Miért van ennyi bűnöző Magyar Péter körül?

Magyar Péter folytatja a baloldal régóta bevett szokását, miszerint a politikájuk meghatározó részévé teszik a hazugságokat, és valótlan állításokkal próbálnak meg szavazatokat szerezni – mondta el az Origónak adott interjúban Ifj. Lomnici Zoltán azzal kapcsolatban, hogy Magyar Pétert bűnözők veszik körbe. A Századvég tudományos igazgatója szerint látható, hogy Magyar Péterék botrányokkal teli csapata állandóan új meglepetéseket tartogat, így – a pártelnök és közeli környezete agresszív természetéből, manipulatív önérvényesítéséből is adódóan – várható, hogy a jövőben további hasonló ügyekkel szembesül majd a közvélemény.

Egyre több esetre derül fény, miszerint köztörvényes bűnözők veszik körbe Magyar Pétert. Egyik biztonsági embere csoportos rablásért ült börtönben, egy másikat pedig cigarettacsempészésért tartóztatták le nemrégiben. Mi lehet az oka, hogy Magyar ilyen emberekkel vette körbe magát?

A rablás a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények legsúlyosabb változata. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény(Btk.) 365. § (1)-(2) bekezdése szerint, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből

• a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
• b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

A Btk. 365. § (3) bekezdés c) pontja értelmében a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást csoportosan követik el. A csoportosan elkövetett rablás tehát a rablás egyik minősített esete, melyet a Btk. súlyosabban rendel büntetni. A Btk. 459. § (1) bek. 3. pontja szerint csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt.

Magyar Péter és testőre
Fotó: Metropol

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény(Jöt.) 3. § (1) bek. 29. pontja szerint a dohánygyártmány jövedéki termék. A Btk. 396. § (6) bekezdése alapján költségvetési csalás miatt büntetendő, aki a Jöt.-ben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését kérte Polt Péter legfőbb ügyész az Európai Parlament (EP) elnökétől, Roberta Metsolától, ugyanis felvetődött a lopás elkövetésének gyanúja egy nyári botránya kapcsán, valamint a KEHI is számos bűncselekménygyanús esetet tárt fel abból az időszakból, amikor Magyar Péter volt a Diákhitel Központ Zrt. (DHK) vezérigazgatója. Innentől nem meglepő, hogy az EP-képviselőt nem zavarja, ha bűncselekmény elkövetésének gyanújába keveredő, vagy adott esetben jogerősen elítélt bűnözők csatlakoznak hozzá. Radnai Márk pedig korábban fenyegető magatartást tanúsított, fizikai bántalmazást helyezett kilátásba egy újságíróval szemben, amikor kártékony csótányhoz hasonlította és ujjtöréssel fenyegette meg Koltai Tamást, aki kritikát fogalmazott meg az egyik előadásáról.

Miután kiderült, hogy testőre börtönben ült, Magyar letagadta, hogy testőrei lennének, pedig korábban maga dicsekedett ezzel, ezt fotók is bizonyítják. Mi lehet az oka, hogy Magyar Péter hazudik, és tulajdonképpen hülyének nézi az embereket?

Ha egy politikus tudatosan félrevezeti a választóit, a választási folyamat tisztasága ellen vét. A demokrácia alapja a választók megfelelő és valós tájékoztatása, hogy megalapozott döntést hozhassanak, és a közhatalmat olyan képviselők útján gyakorolhassák, akiknek a céljait és személyiségjegyeit ismerik.

Magyar Péter folytatja a baloldal régóta bevett szokását, miszerint a politikájuk meghatározó részévé teszik a hazugságokat, és valótlan állításokkal próbálnak meg szavazatokat szerezni.

Gyurcsány Ferenc Fotó: Polyák Attila - Origo

A baloldal meghatározó szereplőjeként, Gyurcsány Ferenc volt az, aki 2006-ban, kétes körülmények között, mindössze bő 1%-os szavazatkülönbséggel, és – nem utolsó sorban – hazugságokkal nyerte el a választók bizalmát, és tudott – rendkívüli botrányokkal terhelt – kormányt alakítani, valamint 2009-ig (a csőd szélére) kormányozni az országot. 

