[Bibliai]

A te hajad kövérfürtű feketében lecsordul,Mint a jóillatú kátrány,Mikor kéthektós kondérból gőzölögve kifordul.Lebeg is, mint három csapatErős testü, fodor fekete holló -A te melled, szerelmesem,Szőke kenyerekkel teli kosarakhoz hasonló Rokona vagyA nagyMeleg teheneknek,Melyek tejszagú csordábanFüzes partonEgymás mellé heverednek. -Fürödjünk meg a folyóban, szív a szívben,Hiszen mi is tiszták vagyunk,Hátha mi is elfolyunk a tiszta vizben. Tiszta vagyok, azért vagyok,Mert szeretlek,Látom én az Istent, amintSzivét adja a szivednek.Hogy tebenned jött most elém,Azt is látom -Ő az én örök szerelmemS a halálom. Szerelmesem, mi már egymást úgy kivánjuk, úgy szeretjük,Hogy ruhánkat, szemérmünket, alig vettük, már levetjük.Akkor is, amikor énrám sok szörnyü és nagy kő esnékÉs te könnyü fellegeken heverésznél, mint az esték. Most akár a történelem Európa két zúgába szétzavarhat,Megszerethetsz másik fiút, aki téged igy akarhat.Szerelmesen, mint én veled, evezhettek föl a viznek -Csak az Istent, szerelmesem,Az én szép, nagy Istenemet,Megőrizzed. 1925. július-augusztus<< előző    következő >>