A világ legnagyobb háborúellenes megmozdulása lesz szombaton, indul a történelmi Békemenet

Békemenet 2022. Március 15-én

Fotó: Fotó: Koncz Márton - Origo

Eddig, és ne tovább! – ezt üzenik majd a június 1-jén, szombaton megrendezendő Békemeneten Európa háborús pszichózisban égő vezetőinek a demonstráció szervezői - mondta Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke. Hozzátette: abban a helyzetben vonul majd a Békemenet, amikor Párizs, London és talán Berlin is atomháborút vizionál, feledve Hirosimát és Nagaszakit. Az Origónak adott interjújában arról is beszélt, hogy a június 9-i választás tétje nem más, mint a háború vagy béke - élet vagy halál. A Békemenetre párthovatartozás nélkül várnak mindenkit, és nemcsak Magyarországról, hanem Európa más országaiból is érkeznek résztvevők, akik mind a békéért vonulnak majd. Interjú Csizmadia Lászlóval.

Eddig, és ne tovább! - ez a mottója a június elsejei Békemenetnek. Miért ezt a mottót választották?

Ha a népfelség elvét vesszük alapul, és meghalljuk az európai országokban élő emberek véleményét, akkor egyértelmű, hogy a nép minden országban háborúellenes. A közvéleménykutatások alapján kiderül, hogy Európa országainak lakossága többségben tűzszünetet szeretne. Az anyák szempontjából ez rettenetesen súlyos kérdés, mert nem ágyútölteléknek szánják a fiaikat. Az Európai Unió vezetői ezzel azonban nem törődnek - és azon kormányok többsége sem, amelyek jelenleg hatalmon vannak Európa országaiban. Ők zömmel háborúpártiak, és meg sem merik kérdezni saját népüket, hogy mi a véleményük a háborúról és békéről - de nyugodtan mondhatjuk, hogy az életről és halálról. 

A Nyugat ebben a pillanatban a háború kiszélesítéséről gondolkodik.

Emögött pedig az Egyesült Államok áll, amely pórázon tartja az Európai Unió bürokráciáját. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan tarthatja pórázon az USA azokat az európai képviselőket, akiket valamikor a nép választott meg. Éppen úgy, hogy már meg sem kérdezik az embereket. Már nem érdekli őket, hogy mi a véleményük azoknak, akik bizalmat szavaztak nekik. Ráadásul dívik a korrupció is az unió vezetőinek körében. Egy részük megélhetési politikus, aki pénzért eladja a bizalmat, amit saját országában megkapott az emberektől. 

Erre az a válaszunk, hogy eddig, és ne tovább.

Meg kell állítani a háborús őrületet. Fontos választás előtt állunk: újra eldönthetjük, kiket küldünk az Unióba. Az emberek békésen kinyilváníthatják az akaratukat. Aki a béke mellett áll, el kell mennie szavazni. Ha a békepártiak leadják szavazataikat, akkor az Európai Unióban megváltozhatnak az erőviszonyok.

Csizmadia László
Fotó: Talán Csaba

Mi a tétje a június 9-i választásnak? Mire szeretnék felhívni a figyelmet a Békemeneten?

A világ sorsa forog kockán. Erősödik a háború kiterjesztésének gondolata, és ennek vannak élharcosai: például Franciaország, de London és Berlin is elfeledkezik arról, amikor atombombáról beszél, hogy mi volt Hirosimában és Nagaszakiban. Pedig azoknak az atombombáknak még kisebb volt a pusztító ereje, mint a jelenlegieknek. 

A Békemenet célja, hogy megmutassuk Európának: meg kell állítani a háborús őrületet. 

A világ legnagyobb békepárti megmozdulására készülünk. 