Sokan gondolhatják úgy, hogy Magyar Péter a gyurcsányi örökséget viszi tovább, számos alkalommal hazudott már a választóknak, amikor azt állította, hogy nem lesz politikus, majd amikor kijelentette, hogy olyan terhelő bizonyítékokat fog nyilvánosságra hozni, amelyek következtében a kormánynak le kell mondania, illetve amikor megígérte, hogy nem fogja felvenni az EP-mandátumát, vagy akár amikor azt állította, hogy nem kapott áramot a gyulai városvezetéstől. A Magyar pártjának arculatát meghatározó főbb politikusok arra alapoznak, hogy hatásos kommunikatív képességgel, rejtett, megtévesztő, erőszakos taktikákat alkalmazva képesek megváltoztatni a magyar választópolgárok észlelését és viselkedését.

Időközben újabb Magyar Péterhez köthető bűnöző bukott le, és mondott le a megyei szervezői posztjáról. Strausz János egy zárt csoportban közölte, hogy távozik a pártból. A férfit korábban pénzhamisításért ítélték el. Elképzelhető, hogy a férfit Magyarék kérték meg, hogy távozzon?

Kiindulópontként rögzítendő, ha valaki pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, pénzhamisítást követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A politikában időnként elkerülhetetlenek a kínos helyzetek, azonban Magyar Péter pártja körül – az országosan aktív jelenlétének viszonylag rövid ideje ellenére – már nagyon sok a botrányos ügy, ezért valóban lehetséges, hogy a párt és a mozgalom vezetői ilyen módon próbálnak elmenekülni a kellemetlen ügy elől, azaz gyakorlati és kommunikációs szempontból véget vetni az egyik legfrissebb olyan szituációnak, amely újabb botrányként könnyen ráéghet a pártra. Magyar Péternek és köreinek az ilyen kapcsolatok eltitkolása szükséges ahhoz, hogy megőrizzék a választókban kialakított „a nép embere” képet, de minden újabb botrány egyre inkább csökkenti esélyüket arra, hogy hosszú távon fennmaradjanak a politikai színtéren. 

Radnai és Magyar egy luxus-szórakozóhelyen
Fotó: TV2 képernyőfotó

 

Látható, hogy Magyar Péterék botrányokkal teli csapata állandóan új meglepetéseket tartogat, így – a pártelnök és közeli környezete agresszív természetéből, manipulatív önérvényesítéséből is adódóan – várható, hogy a jövőben további hasonló ügyekkel szembesül majd a közvélemény. 

Ezek újabb és újabb lelepleződések lehetnek, amelyek során az ártó politikai szándék és tevékenység, vagy egy-egy szereplő nem ismert jellemvonása, titka közismertté válik majd a magyar nyilvánosság számára.

Le kell mondanunk a szuverenitás egy részéről, vagyis legalább részben fel kell adnunk hazánk önrendelkezését az Európai Unióban – lényegében erről beszélt nemrégiben Magyar Péter. Ez a valóságban mit jelentene? Miért lenne veszélyes?

Azt a tényt, hogy valamennyi uniós tagállam a tagsága mellett is megtartja teljes, csorbítatlan szuverenitását többek között a Lisszaboni Szerződés alkotmányosságáról szóló német alkotmánybírósági döntés is (2009. június 30-i határozat, 2 BvE 2/08) rögzítette. A határozat szerint bár az unión belüli szupranacionális együttműködés magában foglalja a föderális állammodell egyes elemeit, ez nem azonos az Európai Unió föderális állammá alakulásával. A demokratikus alapelvek az EU struktúrájában és hatásköreiben megfelelő szinten érvényesülnek, ugyanakkor az elsődleges közösségi jogforrások – a döntés fontos meglátásában – nem ellensúlyozhatják a szuverén, önhatalmú tagállamokhoz képest nem teljesen érvényre jutó demokratikus követelményeket. A döntés utóbbi kapcsán kiemeli a tagállami nemzeti parlamentek és az erős régiók szerepét, valamint a „kettős többségi” szabály követelményét a minősített többséget alkalmazó egyes döntéshozatali aktusoknál (amikor az Európai Unió Tanácsa a Bizottságnak vagy az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a javaslatáról szavaz).

