A Parlament által megszavazott módosítással nem értett egyet Sólyom László köztársasági elnök, ezért megfontolásra visszaküldte. Az elnök szerint az anyák szabad döntésének kellene lennie, hogy a gyermek kettő, vagy három éves koráig maradjon otthon, ám a Parlament ismét igennel szavazott, ami azt jelentette, másodjára a köztársasági elnöknek már alá kell írnia a törvény.
Elnöki aggályok
Ugyanakkor aggályai következtében egy paragrafus mégis hozzákerült az eredetileg visszaküldött szöveghez, miszerint a kormánynak idén október 15-ig tájékoztatnia kell a parlament illetékes bizottságát a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézmények férőhelyeinek bővítése érdekében tett intézkedéseiről. Be kell nyújtania a napközbeni ellátást szolgáló intézményrendszer átalakítására vonatkozó intézkedéseket is, mint például a családi gyermekfelügyelet jogintézményének létrehozása.
Még egy kötelezés szerepel az ominózus paragrafusban, ennek alapján, szintén október közepéig maga a kormány nyújt be egy törvényjavaslatot annak érdekében, hogy a közszférában vezessék be kötelező részmunkaidős foglalkoztatást azon kismamáknál, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyükre szeretnének visszatérni - gyermekük két és hároméves kora között. (A gyesről még annyit: jelenleg a nyugdíjminimum összegével azonos összegről beszélünk.)
Már csak húsz éves korig
További változás, terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj (gyed) igénybevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap, biztosításban eltöltött idő szükségeltetik. Ami elsőt, a gyermekágyi segélyt illeti, a huszonnégy hetes szülési szabadság időtartamára folyósított juttatás, az anya napi jövedelmének 70 százaléka. A gyeddel adó- és járulékfizetési kötelezettség is jár, a gyed maximális összege pedig a minimálbér kétszeresének hetven százaléka. Ám a 2010. május elsejéig született gyerekekre ez még nem vonatkozik, ők még a jelenlegi szabályozás alá esnek.
A döntéshozók jövőre kizárják a családi pótlék emelését, változatlan marad: egygyermekes család esetén havi 12.200 forint, háromgyermekeseknél gyermekenként 16 ezer forint. Sőt, a folyósítás időtartama is megváltozott, mégpedig 2010. augusztus 31.-étől: a közoktatási intézményben tanuló gyermek után az eddigi 23. életév helyett 20 éves korig, illetve annak a tanévnek a végéig jár a juttatás, amelynek időtartama alatt a 20. életévét betölti.
Már idén szeptembertől adóalapot növelő, nem adózó juttatássá válik a családi pótlék, amelynek összegét ötven-ötven százalékban osztják meg a házastársak, illetve élettársak között.
Létezik még egy hasonló arányú megosztás: az önkormányzatok jegyzői elrendelhetik, hogy a családi pótlék felét az érintett családok természetbeni juttatásként kapják meg, ám ennek a "felosztási módnak" a leghosszabb lehetséges ideje egy év, és ráadásul fél év után felül is kell vizsgálni az intézkedés hatásait (a tapasztalatok szerint igen, számos településen jól működik a dolog, és valóban a legfőképp segíteni kívántakhoz jut el a támogatás).
Korlátozzák a nevelt gyermekek számát
Korlátozzák a lehetséges nevelt gyermekek számát is. A helyettes szülők, nevelőszülők ugyanis a korábbinál eggyel kevesebb gyermeket nevelhetnek egy időben. Ez konkrétan annyit jelent, hogy a hagyományos nevelőszülőknél öt helyett négy, a hivatásos nevelőszülőknél nyolc helyett hét, a speciális hivatásos nevelőszülőknél pedig öt helyett négy lehet a gyermeklétszám.
Nem volt még példa a hazai gyakorlatban az úgynevezett gyermekvédelmi igazgatási bírságra. Ennek összege kétszázezer forint, és a szociális és gyámhivatal is véleményezheti az adott ügyet. Sőt, a gyámhivatal a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében, az érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tarthat.