Időben kell fellépni a szellemi tulajdon "bitorlói" ellen

Az ideiglenes intézkedés a leggyorsabb módja annak, hogy a jogtulajdonosok leállíthassák az illegális tevékenységet, ugyanakkor ez egy időleges, vagy átmeneti megoldás. Nem vehető ugyanis bármikor igénybe, ha a jogtulajdonos már tudomást szerzett szellemi tulajdonjogának megsértéséről.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos törvények által biztosított kizárólagosság megsértése különös méltánylást érdemel, ha a jogosult időben benyújtja az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet - mutatott rá a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető igazgatója.

Lantos Mihály hangsúlyozta, hogy a benyújtás időpontja nem haladhatja meg a 60 napot attól az időponttól számítva, amikor a jogosult először tudomást szerzett a bitorló tevékenységről, de nem lehet több mint a bitorlás megkezdésétől számított hat hónap.

Bizonyítani, vagy valószínűsíteni

Ha egy jogtulajdonos ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújt be, bizonyítania, vagy valószínűsítenie kell, hogy a kérelmező érvényes szabadalommal vagy védjeggyel rendelkezik, amit előnyösen lajstromkivonat benyújtásával kell igazolni.

Bizonyítania kell, hogy a kérelmező két hónapnál nem régebben szerzett először tudomást a bitorló tevékenységről (vagy tapasztalta azt), tehát a benyújtott bizonyíték nem lehet 60 napnál régebbi, és tudomása szerint a bitorló tevékenység nem hosszú ideje folyik.

Azt is bizonyítania kell, hogy a jogsértés valószínű, és végül azt, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésével kapcsolatos előnyök meghaladják a vele járó hátrányokat.

Cselekedni kell

Mi történik akkor, ha a kérelmező nem tudja meghatározni, hogy a bitorló tevékenység megkezdése óta eltelt-e a hat hónap?

Lantos Mihály elmondta: a bíróság általában befogadja a kérelmet az általános feltételek szerint, hacsak ki nem derül a körülményekből, hogy a kérelmező késlekedve cselekedett, a jogellenes helyzetet egy ideig tolerálta, és nem intézkedett a kívánt gyorsasággal.

A bíróság ilyen állásfoglalása alapján, ha a kérelmezőnek bizonyítania, vagy valószínűsítenie kell, hogy jogainak régóta fennálló sérelme ellenére nem észlelte, vagy érzékelte ezt a bitorló tevékenységet például amiatt, hogy az kezdetben kismértékű volt, vagy távol történt, vagy az alperes titokban tartotta tevékenységét.

Amennyiben a bíróság tudomására jut, hogy a kérelmező már egy ideje tudott a bitorló tevékenységről (több mint két hónapja), a kérelem elutasításra kerül még akkor is, ha a jogsérelem egyébként nyilvánvaló.

Három hónap, és a bíróság elutasította

Egy nem régi esetben egy multinacionális vállalat a védjegyjogait bitorló tevékenységet észlelt és figyelmeztető levelet küldött a potenciális alperesnek. Az ideiglenes intézkedés megindítására vonatkozó vállalati döntés több mint két hónappal az alperes számára megszabott válaszadási határidő eltelte után érkezett, és a kérelmet a figyelmeztető levél dátumától számított kb. három hónap múlva nyújtották be.

A kérelmet szerint a multinacionális vállalatnál a fordítások időigénye továbbá a viszonylag hosszú belső döntési mechanizmus, valamint egy közbeeső ünnepi időszak miatt nyújtották be késedelmesen.

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Fővárosi Bíróság ezen érvelés ellenére elutasította, mert több mint két hónap telt el a kérelmezőnek a jogsértésről való tudomásszerzése óta.

Az elutasító ítéletben elismerte a bíróság, hogy a jogsértés (az adott esetben védjegybitorlás) valószínűleg megtörtént. Időközben a kérelmező ugyanazon alperes ellen az általános szabályok szerint védjegybitorlás jogcímén keresetet nyújtott be, melyet az elsőfokú bíróság meg is állapított és eltiltotta az alperest a további jogsértéstől.

Kivételek a 60 nap alól

Ezek ritkák, de van egy olyan körülmény, amely befolyásolja az említett 60 napot, mégpedig az, amikor a jogsértés alapjául szolgáló kizárólagos jog (a jelen esetben szabadalom) megadása időpontjában a jogsértő tevékenység már az említett határidőknél hosszabb ideje folyik - emelte ki a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője.

Különösen szabadalmi ügyekben fordul elő, hogy a szabadalom megadására a szabadalmi bejelentés benyújtását követő több év elteltével kerül sor, és a szabadalmas a jogsértő hasznosítás ellen érdemlegesen mindaddig nem léphet fel, ameddig bejelentésére a szabadalmat nem adták meg.

Ilyen esetekben az említett határidőket az uralkodó jog megadási, vagy lajstromozási dátumtól lehet számítani.