Ennek kapcsán Varga Zs. András volt alkotmánybíró, a Kúria elnöke korábban egy alkotmánybírósági határozatban helyesen és precízen rámutatott, hogy Magyarország a csatlakozási szerződéssel nem a szuverenitását, hanem csak a szuverenitásából eredő egyes hatásköreinek gyakorlását engedte át az Európai Uniónak.

Magyar Péter cigarettacsempész munkatársa, Radnai Márk és Nagy Ervin Fotó: Origo

Ha a közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult az adott, nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására mindaddig, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. 

Ha a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése olyan következményekre vezet, amely felveti az ország területén élő személyek önazonossághoz való jogának sérelmét, a magyar állam intézményvédelmi kötelezettségének keretében gondoskodni köteles e jog védelméről.

Hazánk területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonosság része (32/2021. (XII. 20.) AB hat.). 

Az európai egyesülést, mint a szuverén államok szerződési unióját – rögzíti egy határozatában a magyar Alkotmánybíróság – nem lehet úgy megvalósítani, hogy a tagállamokban a gazdasági, kulturális és szociális életviszonyok politikai alakítására ne maradjon elegendő mozgástér. Ez különösen azokra a területekre vonatkozik, amelyek a polgárok életfeltételeit, főként az alapjogok által védett magánszférájukat és személyi, illetve szociális biztonságukat illető önálló döntési felelősségüket érintik, valamint azokra a politikai döntésekre vonatkozik, melyek különös erővel a nyelvi, a történelmi és a kulturális hagyományokra vannak ráutalva, és amelyek a politikai közvéleményben pártpolitikailag és parlamentáris úton folyamatosan diszkurzív vitákban fejlődnek.

Mindennek tükrében kiderülhet a végén, hogy Vogel Evelin is igazat mondott Magyarról? Elképzelhető, hogy a végén ő leplezi le Magyar Péter igazi arcát?

Vogel Evelin szerint Magyar Péter nem akar valódi változást elérni. Úgy írta le, hogy „mindig nagy volt a szája, de valójában ő a biztosra játszott”, ami arra utal, hogy a politikai tevékenysége inkább öncélú, mintsem a választókat szolgálja. Ez különösen probléma, mivel a választói bizalomra épülő demokrácia alapját a politikai őszinteség képezi. Jogi értelemben lehet utalni e körben arra a választási elvre, miszerint a választások alapelvei közé tartozik a választás tisztaságának megóvása. A politikai manipulációval történő hatalomszerzésre törekvés ismét sérti ezen elvet.

Magyar Péter korábbi barátnője konkrétan arról beszélt, hogy szerinte nagyon nem mindegy, ki és milyen értékek mentén szeretne politikai változást az országban, vagyis a partnerkapcsolat jellegének és a politikus személyiségének bemutatása sokat hozzá tehet a valós képhez, és szerinte fennáll a reális lehetősége, hogy korábbi partnerének jellemhibái okozhatják majd az ellenzéki párt későbbi sikertelenségét.

Magyar Péter és volt barátnője
Fotó: Facebook

Vogel Evelin eddig ismert véleménye is megerősíteni látszik azt az egyre elfogadottabb közéleti vélekedést, hogy a radikális pártvezér politikai ámokfutása valójában az általa képzelt vagy akár valódi érdeksérelmek – személyes és politikai sérelmek – megtorlását veszi célba.

Vogel azt is állítja, hogy Magyar Péter és a párt alelnöke, Radnai Márk megfenyegették őt, ha nem azt teszi, amit kérnek tőle. Ez egy olyan súlyos állítás, amely rámutat Magyar Péter és csapatának módszereire, ami a fenyegetés és nyomásgyakorlás felhasználását magában foglalja.

Ha e fenyegetés igazolható, akkor Magyar és társai számára komoly jogi következményekkel járhat, ugyanis ha valaki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a Büntető Törvénykönyv alapján.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK