Szörnyű pusztítást végzett az árvíz Közép-Európában, de Magyarország sikeresen védekezett

Firemen in a boat make their way past a car submerged by the floods in Rust im Tullnerfeld, Austria, on September 16, 2024. The death toll has risen to 11 in the powerful storm that unleashed flooding in eastern and central Europe, authorities said on September 16, 2024, after additional victims were reported in Austria and the Czech Republic. Since September 12, 2024, swathes of Austria, the Czech Republic, Hungary, Romania and Slovakia have been hit by high winds and unusually heavy rainfall. HELMUT FOHRINGER / APA / AFP

Fotó: AFP/APA/Helmut Fohringer

31 ember halt meg és 11 személyt eltűntként tartanak nyílván a súlyos puszítást okozó árvízek után Közép-Európában. A vízáradat lakóépületeket és üzleteket rombolt le, pusztítást hagyva maga után az érintett országokban. Az árvíz több milliárd eurós kárt okozott a térségben. Ezzel szemben Magyarország sikeresen védekezett 2024-ben is, mivel nálunk szerencsére senki sem vesztette életét az áradásban, és az anyagi károk sem olyan jelentősek, mint a szomszédos országokban.

A 2024-es közép-európai árvízet a Borisz-ciklon okozta. Az áradások Ausztriában és Csehországban kezdődtek, majd átterjedtek Lengyelországra, Romániára és Szlovákiára, majd Németországban, Magyarországon és Olaszországban okozott gondokat az árvíz. A 2024. szeptember 24-ig 31 halálos áldozatról érkezett jelentés, 11 embert eltűntként tartanak nyílván. 

Hatalmas károkat okoz az árvíz Ausztriában.
Photo by HELMUT FOHRINGER / APA / AFP) / Austria OUT

Hatalmas pustítást okozott az árvíz

Még túl friss a pusztítás ahhoz, hogy teljes egészében fel lehessen mérni, de az bizonyos, hogy a halálos áldozatok mellett óriási károkat is okozott az árvíz a környező országokban. Az már most világos, hogy a lengyel és a cseh gazdaságot és költségvetést igencsak meg fogja viselni a természeti csapás – írta a BNN Bloomberg kanadai hírportál. Csak a csehországi Opava városában 6500 épületben tett kárt az árvíz. Sokaknak az egész életük munkája veszett oda, másoknak a vállalkozását söpörte el az áradat.

Az árvíz következtében az országban ezrek maradtak áram nélkül, több vasútvonalat és utat, köztük egy autópályát is le kellett zárni. Néhány híd olyan súlyosan megsérült, hogy a javításukra nincs lehetőség, le kell bontani őket.

A kárt mintegy 40 milliárd koronára becsülik, ami az ország GDP-jének fél százaléka.

Elképesztő állapotok Lengyelországban

Lengyelországban a Wroclawtól 90 kilométerre délre fekvő Stronie Slaskie kisvárosban mintegy 1 milliárd zlotyra teszik az áradás okozta károkat. Szeptember 15-én Donald Tusk miniszterelnök katasztrófahelyzetet hirdetett. Csak ezen a napon 2600 embert evakuáltak az érintett területekről. Kłodzko és Nysa településeken az árvízvédelmi gátak átszakadtak, ami Kłodzko városközpontjában 150 cm-es áradáshoz vezetett, és a polgármesterek evakuálásra szólítottak fel. Egy Międzygórze-i gát átszakadt, és a wrocławi Regionális Vízügyi Igazgatóság úgy ítélte meg, hogy az árvíz már nem kezelhető. Még aznap este a Stronie Śląskie-i gát is átszakadt, ami olyan erős áradásokat okozott, hogy teljesen elpusztította az otthonokat. Bystrzyca Kłodzka és Lądek-Zdrój városokat és a környező falvakat is súlyosan érintette az árvíz. 

Hatalmas pusztítást okozott Lengyelországban is az árvíz

Szeptember 15-16-án éjjel a Pilchowicei gát túlcsordult, ami Lwówek Śląski, Gryfów Śląski és Wleń városok elárasztását eredményezte. Szeptember 17-én az árvíz Lewin Brzeskit érte el, amely az egyik leginkább érintett város lett, teljes területének 90 százalékát elöntötte a víz. Ugyanezen a napon az árhullám elérte Szprotawát, ahol a hatóságok a város egyes részeinek evakuálására szólítottak fel. Ugyanezen a napon a hullám elérte Żagańt, azonban a tűzoltók, a város lakói, a szomszédos települések önkéntesei, valamint a városban állomásozó lengyel és amerikai katonák által emelt gátak megmentették a várost az áradástól. 

Szlovákiában a főváros, Pozsony egyik kerületét teljesen elvágta a külvilágtól a rekordmagasságban tetőző Duna, mintegy száz embert kellett evakuálni otthonaikból – számolt be róla a Deutsche Welle német televízió. Sokkal rosszabbul járt azonban az ország nyugati részén található, Csehországgal határos Zahorie régió, ahol a Morva folyó több települést is elöntött.

Az első becslések szerint az árvíz miatt szükségessé vált javítások legalább 20 millió euróba kerülnek majd, de egyelőre nem áll rendelkezésre részletes kárjelentés az összes érintett településről – mondta Tomas Taraba szlovák miniszterelnök-helyettes.

Milliárdos károk Ausztriában

Ausztriában Alsó-Ausztria tartományt katasztrófa sújtotta területté kellett nyilvánítani, miután a védművek nem bírták a terhelést, és több települést is elárasztott a víz. Matthias Stadler, St Pölten polgármestere elmondta, hogy egyes településeket kétszer is elöntött a víz – először a folyó, majd pedig a talajvíz. Johanna Mikl-Leitner, Alsó-Ausztria kormányzója szerint az elpusztult területek újjáépítése „nem napokat, heteket vagy hónapokat, hanem éveket” vesz igénybe – írja a The Guardian brit napilap. 

Bár a károknak optimista becslések szerint is jó, ha a felét fedezik biztosítások, a biztosítótársaságok is komoly kiadásokkal néznek szembe. A Bloomberg 2 és 3 milliárd euró közé teszi a várható kárigényeket a régióban.

A régióban az esőzések nyomán csaknem másfél ezer épület vált lakhatatlanná, mára ez a szám mintegy háromszázra csökkent. A hatóságok egyelőre nem tudták felmérni pontosan a károk mértékét. 

Az osztrák kormány egymilliárd euróra emelte az infrastruktúra helyreállítására és a magántulajdonban keletkezett károk megtérítésére is felhasználható szövetségi katasztrófaalapot.

Ausztriában öten haltak meg az áradások miatt. 

Öten haltak meg Csehországban

Ötre emelkedett a csehországi árvíz halálos áldozatainak száma, nyolc személy pedig eltűnt, őket továbbra is nagy erőkkel keresik – jelentette be Vít Rakusan cseh belügyminiszter még múlt héten. Petr Fiala kormányfő azt közölte, hogy az árvíz napjaiban több mint 19 ezer embert telepítettek ki országszerte. Egy részük még a következő napokban sem térhet vissza otthonába, mert az árvíz által elöntött épületeket előbb a statikusoknak kell megvizsgálniuk, hogy lakhatók-e, érdemes-e újjáépíteni őket, vagy annyira megsérültek, hogy le kell őket bontani. Az árvíz által egyik leginkább sújtott város, az észak-morvaországi Opava polgármestere szerint az ár a mintegy 60 ezer lakosú településen tíz négyzetkilométernyi területen pusztított, okozott nagy károkat, ahol több mint 6500 épület áll. Petr Pavel cseh államfő szerdán előzetes bejelentés nélkül meglátogatta a Morva-sziléziai régiót, s felkereste a leginkább árvíz sújtotta helyeket. A károk hatalmasak, az újjáépítés több helyen nem hónapokig, hanem évekig fog tartani– mondta az elnök.

Szükségállapot

Olaszországban szükségállapotot kellett hirdetni az északi Emilia Romagna és Marche tartományban az árvizek miatt, és az érintett régiók megsegítésére 20 millió eurós gyorssegélyről is határoztak.

Árvíz: szükségállapotot hirdettek Olaszországban, 2500 embert kellett evakuálni 
Fotó: NurPhoto via AFP

A szükségállapot 12 hónapig lesz érvényben. A 20 millió eurós gyorssegélyt az első legsürgősebb intézkedésekre fordítják majd: 

• a mentési munkálatokra, illetve 
• az alapvető szolgáltatások és 
• az infrastruktúra helyreállítására. 

A több napig tartó heves esőzés következtében számos út víz alá került a két észak-olaszországi régióban. 

Több mint 2500 embert kellett evakuálni.

Több nagyváros, köztük

• Bologna, 
• Modena, 
• Ravenna és 
• Rimini 

is érintett volt.

Emilia Romagna és Marche tartományban okozta a legnagyobb károkat az árvíz 
Fotó: NurPhoto via AFP

Drámai állapotok alakultak ki Észak-Olaszország több, a turisták által is kedvelt településén az árvízek és földcsuszamlások miatt. Ravenna térségében legalább nyolcszáz, Bologna térségében pedig csaknem kétszáz ember töltötte a szerda éjszakát ideiglenes menedékházakban, iskolákban és sportközpontokban a múlt héten. Bologna, Cesena, Forli, Ravenna és Rimini tartományt érintette az árvíz: az evakuálások után több száz, lakóhelyét hosszabb időre elhagyni kényszerülő emberről számoltak be. Ma bezártak az iskolák, a vonatközlekedés pedig szünetel ezeken a helyeken – közölte az olasz sajtó.