Mindenkit várunk pártpolitikai hovatartozás, ideológiai kötöttségek nélkül. A háború vagy a béke kérdése ugyanis túlmutat a pártpolitikán. Amikor arról beszélnek, hogy csapatokat kell küldeni Ukrajnába, akkor azt kell mondanunk, hogy eddig, és ne tovább. A mi csapataink egyébként Trianon miatt ott vannak Ukrajnában. A fronton a magyar fiúkat is ölik. Kárpátalján a magyar fiatalokat fogják meg, és kényszerítik a frontra. A történelmünket nézve nekünk többszörösen jogunk van ahhoz, hogy távol maradjunk a háborútól, és azt mondjuk: minket ne húzzanak be ebbe a konfliktusba, mert mi tudjuk, hogy ahányszor bevittek minket erőszakkal háborúkba, mindig óriási veszteségek érték az országot. A végsőkig ellen kell állni. Lehet, hogy sokan azt mondják, mi megyünk szemben az autópályán, de még az is előfordulhat, hogy mi döntünk jól. Békepártiak vagyunk, ellenezzük a háborút. A június 9-i választásra visszatérve: adott a lehetőség, hogy az emberek felmérjék, mit kínálnak az egyes pártok, hogyan kommunikálnak, mit tettek eddig, és mit ígérnek. Bízom az emberek bölcsességében. Aki eddig nem ment el szavazni, csak a fotelből nézte a vitaműsorokat, és rábízta magát a többségre, talán most látja, hogy milyen komoly döntés előtt állunk. 

Ebben a történelmi helyzetben minden szavazatra szükség van. Most nem az a lényeg, hogy melyik párt hány szavazatot kap, hanem a béke vagy a háború a tét, a gyerekeink, unokáink jövője került veszélybe.

 Fel kell állni a fotelból, és jól átgondolva leadni a szavazatot.

Fotó: Fotó: Hirling Bálint [origo]

Milyen objektív megfontolások alapján dönthet a választó a szavazáson?

Végig kell elemezni a különböző pártok múltját és jelenét. Mit ígértek, és ebből mit teljesítettek. Ez rendkívül fontos az objektív megítéléshez. Láttuk, hogy mi történt 2002 és 2010 között Magyarországon. A Gyurcsány- és Bajnai kormány nemcsak eladta az állami vagyont, hanem kiárusította az erkölcseinket is. Most is itt vannak, és tovább nyomorgatják a magyar népet - attól függetlenül, hogy nem ők vannak hatalmon. Azon dolgoznak a képviselőik az Unióban, hogy Magyarország ne kapja meg azt a pénzt, ami egyébként járna. Egészen elképesztő, hogy magyar politikusok elmennek dolgozni az Unióba azért, hogy a magyar embereket képviseljék, aztán azon dolgoznak, hogy a nekünk járó pénzt ne kapja meg az ország - vagyis a tanárok, tűzoltók, orvosok, a magyar emberek ne kapják meg azt a juttatást, amiért megdolgoztak, akadályozzák az ország fejlődését, meghiúsítanak uniós beruházásokat, és még sorolhatnám. Ezeknek a képviselőknek, akik Magyarország ellen dolgoznak, nincs helyük az Unióban, ugyanis nem az országuk javát szolgálják.

 Olyan magyar képviselőkre van szükség az Európai Unióban, akik minimum békepártiak, és képviselik a magyar embereket, valamint rendszeresen megkérdezik, mit szeretnének azok, akik őket megválasztották.

Az nem elég, hogy felveszi a képviselő a több millió forintot érő eurót, aztán belga sörözőkben kortyolgat, miközben divatról beszélget más országok képviselőivel, és nem azokról az emberekről, akiket képviselnek. 

A magyar uniós képviselőknek Európát és Magyarországot kell képviselniük - hiszen a mi szívünk Európa közepén dobog.

Tudniuk kell, hogy itthon miért szól a harang, és azzal a tűzzel kell kiállni a magyar és az európai érdekek mellett. Itt most nem csak Magyarország jövője a tét, hanem Európáé is. Ha a háborúpártiak kerülnek hatalomra az Unióban, és meg is vásárolhatók - ne feledjük a Soros-féle pénzügyi juttatásokat -, akkor már nem csak arról van szó, hogy ki milyen pártpolitikát vagy eszmei áramlatot képvisel, hanem arról, hogy a pénzmágnások veszik át Európa irányítását - leginkább Amerikából -, és olyan eszmék terjesztését szorgalmazzák, amelyek nagyon messze állnak a zsidó-keresztény kultúrától, és ami még borzasztóbb, hogy a háború kiterjesztését akarják. Meg kell védenünk a kultúránkat, a gazdaságunkat és a biztonságunkat. Jár a szuverenitás Európának is. Húsz éve mondtam, hogy eljön az idő, amikor kontinensek versenyeznek majd egymással - gazdasági szempontból. Hiszen első a gazdaság, második a politika. Ez volt az Unió alapítóinak is az álláspontja. A gazdaság határozza meg a létünket. Ha jólétben élünk, béke van. Ha a biztonság is adott, a béke tovább erősödik. Európa biztonsága is veszélyben van évek óta a tömeges illegális migránsok megjelenése óta - és ez az országok és az Unió gazdasági helyzetére is hatással van. Óriási kártétel zajlik, amit nem a magyarok okoztak. Mi soha nem voltunk gyarmatosítók. Afrikában, a Közel-Keleten a gyarmatosító országok annyira kirabolták az ott élő népeket, hogy most tömegesen indultak el Európába - amit ők Kánaánnak tekintenek. Orbán Viktor miniszterelnök volt, aki először kimondta, hogy nem ide kell hozni a migránsokat, hanem oda kell vinni a segítséget. A gyarmatosítóknak - például az angoloknak, franciáknak, hollandoknak, portugáloknak - törleszteniük kell. Nem pedig végignézni, hogy beáramlanak a migránsok, és egymás után történnek a támadások, merényletek, gyilkosságok az egykor békés európai utcákon. Mit látunk most? Magyarországot büntetnék, napi hatmillió forint megfizetésére köteleznék, mert kerítést épített, hogy megakadályozza, hogy Európát elárasszák az illegális migránsok. Ez teljesen abszurd.

