Magyar Péter legújabb javaslata több jogszabályt is megsérthet

Az „elszámolatlan vagyon” meghatározása és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek önkényes megállapítása önmagában számtalan jogszabályt sérthet, és még a normavilágosság kérdéskörét vagy a visszaható hatályt nem érintettük – minderről ifj. Lomnici Zoltán beszélt annak kapcsán, hogy Magyar Péter átalakítaná a hazai vagyonnyilatkozati rendszert. A baloldali politikus bár jogot végzett, a javaslata alapján jól láthatóan nincsen tisztában fontos jogi alapfogalmakkal.

A jelenlegi magyar vagyonnyilatkozati rendszer jól követhetővé és ellenőrizhetővé teszi a vagyonosodást – mondta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója, miután Magyar Péter a hazai szabályozást támadta.

Magyar Péter felvetése szerint, ha a politikusok nem tudnak elszámolni a tényleges gazdagodásuk forrásával, akkor a különbözetet adóhiányként be fogják fizetni az államkasszába. Ha nem fizetik be, akkor a végrehajtók behajtják rajtuk. Az adóhiány megállapítása és behajtása külön eljárásokat igényel az adóhatóság részéről, amelyek szigorú eljárásjogi szabályokhoz kötöttek, és amely szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg. Az „elszámolatlan vagyon” meghatározása és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek önkényes megállapítása önmagában számtalan jogszabályt sérthet, és még a normavilágosság kérdéskörét vagy a visszaható hatályt nem érintettük – jegyezte meg ifj. Lomnici Zoltán.

A vagyoni transzparencia iránti követelést inkább az Európai Parlament (EP) irányában kellene megfogalmazniuk, hiszen a brüsszeli vagyonnyilatkozati rendszerben csak jövedelmi sávok szerepelnek, így például a magyarországi baloldali (Demokratikus Koalíció, Tisza Párt) EP-képviselőknek sem szükséges konkrét összegeket feltüntetniük a vagyonnyilatkozataikban

– tette hozzá a szakértő.

Ez van Magyar Péter vagyonnyilatkozatában

Mint arról az Origo korábban beszámolt, az Európai Parlament oldalán közzétették az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait. Magyar Péter sokáig ígérgette, hogy nyilvánosságra hozza vagyonnyilatkozatát, de most sem ő tette, hanem az Európai Parlament. Az iratokból kiderül, hogy

Magyar Péter eddig is meglehetősen nagy összegeket keresett:

• Diákhitel Központ Zrt., vezérigazgató (2019. június – 2022. február) – havonta 3,5 millió Ft
• Diákhitel Központ Zrt., igazgatósági tag (2021. január – 2022. július) – havonta 400 ezer Ft
• Hiventures Zrt., befektetési bizottsági tag (2021 – 2024. február) – havonta 400 ezer Ft
• Hodler Alapkezelő Zrt., jogi igazgató (2022. április – 2024. március) – havonta 3 millió Ft
• Magyar Közút Zrt., igazgatósági tag (2022. augusztus–december) – évente 1,875 millió Ft
• MBH Bank Nyrt., felügyelőbizottság tag (2022. szeptember – 2024. február) – havonta 1,5 millió Ft
• Magyar Közút Zrt., igazgatósági tag (2023. január–december) – évente 1,475 millió Ft
• Volánbusz Zrt., igazgatósági tag (2023. április–december) – havonta 1,1 millió Ft
• Magyar Közút Zrt., igazgatósági tag (2024. január–február) – évente 1,794 millió Ft

Ebből az látszik, hogy Magyar Péternek voltak olyan időszakai, amikor többet keresett a jelenlegi havi 3,2 milliós képviselői fizetéséhez képest. 

Ezer sebből vérzik az uniós vagyonnyilatkozati rendszer

Írtunk arról is, hogy már 2022-ben teljesen lelepleződött a brüsszeli kettős mérce, amikor a magyar országgyűlés egy az egyben átvette az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályokat. Azt követően, hogy az EP-beli szabályok lettek érvényesek a hazai országgyűlési képviselőkre, Brüsszel azt követelte, hogy változtassa meg a parlament, mert nem teremt átlátható viszonyokat. Később az országgyűlés visszaállította a szigorú szabályokat, de az EP-ben nem változott semmi. A példátlan baloldali korrupciós botrány kitörése után Gulyás Gergely és Deutsch Tamás is azt javasolta, hogy a magyar vagyonnyilatkozati szabályokat vegye át az uniós testület.