Fotó: NurPhoto via AFP

A víz nagy területre hatolt be, miután több gát beszakadt. Több ház teljesen használhatatlanná vált, csaknem az egész terület járhatatlan. Ravenna térségében evakuáltak 800 embert, és további 165 embert telepítettek ki Bologna térségében, ők az önkormányzatok és prefektúrák által rendelkezésre bocsátott befogadóállomásokra kerültek.

Anconában a város nagy területeit elárasztotta a víz, és a legtöbb utca le volt zárva. Több környékbeli falu vált elérhetetlenné a földcsuszamlások miatt. Az áradások miatt szünetelt a forgalom Faenza és Forli, Ravenna és Castelbolognese, valamint Ravenna és Faenza között.

Heten haltak meg Romániában

Romániában hét ember halálát jelentették az áradások következtében. Galați és Vaslui megyéket súlyosan érintette a Boris vihar okozta árvíz, több falu víz alá került, a kulcsfontosságú infrastruktúra megrongálódott, és több ezer lakost kellett kitelepíteni. A Szeret és a Prut folyók által határolt régióban hatalmas esőzések voltak, amelyek miatt ezek a folyók kiáradtak, és pusztítást végeztek a területen. Több falut is elöntött az árvíz, köztük Slobozia Conachi, Cudalbi, Pechea, Costache Negri, Grivița és Piscu településeket. Ezeken a területeken az utcák folyókká váltak, és a házak több méteres víz alá kerültek. 

Romániában is súlyos károkat okozott az áradás
Fotó: AFP 

A lakosokat evakuálni kellett, sokan csónakok és rögtönzött tutajok segítségével, mivel az árvíz gyorsan emelkedett. Több helyi folyó áttörte a gátat, így a mezőgazdasági területek és lakóövezetek elárasztott zónákká váltak, ami tovább nehezítette a mentési műveleteket. Az olyan kulcsfontosságú utak, mint a DN25 és DN26, amelyek a vidéki területeket kötik össze Galați városával, teljesen elzáródtak, így a mentőszolgálatoknak nehéz volt elérni az érintett területeket. A heves esőzések okozta földcsuszamlások tovább akadályozták a közlekedési kapcsolatokat, a Bârlad és Galați közötti vasútvonal 100 kilométerét lezárták a súlyos károk miatt, a vonal egyes részei a levegőben függtek. 

Sikeres magyar védekezés

A fenti országokkal ellentétben Magyarországon sikeres volt a védekezés, mivel nem halt meg senki, és az anyagi károk is sokkal kisebbek voltak, mint a szomszédos országokban. Orbán Viktor kormányfő kedden arról beszélt, hogy a vízügy csaknem kétezer embert mozgósított, a katasztrófavédelem 1760-at, a honvédség kétezret és 24 órás riasztásban tartott négyezret, míg a rendőrség 420-at. Utóbbi esetben az a jó, ha a szám alacsony, mert azt jelenti, hogy nem kellett rendőröket elvonni a közrendvédelmi feladatoktól az árvízvédelmi védekezés miatt - mondta. Elmondta, hogy a vízügyesek szeptember 21. óta 5500 kilométert tettek meg, amikor a rájuk kiosztott szakaszokat felügyelték. Hangsúlyozta, hogy ez nagyjából a teljes magyar határvonalszakasznak a kétszerese. Megjegyezte, azt is megszámolta, hogy ő maga 1687 kilométert tett meg.

Sikeres volt a magyar árvízi védekezés
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A levonuló árhullám legfontosabb jellemzője az volt, hogy a korábbi, az árvíz előtti állapothoz képest hat és fél méteres szintkülönbséget mutatott - mondta a kormányfő. Példaként említette, hogy Budapesten szeptember 13-án 205 centiméteren állt a víz, a tetőző vízállás 830 centiméter volt. Hozzátette, hogy a vízszint Dunaújvárosnál 60 centiméterről emelkedett 677-re, míg Bajánál 173 centiméterről felment kilenc méter fölé. 

A települések átlagát tekintve azt lehet mondani, hogy 141 centimétertől a vízoszlop magassága néhány nap alatt 797 centiméterre, vagyis nyolc méteres magasságra nőtt -

 összegzett. Orbán Viktor mindenkinek köszönetet mondott az árvízi védekezésben folytatott munkájáért.