormányzás után így fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hazánk akkori szocialista miniszterelnöke: „Persze, hogy bonyolult az egészségügynek a dolga, de amelyikünk bemegy egy eü. intézménybe, tudja, hogy hazugságok sokaságára épül [...] Laci cigány embereinek tized olyan jó minőségű eü. szolgáltatás jut, mint nekem.”

Magyar Péter folytatja a baloldal régóta bevett szokását, miszerint a politikájuk meghatározó részévé teszik a hazugságokat, és valótlan állításokkal, közhelyekkel, populista módon az egészségügy és a közoktatás becsmérlésével próbálnak meg szavazatokat szerezni. Ugyanezt láthattuk a koronavírus-járvány alatt, amikor a baloldali politikusok és az őket támogató sajtó számtalan hazugságot terjesztettek. Még a vakcinák hatékonyságát mérő bármilyen empirikus felmérés elkészülte előtt kijelentették, hogy egyes oltások nem jók, nem ugyanolyan effektívek stb., illetve hergeltek is az oltások, majd bizonyos oltások ellen. A baloldal szereplői ettől politikai hasznot reméltek, azonban a – koronavírus-járványt követő első – választások rácáfoltak a várakozásaikra, a Fidesz-KDNP pártszövetség növelni tudta a szavazói számát, és több, mint 3 millió voksot magáénak tudva, 135 mandátumot szerzett a 2022-es országgyűlési választáson.

Hogyan értékelhetjük, hogy a baloldali provokátorok ordibáltak Kötcsén, és a miniszterelnök sajtótájékoztatóján a baloldali újságírók intették csendre a baloldaliakat?

A konstruktív hozzáállás és a baloldal valós állapotát mutatja a csekély számú, agresszív provokátor által tanúsított magatartás. Sokan úgy érzékelhették, provokátorok nemcsak a kormányfőt, de a sajtó képviselőit is akadályozták abban, hogy végezni tudják a munkájukat, ez pedig sérti a sajtószabadság princípiumát. A baloldali sajtó, az ún. dollármédia a „saját csapdájába esett”, ugyanis ők hergelnek folyamatosan a magyar kormány intézkedései ellen, és ennek a hergelésnek az eredménye az a gyűlölet és agresszió, ami a provokátorok hétvégi cselekményében Kötcsén testet öltött.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK