Quaestor-ügy: 13 év fegyházat kapott Tarsoly Csaba

Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégcsoport egykori elnök-vezérigazgatóját bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és társtettesként bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt tizenhárom év fegyházra ítélte a Fővárosi Törvényszék hétfőn. Tarsoly és a harmadrendű vádlott, M. Zsolt, a Quaestor vagyonkezelőjének a vezetője – aki tizenhat év fegyházbüntetést kapott – őrizetbe vételét rendelte el a bíró, a letartóztatásról még hétfőn döntenek.

Tarsoly Csabát, a Quaestor Értékpapír Zrt. vezetőjét és társait 242 rendbeli társtettesként, bűnszervezetben, részben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolta az ügyészség. A több mint nyolc éve tartó tárgyalássorozat végén a törvényszék tíz vádlott vonatkozásában hirdetett ítéletet. A bíróság hét rendbeli sikkasztás és 396 rendbeli (így egyes esetben bűnszervezetben, társtettesként, vagy részben folytatólagosan elkövetett) csalás bűntette miatt halmazati büntetésül – 13 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint végleges hatállyal eltiltotta őt a gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozástól.

A III. rendű vádlottat – halmazati büntetésül – 16 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra, valamint őt is végleges hatállyal eltiltotta a törvényszék a gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői foglalkozástól.

Rajtuk kívül további vádlottak kaptak öt évet meghaladó fegyházbüntetést, a cég könyvelőjét mellékbüntetésként nyolc év könyvelői foglalkozástól eltiltásra ítélték. A fegyházbüntetésben részesülőket a közügyek gyakorlásától is eltiltották. Ugyanakkor két vádlottat, köztük az első rendű Tarsoly Csaba feleségét, illetve a negyed rendű terheltet a bíróság felmentette a vád alól. Többen a számviteli fegyelem megsértése miatt kaptak két év börtönbüntetést, amelyet a bíróság öt év próbaidőre felfüggesztett. A vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatók.

A büntetőeljárás során eddig felmerült összesen 247 millió forint bűnügyi költséget a bűnösnek kimondott vádlottak különböző mértékben kötelesek az állam javára megfizetni. 

A Fővárosi Törvényszék az első és harmad rendű vádlott őrizetbe vételét az ítélethirdetés kezdetén elrendelte, letartóztatásukról – az indítványokat követően – még hétfőn döntés születik.

A bíró az ítélet indoklásában úgy fogalmazott, világszínvonalú munkát végzett a nyomozó ügyészség, amely egy év alatt felderítette a szövevényes csalási ügyet, amelynek több mint harmincezer sértettje van. Elmondta, az ügy felderítésében és a bizonyítási eljárásban nagy szerepet játszott, hogy két gyanúsítottal az ügyészség egyezséget kötött, így ez a két személy tanúként nagy mértékben segítette a felderítést és a bizonyítást is. Felidézte, a nyomozás időszaka a 2007-2015 közötti időszakra terjedt ki azt követően, hogy a pénzügyi felügyelet ellenőrzése súlyos hiányosságokat tárt fel.

A bíró felidézte, hogy az Quaestor utólag lefoglalt belső levelezéséből az is kiderült, hogy a dolgozók bizonyos köre tudott a bűncselekményekről, egyikük úgy fogalmazott, "hogyha borul a cég, itt gyilkosságok tömegei lesznek", a tulajdonos vezetés húsz év börtönt kap - írta az egyik dolgozó kollégájának.

A quaestoros pilótajáték valójában jogosulatlan betétgyűjtés volt, amely a legsúlyosabb bűncselekménynek számít a tőkepiacon. Mit jelent a jogosulatlan betétgyűjtés? Azt, hogy Quaestornál az emberektől elkérték a pénzüket úgy, hogy semmilyen engedélyük, a tevékenységre feljogosító alapjuk nem volt erre, mivel betétgyűjtéssel kizárólag a bankok és az erre teljes vagy részleges engedéllyel rendelkező pénzintézetek jogosultak.

A Ouaestornál a hivatalosan a felügyelet által engedélyezett kötvényeken kívül legalább száz milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsátottak ki, bár a bizonyítás során ebből hetvenhét milliárd forint elkövetési értéket tártak fel.

A Quaestor esetében nyilvános kibocsátásról volt szó, amihez a korábbi PSZÁF, illetve most az MNB engedélyére volt-van szükség. Az engedélyezés során alapvetően formai követelmények sokaságát, millió dolgot be kell mutatni, kockázatokra felhívni a figyelmet, meghatározni, mire használják fel a pénzt. A Quaestornak volt engedélye ötven-hetven milliárd forint kötvény értékben, de a jelenlegi információk azt mutatják, hogy ennek az értéknek a többszörösét adta el. Arról a százötvenmilliárd forintos részről, amire nem volt engedély, elmondható, hogy fiktív kötvénynek minősül, ami nem jogi fogalom, csak a szakma fogalmaz így. Valójában jogosulatlan betétgyűjtés folyt, ami már jogi fogalomként az egyik legnagyobb tőkepiaci bűn.