Áder János, a Fidesz uniós parlamenti képviselőjének törvényjavaslata szerint az előzetes letartóztatás mindaddig fennmaradna, amíg a büntetőeljárás jogerősen nem fejeződik be. Indoklása szerint jelenleg még a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmények elkövetői esetében is, ha négy éven belül nem fejeződik be a büntetőeljárás jogerős ítélettel, akkor ki kell engedni az előzetes letartóztatásban lévőket.
Így azonban sok esetben meghiúsul az eljárás eredményes befejezése. A javaslat egyébként nem újdonság, már a Bajnai-kormány alatt is voltak olyan törekvések, hogy a tizenöt évig terjedő vagy életfogytig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetében mód legyen arra, hogy valaki hosszabb ideig legyen előzetes letartóztatásban.
Két olyan eset is történt ugyanis a közelmúltban, amikor súlyos bűncselekmények miatt eljárás alatt álló személyeket - a fenti időkorlát miatt - kiengedték az előzetesből.
Lehet ellenőrizni a terhelt mozgását
Dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéd kifejtette: jelenlegi szabályozásunk szerint az előzetes letartóztatás akkor szűnnek meg, ha annak tartama a négy évet eléri, és a terhelttel szemben, tizenöt évig terjedő vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban az eljárás.
Ritkán előfordulnak olyan esetek, hogy az eljárás elhúzódása miatt a hatályos szabályozásunk szerint a hosszú ideje fogva lévő terhelt előzetes letartóztatása megszűnik, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden további korlátozás lehetősége kicsúszik a bíróságok kezéből.
Az előzetes letartóztatás megszűnésével egyidejűleg a bíróság elrendelheti a terhelt házi őrizetét, aminek ha megszegi a szabályait, ismételten előzetes letartóztatásba helyezhető. A házi őrizet előírásainak a megtartását- a terhelt hozzájárulásával - a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizheti a rendőrség.
Kirívó esetekben
A négyéves határidő kitolásával a jogerős ítélet megszületéséig, nagyon könnyen előfordulhat, hogy az ügy terheltje hosszabb időt tölt előzetes letartóztatásban, mint amit terhére büntetésként a bíróság ítéletében kiszab, hiszen nem egyszer előfordul, hogy súlyosabb bűncselekmény vádjával folyik az eljárás, mint amit a bizonyítási eljárás lezárása után megállapít a bíróság.
Habár néhány kirívó esetben szükség lehet az előzetes letartóztatás négy éven túli fenntartására, de a célnak a büntetőeljárás gyorsításának kellene lennie, és nem az előzetes letartóztatás lehetséges időtartamának a meghosszabbítása.
Az eljáró hatóságok túlterheltsége miatt, a büntetőeljárások jelentős mértékben elhúzódnak. Nem ritka, hogy az elkövetett cselekmény időpontjához képest, csak évekkel később kerül sor a bírósági tárgyalásra, ami nagymértékben megnehezíti a bizonyítást, ami ismételten elhúzhatja az eljárást.
A "fegyverek egyenlősége"
Az előzetes letartóztatás szabályozása jelenleg számos hibával küzd - húzta alá dr. Vidákovics Béla Zsolt. Büntetőeljárási alapelv például a "fegyverek egyenlősége" ami biztosítani hivatott a büntetőeljárásban, hogy a vádnak és a védelemnek egyenlő esélye és alkalma legyen arra, hogy a tény- és jogkérdésekben véleményt formálhasson és állást foglalhasson.
Ennek egyik feltétele, hogy az ügyben releváns adatokat a vád, illetve a terhelt és a védő ugyanolyan teljességben, mélységben és álláspontom szerint azonos időben ismerhessék meg.
Ez a feltétele a "fegyverek egyenlőségének" a nyomozati szakban, és így abban az esetben, ha az előzetes letartóztatást a nyomozati szakban rendelik el, az előzetes letartóztatásról tartott tárgyalás idején szinte teljes mértékben hiányzik.
Ugyanis a vádlott és védője, a rendelkezésre álló bizonyítékok töredékét ismerheti csupán, így szinte lehetőségük sincs, hogy érdemben védekezzenek az előzetes letartóztatás elrendelésére irányuló ügyészi indítvánnyal szemben.