Árvízi védekezés Magyarországon: gyors és hatékony volt a lakossági és intézményi összefogás

2024 szeptemberében közel egy évtizede nem látott árhullám érkezett a Dunán térségünkbe, amely jelentős kihívások elé állította Magyarországot. Budapesten a Duna 829 centiméteres vízálláson tetőzött, azonban az országos összefogásnak köszönhetően – amelyben a szakhatóságok, a katonák, valamint a rendőrök mellett jelentős számú önkéntes is részt vett – sikerült elkerülni a súlyos károkat. A Századvég októberi közvélemény-kutatása feltérképezte az árvízi védekezés megítélésével kapcsolatos lakossági véleményeket.

Társadalmi összefogás kísérte a védekezést

A természeti katasztrófák okozta veszélyhelyzetben – a gyors és hatékony reagálás érdekében – kulcsfontosságú, hogy a lakosság képes legyen egységesen fellépni a jelentkező kihívásokkal szemben. A válsághelyzetben tapasztalt szolidaritás és együttműködés jeleként értelmezhető, hogy a felmérés szerint a megkérdezettek 92 százaléka úgy látja, hogy a társadalom közös erővel összefogott a kialakult árvízhelyzet kezelése érdekében.

 

Kimagasló teljesítményt nyújtott a Magyar Honvédség és az állami szervek

Az árvíz elleni védekezés eredményességéhez – a lakossági erőfeszítéseken túl – elengedhetetlen a megfelelően koordinált, cselekvőképes állami intézményrendszer, amely a helyszíni munkálatokhoz szükséges erőforrások (egyebek mellett homokzsákok, gépjárművek, orvosi ellátás) biztosítására is alkalmas. A kutatási adatok rávilágítanak, hogy a kormányzat árvízvédelmi tevékenységét a válaszadók 71 százaléka hatékonynak ítéli. Fontos hangsúlyozni, hogy az árvízzel összefüggő válságkezelés egyik központi pillére a Magyar Honvédség volt, amelynek az árvízhelyzet kezelésében nyújtott teljesítményével kapcsolatban a magyarok 83 százaléka elégedettségét fejezte ki.

 

A védekezésben szerepet vállaló más szervek munkáját ugyancsak pozitívan értékeli a hazai lakosság. A megkérdezettek elsöprő többsége hatékonynak ítélte a katasztrófavédelmi szervek (91 százalék), a vízügyi hatóságok (90 százalék), továbbá a rendőrség (78 százalék) fellépését a Duna és mellékfolyói áradása okozta veszélyhelyzet kezelésében.

 

Magyarországon nem követelt halálos áldozatot az árvíz

A kutatás rámutat, hogy a társadalmi és intézményi összefogás eredményeként az őszi árvízhelyzetben érintett megkérdezettek mindössze 4 százaléka számolt be arról, hogy ingatlanja közvetlen veszélyben volt, míg a tényleges anyagi veszteséget elszenvedők aránya 1 százalékra tehető. Ezen felül fontos rögzíteni, hogy Magyarországon – többek között Ausztriával és Lengyelországgal szemben – nem követelt halálos áldozatot az árhullám levonulása.

A fentiek fényében kijelenthető – valamint az esetleges jövőbeli válságok kezelésében is irányadó példaként szolgálhat –, hogy a magyarok krízishelyzetben tevékenyen részt vesznek a közös erőfeszítésekben, valamint megbíznak a válságkezelésben közreműködő szervekben.