Orbán Viktor a Békemeneten 2021-ben Fotó: Csudai Sándor - Origo

Visszatérve a háború kérdésére: 2012-ben, amikor az első Békemenet volt, nem is sejtették, hogy ez a szó ma mit jelent…

A 2012-es Békemenetnek volt egy "ősbemutatója." 2009-ben, amikor megalakult a CÖF. Makovecz Imrénél ültünk húszan, és Imre azt mondta: elég Gyurcsányékból, valamit tenni kell. Ekkor szerveztük az első megmozdulást. Több ezer cédulát nyomtattunk, és tettük az autók szélvédőjére, előrehozott választásokat követelve invitáltuk az embereket a Hősök terére. Csodálatos volt, összefogott az ország, és legalább 250 ezer ember jött el a hívásunkra. Nem tudtuk elérni ugyan az előrehozott választásokat, az akkori kormánypártok és Gyurcsány Ferenc semmiképpen nem akarták ezt, hiszen azonnal buktak volna, így még másfél évet kihúztak - de az már önmagában a demokrácia megcsúfolása volt, mert egy ilyen bukás után, amit a Gyurcsány-kormány végig vitt, minden normalitás azt követelte volna, hogy mondjanak le. Nem tették. Utólag már látom, hogy a Fidesz nagyon bölcsen, a jogállamiság feltételeit figyelembe véve járt el. Demokráciában ugyanis előválasztásra akkor van szükség, ha a nép már nem elég türelmes ahhoz, hogy megvárja a választás törvényes időpontját. Ebből a szempontból a magyar nép is rendkívül bölcs volt. Aztán 2010-ben a Fidesz-KDNP kétharmaddal nyerte meg a választást, és óriási munkába kezdtek: a csődközelben lévő országot kellett kihúzni a bajból. Nagy léptekkel haladtak előre. Azonban 2011 őszén kezdtük érezni, hogy az Orbán-kormányt politikai és pénzügyi támadások érik Brüsszelből. Nem tetszett, hogy nemzeti kormány került hatalomra Magyarországon, és valóban - viszonylag gyorsan - megszabadultunk az adósságoktól, ráadásul új hiteleket nem is vett fel az ország. Óriási nyomás nehezedett Orbán Viktorra. Mi pedig újra tömegdemonstrációt szerveztünk 2012-ben a kormány mellett. Óriási tömeg jött el, a menet eleje már a Kossuth-téren volt, a vége pedig a Hősök terén. A miniszterelnök pedig azt a megmozdulást is, és azóta az összes Békemenetet nagyon megköszönte. Most mi köszönhetjük meg neki, hogy 2010 óta stabilan irányítja az országot, amely fejlődik, biztonságban van, és a nehézségek ellenére is folyamatosan küzd Magyarországért, és a magyarok számára lényegesen jobb életet teremtett az elmúlt 14 év alatt - nemcsak anyagilag, hanem erkölcsileg is. Gondoljunk csak bele: Magyarországra rengetegen hivatkoznak külföldön. Sőt, az Unió épületének folyosóin elmondják a Fidesz képviselőiek, hogy egyébként a magyaroknak van igazuk, de ők nem merik ezt kimondani. Ezt a félelmet kell legyőzni. 

Ha félünk, nem merjük kimondani az igazunkat, akkor a háborúpártiak győznek.

Az USA lényegében távirányításban vív háborút az oroszokkal, miközben gyarmatosít. Az ukránok földjeit, gyárait, az életüket olyan mértékben gyarmatosítja, hogy ötven év múlva is Amerikának fizetik majd vissza a sok hitelt, és fizetnek a fegyverekért is. Véleményem szerint Zelenszkijnek komolyan választ kell majd adnia egyszer arra, miért gondolta, hogy ez, amit most ő képvisel, előnyös az ukránoknak. Azonnal meg kell állítani a háborút - ebben Orbán Viktornak és például Donald Trumpnak is igaza van -, azonnali tűzszünetre lenne szükség.

Fotó: Fotó: Mudra László - Origo

Erre mondják az ellenzéki oldalon - nemcsak Magyarországon, hanem Európában is -, hogy ez azt jelentené, hogy Ukrajna feladja, és elveszíti a háborút…

Nem, a tűzszünet egyáltalán nem ezt jelenti. Azt jelenti, hogy egy időre megszűnik a halálgyár. A két fél leül és tárgyal a béke lehetőségeiről. 

Ha az oroszok és az amerikaiak azt mondják, állítsuk meg a háborút és beszéljünk a tűzszünetről, sok ezer ember életét lehetne azonnal megmenteni. 

Aztán tárgyaljanak - területekről, lehetőségekről, bármiről. És akár közeledhetnek is az álláspontok. Eközben kell egy nemzetközi csapat, amely biztosítja, hogy se jobbról, se balról ne lőjenek a tűzszünet alatt. A háború kitörése után nem sokkal lett volna lehetőség egy béketárgyalásra, de az USA nem engedte Ukrajnának - pedig azt a megállapodást alá is írták volna. Lényegében belehajszolták őket az évekig tartó öldöklésbe.

Békemenet 2022. Március 15-én
Fotó: Fotó: Koncz Márton - Origo

Térjünk vissza a június 1-i Békemenetre: Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy ő is ott lesz, sőt, beszédet is mond…

Nagyon örülünk, hogy a miniszterelnök úr is jön, és beszél a Békemenet résztvevői előtt. Úgy érezzük, hogy 14 éve végre van egy miniszerelnökünk, akit az eszmei mondanivalójáért tisztelhetünk. 

A Békemenet most csak a békéről szól, és meg szeretnénk üzenni Európának, hogy van lehetőség a béke mellett kiállni.

Lássák, mennyi ember jön el, micsoda tömeg lesz, akik mind békét szeretnének. Legyen Magyarország a lámpás. Kérjük a magyarokat és Európa más országainak polgárait is, hogy jöjjenek el. Külföldről üljenek repülőre vagy autóba, Magyarországról pedig jöjjenek vonattal, busszal, hévvel vagy villamossal, és töltsük meg az utcákat, tereket, legyünk elegen ahhoz, hogy megmutassuk ezt a fajta összetartozást, az erőt, ami ennyi éve létezik.

Várnak tehát külföldről is résztvevőket?

Igen, a Békemenet nemzetközi lesz, hiszen - ahogy már említettem - itt nemcsak Magyarország, hanem Európa jövője is a tét. Az már biztos, hogy érkeznek Olaszországból, de további 7-8 országból is jelezték, hogy jönnek a Békemenetre. 

Minden Európai országban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy békepárti képviselőket küldjenek az Unióba. 

Magyarország lesz a béke szigete, és azt üzenjük a Békemenettel: gyertek velünk! Az Európai Unió intézményrendszerét a feje tetejéről a talpára kell állítani. Olyan emberek kezébe kerüljön a vezetés, akik Európa érdekeit képviselik. Európa legyen ugyanolyan szuverén, mint a tagországai.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Pontosan mi lesz a Békemenet forgatókönyve?

A rendezvény gyülekezője június 1-jén délelőtt 11 órakor lesz a Lánchíd pesti oldalán. A menet 13 órakor indul, és a Széchenyi téren, az idősebb Antall József rakparton, a Jászai Mari téren és a Margit hídon keresztül éri el a Margit-szigetet. Nagyon sok embert várunk, mivel ilyen sorsdöntő Békemenet még soha nem volt. Azt még nagyon fontos megemlíteni, hogy a Békemeneten sosem voltak zavargások, ezért mindenki nyugodtan jöhet, akár családdal, gyerekekkel is.